Veszélyben az iskolatanácsok jogkörei
POZSONY, RÉVKOMÁROM. Az oktatási minisztériumban elkészült az 596/2003 számú tanügyigazgatási törvényt módosító tervezet, amely korlátozná az iskolatanácsoknak az igazgatóválasztás folyamatában meglévő jelenlegi hatáskörét. Egyúttal megteremtené annak a lehetőségét, hogy a fenntartók (polgármesterek, megyei elnökök, járási elöljárók stb.) az iskolatanács döntésével szemben más pályázót nevezzenek ki.
Az iskolatanácsokat fenyegető veszélyre Fodor Attila, a Comenius Pedagógiai Intézet igazgatója hívta fel portálunk figyelmét. Egyúttal a magyar tannyelvű oktatási intézményekben működő iskolatanácsokat arra kéri, hogy a szlovák kollégáik által a világhálón indított petícióhoz legkésőbb április 2-ig csatlakozva erősítsék a törvénymódosító tervezet ellen tiltakozók egyre növekvő táborát.
Az 596/2003 számú tanügyigazgatási törvény alapján a közoktatásban, tehát az óvodákban, alap- és középiskolákban az igazgatójelöltek pályázatainak az elbírálása az iskolatanácsok hatáskörébe tartozik. Az iskolatanácsokban az intézmény fenntartójának, továbbá a pedagógusoknak, a szülőknek és a nem pedagógiai dolgozóknak a képviselői kapnak helyet, így a különböző érdekeket megfelelőképpen lehet ütköztetni egymással. Az 1989-es rendszerváltás után ez volt az első jelentős előrelépés a hazai oktatásügy területén, ez idő tájt azonban Damoklész kardja függ efölött a demokratikus vívmány fölött.
Miután az iskola fenntartója kiírja az igazgatói pályázatot, az iskolatanács meghallgatja a pályázókat, majd egy sorrendet alakít ki. Azután a legsikeresebb pályázót kinevezésre javasolja a fenntartónak. 2000 óta a fenntartó az iskolatanács javaslatát köteles elfogadni. Csak abban az esetben lehet ellenvetése, ha a folyamat során az iskolatanács részéről valamilyen törvénysértést tapasztal.
A jelenleg tárcaközi egyeztetés alatt álló törvénymódosítás úgy változtatna a gyakorlatban jól bevált módszeren, hogy a fenntartó - ugyan indoklással, de - elutasíthatja az iskolatanács jelöltjét és új javaslatot kérhet. Ha az újabb jelölt kinevezésével sem ért egyet, saját hatáskörben kinevezhet egy pályázati bizottságot, amely lefolytatja az elbírálást, kiválasztást.
Fodor Attila szerint a módosítás több veszélyt is rejt magában. „Az egyik veszély az iskolák pártpolitizálása. Mivel sok polgármester, megyei elnök valamelyik párthoz kötődik, így könnyen pártfeladatként kaphatná, hogy egy adott pártnak megfelelő személyt ültessen az igazgatói székbe, s az iskolavezetőségek könnyen pártszínezetűvé válhatnának. Ugyancsak fennáll a protekcionizmus elharapódzásának a veszélye: esetleg a fenntartók közeli ismeretségi köréből kerülnének ki az igazgatók. Ráadásul a magyar tannyelvű iskolákat az a veszély is fenyegeti, hogy sok magyarlakta település egyre inkább elszlovákosodik, azok élén már szlovák polgármesterek állnak, s a magyar iskolák egyre kiszolgáltatottabb helyzetbe kerülnek“ – magyarázta az intézményvezető.
Az oktatási tárca a törvénymódosítási tervezet kapcsán arra hivatkozik, hogy a módosítást a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) kérte. Kérelmét állítólag azzal indokolta, hogy mivel a fenntartók felelősek az oktatási intézményekért, illetve viselik a finanszírozás minden terhét, igénylik, hogy meghatározó szerepük legyen az igazgatóválasztásban.
„Nos, ez az érvelés azért „sántít“, mert a 11 fős iskolatanácsokba 4 személyt jelenleg is a fenntartó delegálhat, míg további négyet a szülők, kettőt a pedagógusok, egyet pedig a további iskolai alkalmazottak. Mindnyájan beleszólhatnak tehát az igazgatóválasztásba“ – jegyezte meg a ZMOS indoklása kapcsán a Comenius Pedagógiai Intézet igazgatója.
Ez esetben a szlovák pedagógusok nagyon rugalmasan reagáltak a történésekre. A www. noveskolstvo.sk oktatási portál „Többet akarunk tudni“ (Chceme vedieť viac) címmel országos méretű kampányt indított, azaz a http://www.noveskolstvo.sk/article.php?1281 oldalon lehet csatlakozni a vázolt törvénymódosítás elleni petíciójukhoz.
„Ezúton is szeretném felhívni a magyar tannyelvű iskolák, illetve a legjelentősebb hatáskörüket most könnyen elveszíthető iskolatanácsok figyelmét erre a tiltakozási lehetőségre, hiszen most közös ügyről van szó. Egyénileg a pedagógusok és a szülők is tiltakozhatnak a http://www.changenet.sk/?section=kampane&x=798397 oldalon, ezzel biztosítva támogatásukról a kezdeményezést. Alig indult be az április 2-ig tartó kampány, máris több mint 1200 aláírás gyűlt össze. A határidőt az indokolja, hogy addig tart a vonatkozó tárcaközi egyeztetés“ – fejtette ki Fodor Attila.
Az említett portálon úgy fogalmazták meg a petíciót, hogy az egy javaslattal is párosul.
„Annak megfogalmazói és aláírói egyrészt nem értenek egyet az iskolai önkormányzatok hatásköreinek a beszűkítésével, másrészt kérik, hogy az illetékesek a vonatkozó törvénymódosításból vegyék ki az igazgatóválasztás módosításával kapcsolatos pontot“ – hangsúlyozta Fodor Attila, aki ezúton is kéri az érintetteket, mérlegeljék az iskolatanácsok fent említett jogkörcsorbításának következményeit, veszélyeit, s amennyiben egyetértenek a tiltakozást meghirdetők álláspontjával, csatlakozzanak ahhoz! Egyúttal azt is kéri, hogy az iskolatanácsokat fenyegető tervezetről tájékoztassák a tantestületet tagjait, az iskolatanácsot, valamint a szülői szövetség vezetőségét.
Fodor Attilához hasonlóan aggodalmait fogalmazta meg a Magyar Közösség Pártja is. Az MKP is úgy véli, hogy ez a javaslat az iskolai önkormányzatok azon jogköreinek megnyirbálását szolgálja, amely az 1989-es rendszerváltás egyik vívmánya volt, s amelyet a Slavskovská-éra idején egyszer már megvontak a tanács tagságát alkotó szülőktől, pedagógusoktól és nem pedagógus alkalmazottaktól.
A. Szabó László szerint bár egyesek számára logikusnak tűnhet, hogy aki fenntartja és működteti az oktatási intézményt, dönthessen a vezető személyéről is, ám az óvodák és iskolák olyan sajátos intézmények, melyek irányítása közvetlenül érinti a tanácsok tagjait. Az ő véleményük megkérdőjelezése vagy figyelmen kívül hagyása egyértelműen a bizalmatlanság jele.
A módosítás eredményeképp számos településen nem az emberi és szakmai alkalmasság lenne a fő kritérium, hanem politikai döntések alapján történhetne az igazgatói poszt betöltése. A javaslat főképp olyan értelemben veszélyes, hogy a kormány hosszú távon az iskolák államosítására törekszik.
Az MKP egyben úgy gondolja, hogy amennyiben a tárca saját kezdeményezésében megnyitotta a közoktatási törvény módosítását, akkor mindenekelőtt az iskolák minimális osztálylétszámairól szóló rendelkezés hatályon kívül helyezését kellene szem előtt tartania. Ez ugyanis sokkal súlyosabb következményeket vonhat maga után - fogalmazott A. Szabó László,
az MKP oktatási és kulturális alelnöke, aki szintén arra kér mindenkit, aláírásukkal támogassák a kezdeményezés ellen indított petíciót.
Az 596/2003 számú tanügyigazgatási törvény alapján a közoktatásban, tehát az óvodákban, alap- és középiskolákban az igazgatójelöltek pályázatainak az elbírálása az iskolatanácsok hatáskörébe tartozik. Az iskolatanácsokban az intézmény fenntartójának, továbbá a pedagógusoknak, a szülőknek és a nem pedagógiai dolgozóknak a képviselői kapnak helyet, így a különböző érdekeket megfelelőképpen lehet ütköztetni egymással. Az 1989-es rendszerváltás után ez volt az első jelentős előrelépés a hazai oktatásügy területén, ez idő tájt azonban Damoklész kardja függ efölött a demokratikus vívmány fölött.
Miután az iskola fenntartója kiírja az igazgatói pályázatot, az iskolatanács meghallgatja a pályázókat, majd egy sorrendet alakít ki. Azután a legsikeresebb pályázót kinevezésre javasolja a fenntartónak. 2000 óta a fenntartó az iskolatanács javaslatát köteles elfogadni. Csak abban az esetben lehet ellenvetése, ha a folyamat során az iskolatanács részéről valamilyen törvénysértést tapasztal.
A jelenleg tárcaközi egyeztetés alatt álló törvénymódosítás úgy változtatna a gyakorlatban jól bevált módszeren, hogy a fenntartó - ugyan indoklással, de - elutasíthatja az iskolatanács jelöltjét és új javaslatot kérhet. Ha az újabb jelölt kinevezésével sem ért egyet, saját hatáskörben kinevezhet egy pályázati bizottságot, amely lefolytatja az elbírálást, kiválasztást.
Fodor Attila szerint a módosítás több veszélyt is rejt magában. „Az egyik veszély az iskolák pártpolitizálása. Mivel sok polgármester, megyei elnök valamelyik párthoz kötődik, így könnyen pártfeladatként kaphatná, hogy egy adott pártnak megfelelő személyt ültessen az igazgatói székbe, s az iskolavezetőségek könnyen pártszínezetűvé válhatnának. Ugyancsak fennáll a protekcionizmus elharapódzásának a veszélye: esetleg a fenntartók közeli ismeretségi köréből kerülnének ki az igazgatók. Ráadásul a magyar tannyelvű iskolákat az a veszély is fenyegeti, hogy sok magyarlakta település egyre inkább elszlovákosodik, azok élén már szlovák polgármesterek állnak, s a magyar iskolák egyre kiszolgáltatottabb helyzetbe kerülnek“ – magyarázta az intézményvezető.
Az oktatási tárca a törvénymódosítási tervezet kapcsán arra hivatkozik, hogy a módosítást a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) kérte. Kérelmét állítólag azzal indokolta, hogy mivel a fenntartók felelősek az oktatási intézményekért, illetve viselik a finanszírozás minden terhét, igénylik, hogy meghatározó szerepük legyen az igazgatóválasztásban.
„Nos, ez az érvelés azért „sántít“, mert a 11 fős iskolatanácsokba 4 személyt jelenleg is a fenntartó delegálhat, míg további négyet a szülők, kettőt a pedagógusok, egyet pedig a további iskolai alkalmazottak. Mindnyájan beleszólhatnak tehát az igazgatóválasztásba“ – jegyezte meg a ZMOS indoklása kapcsán a Comenius Pedagógiai Intézet igazgatója.
Ez esetben a szlovák pedagógusok nagyon rugalmasan reagáltak a történésekre. A www. noveskolstvo.sk oktatási portál „Többet akarunk tudni“ (Chceme vedieť viac) címmel országos méretű kampányt indított, azaz a http://www.noveskolstvo.sk/article.php?1281 oldalon lehet csatlakozni a vázolt törvénymódosítás elleni petíciójukhoz.
„Ezúton is szeretném felhívni a magyar tannyelvű iskolák, illetve a legjelentősebb hatáskörüket most könnyen elveszíthető iskolatanácsok figyelmét erre a tiltakozási lehetőségre, hiszen most közös ügyről van szó. Egyénileg a pedagógusok és a szülők is tiltakozhatnak a http://www.changenet.sk/?section=kampane&x=798397 oldalon, ezzel biztosítva támogatásukról a kezdeményezést. Alig indult be az április 2-ig tartó kampány, máris több mint 1200 aláírás gyűlt össze. A határidőt az indokolja, hogy addig tart a vonatkozó tárcaközi egyeztetés“ – fejtette ki Fodor Attila.
Az említett portálon úgy fogalmazták meg a petíciót, hogy az egy javaslattal is párosul.
„Annak megfogalmazói és aláírói egyrészt nem értenek egyet az iskolai önkormányzatok hatásköreinek a beszűkítésével, másrészt kérik, hogy az illetékesek a vonatkozó törvénymódosításból vegyék ki az igazgatóválasztás módosításával kapcsolatos pontot“ – hangsúlyozta Fodor Attila, aki ezúton is kéri az érintetteket, mérlegeljék az iskolatanácsok fent említett jogkörcsorbításának következményeit, veszélyeit, s amennyiben egyetértenek a tiltakozást meghirdetők álláspontjával, csatlakozzanak ahhoz! Egyúttal azt is kéri, hogy az iskolatanácsokat fenyegető tervezetről tájékoztassák a tantestületet tagjait, az iskolatanácsot, valamint a szülői szövetség vezetőségét.
Fodor Attilához hasonlóan aggodalmait fogalmazta meg a Magyar Közösség Pártja is. Az MKP is úgy véli, hogy ez a javaslat az iskolai önkormányzatok azon jogköreinek megnyirbálását szolgálja, amely az 1989-es rendszerváltás egyik vívmánya volt, s amelyet a Slavskovská-éra idején egyszer már megvontak a tanács tagságát alkotó szülőktől, pedagógusoktól és nem pedagógus alkalmazottaktól.
A. Szabó László szerint bár egyesek számára logikusnak tűnhet, hogy aki fenntartja és működteti az oktatási intézményt, dönthessen a vezető személyéről is, ám az óvodák és iskolák olyan sajátos intézmények, melyek irányítása közvetlenül érinti a tanácsok tagjait. Az ő véleményük megkérdőjelezése vagy figyelmen kívül hagyása egyértelműen a bizalmatlanság jele.
A módosítás eredményeképp számos településen nem az emberi és szakmai alkalmasság lenne a fő kritérium, hanem politikai döntések alapján történhetne az igazgatói poszt betöltése. A javaslat főképp olyan értelemben veszélyes, hogy a kormány hosszú távon az iskolák államosítására törekszik.
Az MKP egyben úgy gondolja, hogy amennyiben a tárca saját kezdeményezésében megnyitotta a közoktatási törvény módosítását, akkor mindenekelőtt az iskolák minimális osztálylétszámairól szóló rendelkezés hatályon kívül helyezését kellene szem előtt tartania. Ez ugyanis sokkal súlyosabb következményeket vonhat maga után - fogalmazott A. Szabó László,
az MKP oktatási és kulturális alelnöke, aki szintén arra kér mindenkit, aláírásukkal támogassák a kezdeményezés ellen indított petíciót.
Forrás
Hírek.sk, - miskó -
