2014. május 20., 09:38

Véget ér a Harabin-korszak

SZOBRÁNC. Hétfőn Szobráncon ült össze az Bírói Tanács, hogy megválassza a Legfelsőbb Bíróság elnökét. Mivel az első és a második forduló is eredménytelen volt, a következő választásra már nem jelölhetik az előzőleg induló három jelöltet.
"Az eredmény sosem lehet más olyankor, amikor a politika beleártja magát az igazságügy függetlenségébe. Itt láthatják, hogy milyen függő viszonyban van a bírói hatalom a politikusoktól...“ – nyilatkozta a TASR hírügynökségnek saját választási kudarca után Štefan Harabin. Ekképp reagált arra, hogy az egyik vetélytársát, Bajánkovát Tomáš Borec igazságügyi miniszter támogatta.

Harabin azonban sikertelensége ellenére sem mond le arról az ambíciójáról, hogy valamikor a jövőben még irányíthassa a Legfelsőbb Bíróság munkáját. Mivel a következő választáson már nem indulhat, majd a későbbin próbálkozik ismét. "Van egy előnyöm. A jobboldal teljesen elutasít engem, a baloldal pedig nem ajánlja, hogy jelöltessem magam. A végrehajtó hatalom jövendő tagja azt mondta, hogy nem nevez ki engem, ezért a legjobb mandátummal rendelkezem ahhoz, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnökévé váljak, hiszen független vagyok a jobboldaltól, a baloldaltól és a jövendő elnöktől is" – fejtette ki Harabin.

"A valós lehetőségek közül ez egy jó lépés, a Bírói Tanács önreflexióját jelenti. Azt gondolom, hogy ehhez a közvélemény mozgósítása is hozzájárult" – mondta a választás kapcsán Daniel Lipšic független parlamenti képviselő. Az Új Többség (NOVA) elnöke szerint ez egy kicsi, ám fontos lépés az igazságügy megváltoztatásához vezető úton.

Pavol Zajac, a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) frakcióvezetője szerint a sikertelen főbíró-választás arra utal, hogy Szlovákiának szüksége van a „harabintalanításra“. Szerinte a tegnap Szobráncon történtek két pozitívummal párosulnak.  

" Az első az, hogy megvan az esély új jelöltek indítására. A Bírói Tanácsnak az újabb választás során esélye lesz olyan elnököt megválasztani, aki a bírói állomány megfelelő képviselője lenne“ -- mondta Zajac. 

A második pozitívumnak azt tartja, hogy míg eddig viták folytak arról, melyik államfő nevezze ki a főbírót, és kinek a kezébe tegye le az esküjét, a választás halogatásával ez a gond megoldódik, tehát az új főbírót az új államfő nevezi majd ki. Ráadásul a Bírói Tanácsba is beültetheti majd a saját embereit.

Richard Vašeèka, az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (O¾aNO) frakcióvezetője úgy véli, hogy bár a főbíró tegnapi meg nem választása a remény nagyon erős, jelképes gesztusának számít, ami a civil kezdeményezéseknek is köszönhető. „Ha nem leszünk könnyelműek, akkor a dolgok elkezdhetnek megváltozni...“ – jelentette ki.
Lucia Žitòanská (Most-Híd) szerint ez második esélyt jelent azok számára is, akik újabb bírákat jelölhetnek főbírónak és azok számára is, akik közülük majd a legmegfelelőbbet megválasztják. A Štefan Harabin által kapott sok szavazat azonban azt jelzi, hogy sem Robert Fico, sem pedig a bírák még nem látták be, hogy a szlovákiai igazságügy jelenlegi állapotáról, bizalomvesztéséről éppen Harabin tehet.

Ivan Štefanec, a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió-Demokrata Párt (SDKÚ-DS) alelnöke azt gondolja, hogy miután Fico nem lesz államfő, Harabin pedig főbíró, Szlovákiában az eddiginél könnyebben juthatnak majd lélegzethez a tisztességes polgárok. Harabin meg nem választását az idei második olyan jó hírnek tartja, ami hozzájárulhat Szlovákia fejlődéséhez. Örül annak, hogy nem Ivan Gašparoviè nevezi majd ki az új főbírót, hanem Andrej Kiska.

Róbert Madej, a parlament alkotmányjogi bizottságának elnöke, a Smer képviselője tiszteletben tartja a tegnapi szavazás végeredményét.

Renáta Zmajkovièová, a parlament alelnöke úgy látja: a független Bírói Tanács döntött, ami a demokrácia létét és az alkotmány tiszteletben tartását bizonyítja Szlovákiában. "Az igazságügy független a politikusoktól" – szögezte le, hozzáfűzve: az ellenzék ezzel témáját vesztette.
Megosztás