Volt titkosszolgálati vezető: Brüsszel után Bécs következhet
Mindezt Igor Cibula, a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) korábbi vezetője fejtette ki.
„Jelen helyzet bírálói közül sokan azt róják fel az osztrák hatóságoknak, hogy nem szentelnek kellő figyelmet az említett problémának. Az osztrák illetékesek állítják, hogy mindez nem igaz, s közben azzal érvelnek, hogy ha egy ilyen biztonsági kockázat túlzott publicitást kap, az ellenérzéseket válthat ki, illetve erősíthet fel az osztrák társadalmon belül a viszonylag jelentős számú ausztriai muszlim közösség tagjaival szemben” – mondta el Cibula.
Véleménye szerint „bizonyos dzsihadisták ausztriai jelenléte elsősorban azzal áll összefüggésben, hogy 2014 végén elhagyni kényszerültek Bosznia Hercegovinát, miután a bosnyák hatóságok határozottan léptek fel a legagresszívebb dzsihadistákkal szemben Tuzla kanton északkeleti részén”.
„Az iráni különleges operatív egységek támogatását élvezték, s a Közel-Kelet számos államából érkező szunnita szélsőségesek is akadtak közöttük. A legnagyobb aggodalmakat az iráni ügynökök és a boszniai szalafisták összefonódásai keltik, akik fanatikus elkötelezettjei a társadalom újraiszlámosításának" – magyarázta a szlovák titkosszolgálat volt főnöke
„Ilyen környezetben indokolt reálisan szemlélni a Szlovákiában lehetséges biztonsági kockázatokat. Bécs egy ugrásra van Pozsonytól, ezért aztán a Szlovák Köztársaság Biztonsági Tanácsa (BR SR) felelősségteljesen cselekedett, amikor reakcióként a brüsszeli eseményekre megemelte a terrorfenyegetettség szintjét” – szögezte le Igor Cibula.
Osztrák terrorszakértő: Ausztria másodlagos célpont lehet
Ausztria másodlagos terrorista célpont lehet egy osztrák terrorszakértő szerint, aki úgy véli, eddig nem sok minden történt az európai lakosság megvédése érdekében. Az osztrák védelmi minisztérium biztonságpolitikai szakértője, Nicolas Stockhammer szerint Ausztria a fenyegetettség tekintetében a "középmezőnyben" foglal helyet, azonban "valószínűnek" tartja, hogy valami történni fog ebben az országban is.
Stockhammer az osztrák közszolgálati televízió (ORF) ZIB 24 című hírműsorának adott interjúban arra is kitért, hogy szerinte Európában legalább húsz éven át tart majd a "hosszadalmas és kegyetlen harc a terror ellen". Mindenekelőtt a megelőzés fontosságát hangsúlyozta, és arról beszélt, hogy a terrorizmus elleni küzdelemnek a terrorista sejtek anyagi forrásainak elvágására és a gyanúsítottak megfigyelésére kellene összpontosítania. Úgy vélte, hogy mind a párizsi, mind a brüsszeli merényletek esetében csődöt mondtak a biztonsági és a hírszerzési szervek, hiszen nem vettek komolyan bizonyos információkat és nem biztosították kellő mértékben Brüsszel Molenbeek kerületét, ahol a terrorista sejt működött.
A szakértő szerint a lakosságnak higgadtságra, a biztonsági szerveknek pedig a terrorizmus elleni hosszú távú küzdelemre kell felkészülniük.
Az ORF híradójának tájékoztatása szerint az alkotmányvédelmi hivatal 260 feltételezett szélsőségest tart megfigyelés alatt Ausztriában. A beszámoló szerint a lakosság számához viszonyítva Belgium után Ausztriából utaztak a legtöbben Szíriába harcolni.
Hans Peter Doskozil védelmi miniszter nagyobb biztonságpolitikai átalakítást helyezett kilátásba. Indoklása szerint az osztrák hadsereget új kihívás elé állítja a terrorfenyegetettség, ezért további fejlesztésekre van szükség. Kilátásba helyezte három Black Hawk típusú helikopter, drónok, páncélos járművek és katonai védőfelszerelések megvásárlását, valamint bővítené a hadsereg orvosainak létszámát.
