VIA IURIS: Szlovákiában a korrupciót büntetik, de nem a politikusokat
A szlovákiai ügyészség a korrupciós vádakat tekintve százalékarányban legalább olyan sikeres, mint Horvátország vagy Románia. A VIA IURIS nem osztja a véleményt, ugyanis szerintük a magas rangú politikusokat ez nem érinti – nyilatkozta a VIA IURIS társulás.
Horvátországban korrupció vádjával például a volt kormányfőt, Sanadert, Romániában pedig Nastase miniszterelnököt is elítélték, Ponta jelenlegi kormányfő ellen pedig folyik a per. „Romániában egyúttal 24 polgármestert, hét bírót, öt parlamenti képviselőt és két volt minisztert es elítéltek. A jól előkészített, sikeres ügyeknek köszönhetően a román korrupcióellenes ügyészség az ország negyedik legsikeresebb intézményévé vált“ – állítja a VIA IURIS.
A társulás szerint Szlovákiában 2000 és 2014 között korrupció bűntette miatt átlagosan 97 személyt helyeztek vád alá, a teljes időszakot tekintve pedig 1454 személyt, az elítéltek száma évi 91, a teljes időszakot tekintve pedig 1359 személy.
„Az adatok alapján a korrupciós bűntettek esetében a vádemelés 96,5 százalékban járt sikerrel“ – állapította meg a VIA IURIS, hivatkozva a Legfőbb Ügyészség (GP) és a Speciális Ügyészség (ÚŠP) büntetendő, illetve nem büntetendő cselekedetekről készült statisztikai kimutatására.
A társulás szerint a horvátországi speciális nyomozó hivatal, az USKOK a korrupciós bűntettek során 2010-ben, a vádlottak és elítéltek arányát tekintve, 90 százalékos sikert könyvelhetett el.
„Hasonló eredmény mutatkozik az összehasonlításban, a Speciális Ügyészség sikeres vádemelése ugyanis 2007-2014 között 86 százalékos volt“ – állítja a VIA IURIS.
A társulás szerint Szlovákia problémája tehát nem abban keresendő, hogy a hazai ügyészség vagy rendőrség ne lenne képes felderíteni a bűntetteket és a bűnösöket vád alá helyezni, s hogy a bíróság az esetek túlnyomó többségében ne döntene a bűnösségről, illetőleg ne szabná ki a büntetést. „Alapvető minőségi különbség abban van, milyen személyek képezik a statisztikát. Csehországgal, Romániával és Horvátországgal ellentétben határozottan nincs köztük egyetlen magas rangú politikus vagy állami tisztségviselő sem“ – összegezte a véleményét a VIA IURIS.
