Vegyes a fogadtatása az Alkotmánybíróság döntésének a családról szóló népszavazásról
Eduard Bárány jogász úgy véli, hogy Andrej Kiskának ki kellene írnia az arról a 3 kérdésről szóló népszavazást, amelyeket jóváhagyott az Alkotmánybíróság. Azok ugyanis nem érintik az emberi jogokat, míg a 4. kérdés érinti azt.
A Szlovák Püspöki Konferencia (KBS) csalódott amiatt, hogy a polgároknak nem lesz lehetőségük az összes kérdéssel kapcsolatban véleményt nyilvánítani. Jozef Kováèik, a KBS szóvivője kedden a SITA hírügynökségnek elmondta: tudomásul veszi az alkotmánybírósági döntést, és megpróbálnak hatni a polgárokra annak érdekében, hogy ők bekapcsolódjanak a népszavazásba.
Bárány leszögezte: Kiska elnök kezét most már megköti az alkotmánybírósági ítélet. Ha viszont nem fordult volna az Alkotmánybírósághoz, akkor egyedül dönthetett volna a referendum sorsáról.
Pavol Zajac, a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) alelnöke azt sajnálja, hogy az alkotmánybírósági határozat nem korábban született meg. Abban az esetben ugyanis a népszavazást a helyhatósági választásokkal együtt tarthatták volna meg, ami vélhetően magasabb részvételi aránnyal párosult volna. Hozzáfűzte: korábban meg volt győződve arról, hogy a referendum valamennyi kérdése összhangban van az Alkotmánnyal.
Gál Gábor, a Most-Híd parlamenti képviselője is tiszteletben tartja az alkotmánybírósági döntést. Azt a kérdést, amely nem kerülhet be a referendumba, a népszavazás központi kérdésének tartaná. Úgy véli, hogy mivel az alkotmány a regisztrált partnerséget nem tiltja be, a parlament jóváhagyhatja a vonatkozó törvényt.
A Másság (Inakosť) elnevezésű kezdeményezést nyugtalanítja a referendummal kapcsolatos alkotmánybírósági döntés – mondta el a SITA hírügynökségnek annak egyik képviselője, Jana Jablonická Zezulová. Szerinte a népszavazás szervezőinek figyelembe kellene venniük a gyerekek érdekeit is, akik akkor is megfelelő családi légkörben cseperedhetnének fel, ha egyforma nemű szülők nevelnék őket. Úgy véli, hogy Anton Chromík a Családért Társulással együtt szét akarja forgácsolni a szlovák társadalmat, s a katolikus egyház támogatásával a családi életnek egy olyan értelmezését vezettetné be, ami sérti az egyébként sem túl népszerű kisebbség jogait és az alapvető etikai alapelveket.
Az „LGBTI emberek“ éppen a hátrányos megkülönböztetésük miatt egyetlen szinten sem rendelkeznek politikai képviselettel Szlovákiában. E közösségnek gyakorlatilag csak a fővárosban van saját kulturális-érdekvédelmi szervezete. Egy olyan politikai párt sem működik, amely támogatná közösségük jogait és érdekvédelmét.
