VIA IURIS: Véleményeztetés nélkül módosította az igazságügyet érintő törvényeket a kormány
POZSONY. Több kockázattal párosulnak az igazságügyet érintő törvényekkel kapcsolatos jelentős módosítások, amelyeket múlt héten hagyott jóvá a kormány, ám annak elfogadását semmiféle vita nem előzte meg - figyelmeztetett mai nyilatkozatában a Via Iuris civil szervezet.
A Bírói Akadémiáról szóló törvény zászlaja alatt változásokra került sor a bíróságokról és az ügyészségről szóló törvényekben is. Azok eredményeként ismét bevezették a bíró-várományosok tisztségét és a bírákkal és az ügyészekkel kapcsolatos verseny-eljárást érintő módosításokat, amelyekkel Tomáš Borec igazságügyi miniszter rukkolt elő – írja a Teraz.sk internetes portál.
Míg a Bírói Akadémiáról szóló törvénymódosítás rendes legiszlatív folyamaton esett át, a további törvényeket utólag csomagolták e csomagba – szögezte le a Via Iuris. Megemlítette, hogy az efféle eljárás ellentétes a kabinet legiszlatív szabályaival. „Nem ismerhettük meg azokat, és arról semmiféle állami szerv, sem a szakmai, sem pedig a laikus nyilvánosság nem nyilváníthatott véleményt“ – magyarázta a civil szervezet.
A bírákról szóló törvénymódosítás értelmében a jelölteknek egy előkészítő oktatáson kell részt venniük a Bírói Akadémián, ahol a bírói tisztség betöltéséhez fontos kézségek elsajátítására összpontosítanak. Azt a bíráknak, a bíróvárományosoknak és a magasabb posztokat betöltő hivatalnokoknak nem kell majd elvégezniük.
A Via Iuris rámutat: nem konkretizálták azt, hogy mi lesz a képzés tárgyáa mennyi ideig tart, miként lehet majd rá jelentkezni, illetve miként zárul. Mindezek miatt kételyek merülnek fel a jelöltek esélyegyenlőségével kapcsolatban, főként az eltérő jogi munkakörben dolgozó érdeklődők esetében. A Via Iuris attól tart, hogy mindez visszaélésekre ad lehetőséget.
A módosítás a válogatóbizottság újfajta összetételével is párosul. A bírói hatalom jelöltjeinek ez esetben ismét a szavazatok többségével kellene rendelkezniük. „A módosításnak az Alkotmánybíróság megállapítására kell reagálnia, azt azonban csak részben veszi figyelembe“ – mondta a szervezettel együttműködő jogásznő, Kristína Babiaková.
Az Alkotmánybíróság leszögezte, hogy a bíráskodást érintő dolgokról nem csak a bíráknak kellene dönteniük, mivelhogy az a bírói hatalom ellenőrizhetetlenségéhez és a hatalom-megosztás alkotmányos elvének tagadásához vezetne – magyarázta Babiaková. A nemzetközi szabványok alapján a bírákat nem csupán a bíráknak kellene kiválasztaniuk, azonban a bizottság javasolt összetétele esetén a jogásznő szerint fennáll ennak veszélye.
Emiatt a legmegfelelőbbnek azt tartaná, hogy a bírák a bírói hatalom képviselőiként a válogatóbizottság tagjainak az egyik felét képeznék. A másik felét pedig a törvényhozó és végrehajtói hatalom képviselői alkotnák, miközben olyan akadémiai közegből származó személyekről lenne szó, akik jogi munkakörben vagy olyan ágazatban dolgoznak, amely nem nyereség-orientált.
„Egyetlen hatalom képviselői sem lehetnének jogosultak arra, hogy egyedül határozzanak a bíró kiválasztásáról, s egyúttal megőriznék a bírák kiválasztásáról döntő szerv függetlenségére vonatkozó követelményt“ – emelte ki az ilyen jellegű megoldás jelentőségét Babiaková.
Az említett módosítás-csomag az ügyészségről szóló törvénybe is beavatkozik azáltal, hogy javasolja: úgy az ügyészi tisztségekkel kapcsolatos válogatóbizottságok, mint az ügyészi felügyelő szenátusokban levő helyeket kizárólag ügyészek foglalhassák el. A Via Iuris szerint az efféle változások „az ügyészség további külső ellenőrzés előli elzárkózását és az állami rendszerben meglevő exkluzivitzásának megszilárdítását jelentik“.
Míg a Bírói Akadémiáról szóló törvénymódosítás rendes legiszlatív folyamaton esett át, a további törvényeket utólag csomagolták e csomagba – szögezte le a Via Iuris. Megemlítette, hogy az efféle eljárás ellentétes a kabinet legiszlatív szabályaival. „Nem ismerhettük meg azokat, és arról semmiféle állami szerv, sem a szakmai, sem pedig a laikus nyilvánosság nem nyilváníthatott véleményt“ – magyarázta a civil szervezet.
A bírákról szóló törvénymódosítás értelmében a jelölteknek egy előkészítő oktatáson kell részt venniük a Bírói Akadémián, ahol a bírói tisztség betöltéséhez fontos kézségek elsajátítására összpontosítanak. Azt a bíráknak, a bíróvárományosoknak és a magasabb posztokat betöltő hivatalnokoknak nem kell majd elvégezniük.
A Via Iuris rámutat: nem konkretizálták azt, hogy mi lesz a képzés tárgyáa mennyi ideig tart, miként lehet majd rá jelentkezni, illetve miként zárul. Mindezek miatt kételyek merülnek fel a jelöltek esélyegyenlőségével kapcsolatban, főként az eltérő jogi munkakörben dolgozó érdeklődők esetében. A Via Iuris attól tart, hogy mindez visszaélésekre ad lehetőséget.
A módosítás a válogatóbizottság újfajta összetételével is párosul. A bírói hatalom jelöltjeinek ez esetben ismét a szavazatok többségével kellene rendelkezniük. „A módosításnak az Alkotmánybíróság megállapítására kell reagálnia, azt azonban csak részben veszi figyelembe“ – mondta a szervezettel együttműködő jogásznő, Kristína Babiaková.
Az Alkotmánybíróság leszögezte, hogy a bíráskodást érintő dolgokról nem csak a bíráknak kellene dönteniük, mivelhogy az a bírói hatalom ellenőrizhetetlenségéhez és a hatalom-megosztás alkotmányos elvének tagadásához vezetne – magyarázta Babiaková. A nemzetközi szabványok alapján a bírákat nem csupán a bíráknak kellene kiválasztaniuk, azonban a bizottság javasolt összetétele esetén a jogásznő szerint fennáll ennak veszélye.
Emiatt a legmegfelelőbbnek azt tartaná, hogy a bírák a bírói hatalom képviselőiként a válogatóbizottság tagjainak az egyik felét képeznék. A másik felét pedig a törvényhozó és végrehajtói hatalom képviselői alkotnák, miközben olyan akadémiai közegből származó személyekről lenne szó, akik jogi munkakörben vagy olyan ágazatban dolgoznak, amely nem nyereség-orientált.
„Egyetlen hatalom képviselői sem lehetnének jogosultak arra, hogy egyedül határozzanak a bíró kiválasztásáról, s egyúttal megőriznék a bírák kiválasztásáról döntő szerv függetlenségére vonatkozó követelményt“ – emelte ki az ilyen jellegű megoldás jelentőségét Babiaková.
Az említett módosítás-csomag az ügyészségről szóló törvénybe is beavatkozik azáltal, hogy javasolja: úgy az ügyészi tisztségekkel kapcsolatos válogatóbizottságok, mint az ügyészi felügyelő szenátusokban levő helyeket kizárólag ügyészek foglalhassák el. A Via Iuris szerint az efféle változások „az ügyészség további külső ellenőrzés előli elzárkózását és az állami rendszerben meglevő exkluzivitzásának megszilárdítását jelentik“.
Forrás
Teraz.sk
