Véget ér a rokkantak százalékokért folytatott harca
A jelenlegi gyakorlat szerint, ha például valaki krónikus limfoid leukémiától szenved, az orvos legfeljebb 60-70 százalékos munkaképtelenséget ítélhet meg az esetében. A 70 százalékos munkaképtelenség mindeközben egy a részleges és a teljes munkaképtelenség határán táncoló érték. Az új szabályozás szerint említett betegséggel küszködő páciens esetében a megállapítható munkaképtelenségi határt 75 százalékig tolhatnák ki. 2016-ban 70 százalékos munkaképtelenség esetén átlagosan 197 eurót kapott kézhez az adott személy, míg amennyiben a munkaképtelenség mértéke meghaladta a 70 százalékot, akkor a rokkantnyugdíja átlagosan elérte a 353 eurót.
A Szociális Biztosító (SP) most arra készül, hogy átértékeli a rokkantság mértékét meghatározó százalékos határértékeket. A bizonyos diagnózisok esetében történő emeléssel kevésbé rögössé kívánja tenni a teljes munkaképtelenséggel járó rokkantnyugdíjhoz vezető utat. „Azt szeretnénk, ha a százalékok ténylegesen tükröznék az adott betegséget. Ez kihatással lesz a rokkantsági nyugdíj mértékére, s az esetek zömében pozitív hatással lesz a biztosítottra nézve“ – magyarázta Veronika Majtánová, a Szociális Biztosító Orvos-szakértői Osztályának (OLPÈ SP) vezetője.
A törvénymódosító javaslat egyelőre még csak készülőben van. Végső változatát legkésőbb februárig a munkaügyi tárca asztalára kívánják tenni. „A százalékok módosításával ki akarjuk kerülni a határértékeknek minősülő 40 és 70 százalékos értékeket. Ezt az emberek gyakorta károsító hatásúnak értékelik az orvos-szakértő részéről, mert csak egy százalék hiányzik (a magasabb nyugdíjhoz, a szerk.)“ – jegyezte meg Majtánová.
Bizonyos betegségek esetében ugyanakkor a biztosító csökkenteni kívánja a százalékokat. Az olyan megbetegedésekről van szó, amelyek jobb esetben nem jelentenek akadályt a mindennapi életben. A harmadfokú magas vérnyomás esetében így például a 75-90 százalékos határt 50-80 százalékosra kívánja módosítani.
„Azt szeretnénk, ha a törvénymódosítás tartalmazná a legfrissebb orvostudományi ismereteket, ill. hogy a lehető legtöbb betegség szerepeljen benne. Ezáltal kívánjuk elkerülni a betegségek összehasonlítgatásának jelenlegi gyakorlatát azokban az esetekben, amikor a diagnózis nem lelhető fel a táblázatokban. Az ilyen betegséget ma egy másik, hozzá hasonlatos betegség a munkaképességre való hatásai alapján ítélünk meg, amit a biztosítottak hiteltelennek tartanak“ – magyarázta Majtánová.
„Az intézkedés job anyagi körülményeket eredményez majd bizonyos rokkantnyugdíjasok esetében, akik a jelenleg hatályos jogszabály értelmében nem váltak jogosulttá a rokkantnyugdíjra“ – magyarázta Michal Stuška, a munkaügyi tárca szóvivője. Az egységes orvos-szakértői tevékenység bevezetésével szerinte az adminisztratív munka is egyszerűbbé válhatna.
A rokkantnyugdíjasok száma évről-évre nő. Elsősorban a mozgásszervi betegségek, a daganatos megbetegedések, a mentális vagy éppen a szív- és érrendszeri megbetegedések száma nő. „A négy leggyakoribb civilizációs betegségről, s egyben a rokkantság leggyakoribb okairól van szó és"- sorolta Majtánová.
Az orvos-szakértők 2016-ban összesen 27 349 személy egészségügyi állapotát vizsgálták felül és bírálták el a rokkantnyugdíjra való jogosultságukat. Ezen személyek közül 22 295 esetében ítéltek oda rokkantnyugdíjat, míg 5 054 kérelmet elutasítottak.
