VIA IURIS: Az új építkezési törvény nehezíteti a környezet védelmét

Az immár 38 éve érvényben lévő jogszabályt helyettesíteni hivatott törvényjavaslatot a kormánypárti Ján Poèiatek közlekedési, építésügyi és vidékfejlesztési miniszter bocsátotta tárcaközi egyeztetésre. A Via Iuris arra figyelmeztet, hogy számos pozitívum mellett a jogszabály olyan veszélyes rendelkezéseket is tartalmaz, mely jelentősen korlátozhatja a polgárokat és az önkormányzatokat az építkezések engedélyeztetése és a saját területeik fölött való rendelkezés terén. Szemére veti a minisztériumnak, hogy ezekről nem tájékoztatta az illetékeseket.

„Ha a törvény ilyen formában kerül elfogadásra, az egy lépés visszafelé. Az építkezések engedélyeztetése a nyilvánosságnak és a polgároknak az eddiginél még nagyobb kizárásával történik, így a városoknak és falvaknak nem lesz elegendő lehetősége, hogy megvédje egészségét és életkörnyezetét“ – jelentették ki a társaság képviselői.

A minisztérium szerint az új törvény meggyorsítaná az engedélyeztetési eljárást, és megoldást kínálna a fekete építkezések felszámolására is. A Via Iuris viszont kifogásolja, hogy az emberek nem lehetnek részesei az engedélyeztetési eljárásnak, melynek következtében hosszantartó építkezési folyamatnak, például zajnak, pornak és teherautók közlekedésnek lennének kitéve.

Az új törvény nem nyújt elegendő tájékoztatást a polgároknak a készülő építkezésekről -vélekedik a Via Iuris. Félrevezető az is, hogy az ötvennél több résztvevővel történő építkezés engedélyeztetésével kapcsolatos információkat a hivatal saját hirdetőtábláján vagy weboldalán jelentetheti meg.

A hétköznapi polgárok számára irreális, hogy azokat naponta figyelemmel kövessék – jegyezte meg a társulás. Javasolják, hogy a hivatalok - Csehországhoz hasonlóan - a jövendő építkezések helyszínén is tegyék közzé a készülő építkezéssel kapcsolatos információkat.
A Via Iuris arra is felhívja a figyelmet, hogy az épület elhelyezésével kapcsolatos engedélyeztetéstől a hivatalok eltekinthetnek, ha a térségben már van egy hasonló rendeltetésű épület. Megtörténhet, hogy ennek következtében egy viszonylag jobban beépített területeken megnőhet a nagyobb kiterjedésű, magasabb épületek száma anélkül, hogy a polgárok kifejthették volna elhelyezésükkel kapcsolatos véleményüket.

„Az építkezések engedélyeztetési eljárását más módon kellene meggyorsítani, nem úgy, hogy a polgárokat, akiknek egészségét és életkörnyezetét az építkezések negatívan befolyásolhatják, kizárják az építkezések engedélyeztetésének folyamatából“ – hívta fel a figyelmet Peter Wilfling jogász, a Via Iuris egyik munkatársa. Megjegyezte, hogy sok esetben jelentős építkezésekről a polgárok jelenleg is csak az építkezési engedély kiadását követően szereztek tudomást.

A készülő építkezési törvény beavatkozik a községek és városok területfejlesztést érintő jogkörébe – vélekedik a Via Iuris. Mindenekelőtt az állami ellenőrzői jogkört erősíti. A társulás úgy látja, növekszik az állami hivatalnokok önkényessége, ami az önkormányzatokat a polgárok által nem elfogadható fejlesztési tervváltozatok elfogadására ösztönzi.

Újdonságnak számít az a törvény által biztosított lehetőség is, hogy a megyei önkormányzatok megszabhatják a városoknak vagy községeknek, hol legyenek elhelyezve a különböző műszaki létesítmények – a kőolajvezeték, víztisztító, szemétlerakó vagy a csatornarendszer stb.
„Félő, hogy a városok és a községek csupán statisztaszerepet kapnak a fejlesztés terén, s törvénytelen, hatalmi rendelkezéseknek kell magukat alávetniük “ – nyilatkozta Zuzana Èaputová ügyvéd, a Via Iuris egyik munkatársa. A területfejlesztés a nyilvánosság részvételével zajló folyamat, a községi és városi önkormányzatok jelentős jogköre – jegyezte meg Èaputová.