Vita indulhat a megyék számának módosításáról?
A politikusok úgy vélik, meg lehetne nyitni Szlovákia területi felosztása módosításának a kérdését. Napjainkban 8 megye van, a vita azok számáról is szólhatna.
A belügyi tárca megerősítette, hogy nem zárkózik el a vitától. Az ellenzék is változást sürget. Veronika Remišová, az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (O¼aNO) parlamenti képviselője múlt héten a Fico-kormánynak felhánytorgatta, hogy tízéves uralma során semmiféle reformmal nem rukkolt elő. Tibor Bernaák, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) frakcióvezetője pedig úgy véli, hogy egy ilyen vitára csak 2020-ban kellene sort keríteni. A területi felosztás módosítását Andrej Danko, az SNS elnöke is támogatná, aki ugyanakkor úgy véli, a jelenlegi választási időszakban már nem változik a megyék száma.
A belügyi tárca Remišovával egyetért abban, hogy manapság sokan nem is tudják, mi tartozik a megyék fennhatósága alá. „A megyei választások története megmutatta, hogy a polgárok nem azonosultak teljes mértékben a megyei felosztással, közülük többen ma azt sem tudják, hogy a megyéknek mi mindennel is kell törődniük” – mondta Lucia Kirinovièová, a belügyminisztérium sajtóosztályának munkatársa. A tárca hangsúlyozza, hogy a megyei felosztás módosítása kapcsán országos jellegű, apolitikus megállapodásnak kell születnie. „A belügyi tárca nem ellenzi ezt a vitát" – tette hozzá Kirinovièová.
Az emberek nem ismerik megyei képviselőik hatásköreit
Remišová a megyei választásokra jellemző alacsony részvételt is megemlíti, amiről szerinte az a tény is tehet, hogy az emberek nem ismerik megyei képviselőik hatásköreit. „Az emberek azért ignorálják ezeket a választásokat, mert nem tudják, hogy ki miért is felelős. Ez egyúttal a tíz éve hatalmon levő kormány felé is egy felszólítás, hogy indítsa el a reformot. Azért is, hogy az emberek tudják, milyen kompetenciái vannak annak a személynek, akire majd szavaznak” – tette hozzá.
Bernaák elismerte, hogy az SNS-nek sem tetszik a jelenlegi megyerendszer, s ezért szívesen nyitna vitát annak módosításáról. Azt azonban csak 2020-ban látná szívesen. Azt is megemlíti, hogy az SNS programjában is szerepelt az ország közigazgatási felosztásának módosítása, s a 3 megyés rendszert támogatná. Danko megerősítette, hogy a jelenlegi koalícióban nem volt meg a kellő akarat a megyék számának az aktuális választási időszakban való csökkentéséhez. Danko visszatérne az eredeti 3 megyés rendszerhez, így ismét Kelet-, Közép- és Nyugat-Szlovákiai kerületre osztaná fel az országot.
3+1-es modell
Robert Fico miniszterelnök korábban az ún. 3+1-es modellt emlegette. 2013-ban jelezte, hogy az akkori megyei választások 2. köre után kezdeményezi majd a megyerendszer reformjáról szóló vitát. Az Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) akkoriban egy olyan modellről beszélt, ahol Kelet-, Közép- és Nyugat-Szlovákiai kerület mellett Pozsony önálló régióként szerepelne. Az ilyen felosztást azonban bírálta az akkori ellenzék, amely szerint ez centralizmushoz vezetne. Az ellenzéki képviselők a több megyével és régióval bíró felosztást pártolták, azokból akár 18-22 is lehetett volna. Egyesek a megyerendszer megszüntetése mellett kardoskodtak.
A jelenlegi megyerendszer kialakítása során másféle modellek is szóba kerültek, például a 12 megyéből álló vagy a Smer-SD által szorgalmazott 3+1-es modell. A 8 megyéből álló rendszer 2001-ben jött létre.
A 2001-es új megyerendszer egyik legnagyobb vesztese az itt élő magyar közösség, ugyanis a megyék határait úgy húzták meg, hogy a magyarok mindenhol kisebbségbe kerüljenek, még olyan áron is, hogy természetes régiókat szakítottak ketté. Az akkori MKP Bugár Béla vezetésével nem tudta elérni, hogy létrejöjjön egy magyar többségű megye, a tervek szerint ez lett volna a Komáromi megye.
Az önálló közigazgatási egységként működő megyék élén a megyeelnök áll, további szerve pedig a megyei önkormányzat. A megyei elnököket és alelnököket az adott régió polgárai közvetlenül választják meg. A kerületek fennhatósága alá tartoznak például egyes közutak, középiskolák, valamint az egészségügyi, szociális, idegenforgalmi és kulturális intézmények.
