Visszaállamosításoktól tartanak az erdélyi magyar lapok
KOLOZSVÁR. Egy visszaállamosítási folyamat kibontakozásától tartanak az erdélyi magyar lapok a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatását érvénytelenítő szerdai jogerős bírósági ítélet után, amely egyúttal felfüggesztett börtönbüntetést rótt ki a visszaszolgáltatást 2002-ben elrendelő tisztségviselőknek.
A Sepsiszentgyörgyön megjelenő Háromszék napilap csütörtöki vezércikkében megállapítja: "valami nagyon nincs rendben abban az országban, ahol bűncselekménynek minősítik a restitúciót". A cikkíró megállapítja, "az ítélet következményei beláthatatlanok, a visszaszolgáltatási folyamat felgyorsulása helyett visszaállamosítást indíthatnak el, de valószínűleg a többi magyar jogkövetelésre is kihatnak".
A Háromszék arra a romániai közhangulatra hívta fel a figyelmet, amelyben az ítélet megszületett. Megjegyezte, az utóbbi hetek leghangzatosabb korrupciós ügyei is a visszaszolgáltatási folyamathoz, vagy a visszajáró, de természetben vissza nem szolgáltatható vagyon utáni kárpótláshoz kapcsolódnak.
"Mindezek mellett nem tudunk és nem is szabad elvonatkoztatni azoktól az elmúlt időszakban nagy sajtóvisszhangot kapott kijelentésektől, melyek még a választási kampányban hangzottak el, és melyekben azzal riogattak, hogy Erdély felét vagy tán az egészet "odaadják" úgymond a magyar egyházaknak, grófoknak vagy éppen a szászoknak" - vélte a cikkíró. Szerinte a valós korrupciós ügyek összemosása a magyar vagy éppen a szász közösség jogos követelésével – "inkább tűnik jól irányított restitúcióellenes hangulatkeltésnek, mintsem véletlenek egybeesésnek".
A Krónika erdélyi magyar napilap vezércikkében megállapítja, a szerdai ítélet akár a visszaállamosítás veszélyének a jegyeit is hordozhatja. A Mikó-ügy precedensteremtő jellegét tartja a legnagyobb gondnak. "Ahogy egy nagytakarítás alkalmával esetenként olyasmi is törik, porlad, aminek nem azt a sorsot szánták, úgy a többi visszaszolgáltatott egyházi ingatlan is áldozatul eshet az önmagában dicséretes romániai rendteremtési folyamatnak" - állapította meg a Krónika cikkírója. Arra is figyelmeztet, hogy a patinás iskolaépület Sepsiszentgyörgy város tulajdonába kerül, azt nem lehet elidegeníteni, és iskolaként kell használni. "Az iskolafenntartói törvény esetleges módosítása azonban egy csapásra olyan helyzetet teremthet, ami évtizedekkel veti vissza a honi magyarság komfortállapotát" - vélte a Krónika vezércikkírója.
A kolozsvári Szabadság napilap "Jogálom, rémálom" című vezércikkében hátborzongatónak nevezi, hogy 25 évvel a rendszerváltozás után, a korrupcióellenes harc forgatagában olyan embereket bélyegeznek meg bűnözőként, akik tisztességesen tették a dolgukat, a román törvények betűje szerint jártak el. "Markó Attila RMDSZ-es parlamenti képviselőt és Marosán Tamás református egyházi jogtanácsost ugyan nem ítélték szabadságvesztésre, ennek ellenére az elmarasztaló ítélet érthetetlen, igazságtalan, megalázó. A következtetés egyértelmű: a sajátos román jogállami (jogálomi?) elvekre hivatkozva példát akartak statuálni, megfékezni az efféle magyar-ügyek terjedését, elbátortalanítani, megfélemlíteni mindazokat, akik továbbra sem mondtak le az elkobzott tulajdonok jogos visszaköveteléséről" - állapította meg a Szabadság napilap vezércikkírója.
A Háromszék arra a romániai közhangulatra hívta fel a figyelmet, amelyben az ítélet megszületett. Megjegyezte, az utóbbi hetek leghangzatosabb korrupciós ügyei is a visszaszolgáltatási folyamathoz, vagy a visszajáró, de természetben vissza nem szolgáltatható vagyon utáni kárpótláshoz kapcsolódnak.
"Mindezek mellett nem tudunk és nem is szabad elvonatkoztatni azoktól az elmúlt időszakban nagy sajtóvisszhangot kapott kijelentésektől, melyek még a választási kampányban hangzottak el, és melyekben azzal riogattak, hogy Erdély felét vagy tán az egészet "odaadják" úgymond a magyar egyházaknak, grófoknak vagy éppen a szászoknak" - vélte a cikkíró. Szerinte a valós korrupciós ügyek összemosása a magyar vagy éppen a szász közösség jogos követelésével – "inkább tűnik jól irányított restitúcióellenes hangulatkeltésnek, mintsem véletlenek egybeesésnek".
A Krónika erdélyi magyar napilap vezércikkében megállapítja, a szerdai ítélet akár a visszaállamosítás veszélyének a jegyeit is hordozhatja. A Mikó-ügy precedensteremtő jellegét tartja a legnagyobb gondnak. "Ahogy egy nagytakarítás alkalmával esetenként olyasmi is törik, porlad, aminek nem azt a sorsot szánták, úgy a többi visszaszolgáltatott egyházi ingatlan is áldozatul eshet az önmagában dicséretes romániai rendteremtési folyamatnak" - állapította meg a Krónika cikkírója. Arra is figyelmeztet, hogy a patinás iskolaépület Sepsiszentgyörgy város tulajdonába kerül, azt nem lehet elidegeníteni, és iskolaként kell használni. "Az iskolafenntartói törvény esetleges módosítása azonban egy csapásra olyan helyzetet teremthet, ami évtizedekkel veti vissza a honi magyarság komfortállapotát" - vélte a Krónika vezércikkírója.
A kolozsvári Szabadság napilap "Jogálom, rémálom" című vezércikkében hátborzongatónak nevezi, hogy 25 évvel a rendszerváltozás után, a korrupcióellenes harc forgatagában olyan embereket bélyegeznek meg bűnözőként, akik tisztességesen tették a dolgukat, a román törvények betűje szerint jártak el. "Markó Attila RMDSZ-es parlamenti képviselőt és Marosán Tamás református egyházi jogtanácsost ugyan nem ítélték szabadságvesztésre, ennek ellenére az elmarasztaló ítélet érthetetlen, igazságtalan, megalázó. A következtetés egyértelmű: a sajátos román jogállami (jogálomi?) elvekre hivatkozva példát akartak statuálni, megfékezni az efféle magyar-ügyek terjedését, elbátortalanítani, megfélemlíteni mindazokat, akik továbbra sem mondtak le az elkobzott tulajdonok jogos visszaköveteléséről" - állapította meg a Szabadság napilap vezércikkírója.
Forrás
MTI
