Zöld utat kapott a szuperbruttó
Jozef Mihál munka-, szociális és családügyi miniszter kifejtette, mennyire előnyös lesz az új bér-adó-járulékkezelés. Egyrészt a munkáltatók járulékfizetési kötelezettsége megszűnik, januártól a munkavállaló fizeti a kötelező szociális és egészségügyi járulék teljes összegét, valamint a jövedelemadót is. A munkáltató szuperbruttósítja az eddig fizetett béreket.
A miniszter a magánszférára és az alacsonyabb jövedelműekre egy egészen egyszerű modellt illesztett a törvénybe. A munkavállaló eddigi alapbére az 1,344-szeresére nő (mert 34,4 százalékos járulékot fizetett utána eddig a munkáltató).
Azok esetében, akik az országos átlagbér másfélszeresénél többet keresnek, vagy vezető beosztásban vannak ún. státus-koefficienst vezet be a törvény, s ebben már figyelembe veszik az alapbéren kívüli juttatásokat is, s ugyanígy számolnak majd a továbbdolgozó nyugdíjasok, rokkant nyugdíjasok esetében is, mivel az ő járulékkötelezettségük alacsonyabb. A közszolgálatban és a közalkalmazotti szférában kötelezően e szerint kell kiszámolni a szuperbruttó bért.
Szociális és egészségbiztosítási járulékot a szuperbruttó összegből kell fizetni. A munkaviszonyban lévők esetében a szociális biztosítási járulék 19 százalék lesz, az egészségbiztosítási 14 százalék. A 19 százalékos szociális biztosítás a függő munkaviszonyban lévő munkavállaló esetében a nyugdíjbiztosítás mellett táppénzbiztosítást is jelent, illetve a munkanélküliségi biztosítást is.
A rendszeren jövedelemből élők és az önfoglalkoztatók januártól 13 százalékos szociális járulékot, a megbízási szerződésre dolgozók 10 százalékosat fognak fizetni a bruttó bevételükből, de kizárólag csak nyugdíjbiztosításra. Az egészségbiztosítási járulék esetükben is 14 százalék marad. A törvényjavaslat lehetővé tenné nekik, hogy önkéntes alapon táppénzbiztosítást is kössenek, de csak akkor, ha párhuzamosan a foglalkoztatási alapba is befizetőkké válnának. A jelenlegi járulékszint szerint ez további, legalább 8,75 százalékos (4,75-táppénz, 4 foglalkoztatás) járulékterhet jelentene számukra.
Az adó- és járulékrendszer változásai miatt az előterjesztés 112 törvényt módosít kisebb-nagyobb mértékben. Beépül például a „salátatörvénybe” a nyugdíjkorhatár fokozatos emelése 2016-tól, a svájci indexálású nyugdíj-valorizáció megszüntetése, egy ún. nyugdíjas infláció bevezetése. Mihál szerint az utóbbiban jobban figyelembe lehet venni, hogy a nyugdíjasoknak már nem kell új autó, vagy ritkábban kell új ruha, viszont élelem, gyógyszer-, lakásfenntartási költségeik nekik is vannak. A rendszer megszünteti az ún. karácsonyi nyugdíjakat is.
A szuperbruttó bér gondolatát és a többi változást élesen bírálta és elutasította a Smer, mert olyan kísérletnek tartja, amelyet még soha senki nem próbált ki sehol. Jozef Burian arra figyelmeztetett, a szociális és egészségügyi ellátó rendszerbe kevesebb pénz folyik majd be, s egyedül az adóbevételeket növeli azáltal, hogy jövedelemadót a befizetett járulékok után is kell majd fizetni.
A javaslat visszavonását ajánlotta bíráló felszólalásában Anton Marcinèin (KDH) is, ettől függetlenül a második olvasatba utalást megszavazta. Ugyanígy tett az elképzelést legtöbbször bíráló négy polgári konzervatív képviselő is.
