Vitát nyitna a kétkamarás parlamentről a Most-Híd
Žitòanská elképzelhetőnek tartja, hogy a két kamarában – a jelenlegi parlamenthez hasonlóan - 150 törvényhozó lenne, csak két kamara közt osztanák meg őket. „Az egyik kamarában 100, a másikban 50 képviselő foglalna helyet” – magyarázta. A kétkamarás parlament - Žitòanská és Kresák véleménye szerint – minőségileg javíthatná a rendszert.
Jelenleg egy kamara dönt mindenről, többek között az Alkotmány módosításáról is, ami a Most-Híd szerint gyakran célzatos. Bugárék elutasítják, hogy egyes politikai erők üzleteljenek az állam alapdokumentumával. Ide sorolják például a házasság alkotmányos védelmét, az igazságszolgáltatás terén bekövetkezett változásokat, vagy a víz most készülő, idegen országokba való exportálása elleni alkotmányos védelmet. „Nem üzletelünk az Alkotmány módosításaival, soha nem is fogunk. Sosem fogunk részt venni a célzatos módosításokban“ – jelentette ki Bugár Béla, a Most-Híd elnöke.
Peter Kresák alkotmányjogi szakértő bemutatta a konkrét alkotmánymódosítási javaslatokat. Ezek az Alkotmány több pontját érintik. Az egyik ilyen változás az Alkotmány preambulumát érinti, amely polgári elveken alapulna. A hatalom a polgárok kezében kell, hogy legyen, s ezt az Alkotmánynak is rögzítenie kell. Ezért kell erősíteni a közvetlen demokráciát – vélekedik. „A népszavazáson megnyilvánuló polgári akarat tényleges jelentőséggel bírjon, s ne csak az országos, de a helyi referendum alkalmával is“ – jelentette ki Kresák. Jelenleg csupán ajánlásokat fogalmaznak meg, „melyeket senkinek sem kell elfogadnia“- jegyezte meg.
Kresák szerint hiányzik az Alkotmány „központi magjának“ védelme is, ami lehetővé teszi, hogy azt a politikai pártok kívánságuk szerint módosíthassák. Jó lenne, ha néhány Alkotmányban rögzített dolog módosíthatatlan maradna. Ezt biztosítaná az úgynevezett „központi mag” védelme.
Az Alkotmánynak rögzítenie kellene a megfelelő közigazgatási eljáráshoz való jogot is. A polgárnak joga kellene, hogy legyen ahhoz, hogy a közigazgatás szervei a legjobb bánásmódban részesítsék. Az állam alapdokumentumában önálló fejezetben kellene tárgyalni az ombudsman és az ügyész jogköreit is.
A vegyes párt a köztársasági elnök jogállását és jogköreit is módosítaná. Hivatalát leválasztanák a végrehajtó hatalomról. „Fontos, hogy a köztársasági elnök közjogi hatásköre az Alkotmányban önálló részben legyen rögzítve“ – jelentette ki Kresák, akinek véleménye szerint ma az államfő könnyedén vonható be különféle politikai harcokba, holott semlegesnek kellene maradnia.
„Támogatni fogjuk a köztársasági elnök önálló közjogi hatáskörének megteremtését és jogköreinek pontosítását“ – tette hozzá Kresák, rámutatva az államfő jogainak az Iveta Radièová vezette kormány bukását követő célirányos megerősítésére, valamint az Alkotmánybíróság döntésére. Kresák véleménye szerint az Alkotmánybíróság olyan irányba tolta a köztársasági elnök jogállását, ami nem felel meg a parlamenti demokrácia követelményeinek. A vízió a választási bíróságok visszaállítását is felveti, ugyanis íly módon az Alkotmánybíróságnak a jövőben nem kellene a témával foglalkoznia.
Az Alkotmány módosítását szakmai vita kellene, hogy megelőzze, hogy a sokéves problémák felszínre kerüljenek, s ne célirányos módosításokra kerüljön sor. Žitòanská rámutatott arra is, hogy az Alkotmány elfogadása óta eltelt 22 év alatt 12 alkalommal változott az ország alaptörvénye. Néhány módosítás – véleménye szerint – megalapozott és helyes volt, mint például a közvetlen államfőválasztás, vagy az Európai Unióhoz, illetve a NATO-hoz való csatlakozás. Ugyanakkor úgy véli, akadtak szükségtelen változtatások is, amelyek végérvényben, kedvezőtlenül hatottak a rendszerre.
