Vége a műanyag táskák korának?
A táskák jövő év március 1-től díjkötelesek, amiről a forgalmazó köteles a vevőket is tájékoztatni. A műanyag táskák azonosító jellel, mint például vonalkóddal lesznek ellátva, s a forgalmazónak nyilvántartást kell vezetni, amit a környezetvédelmi minisztériumnak kell beterjeszteni. A forgalmazó köteles a vásárlónak más fajta táskát, például újrahasznosításra alkalmas táskát felkínálni.
Az EU irányelv szerint a tagországok két lehetőségből választhatnak. Az egyik, hogy a plasztik táskák egy személyre szabott mennyisége 2019-ig ne haladja meg az évi 90 darabot, a másik, hogy 2025-ig személyenként legtöbb 40 táska használatát.
Az irányelv bevezeti a plasztik, a könnyű plasztik táskák, illetőleg a környezetbarát, biológiailag lebomló táskák új definícióját is. A tagországoknak a jogszabály bevezetését követő 36 hónap elteltével évente tájékoztatást kell adniuk a műanyag táskák felhasználásáról.
Az ENVI-PAK társaság munkatársa, Silvia Nosálová szerint évente nyolcmilliárd plasztik táska kerül a szemétre, miközben lebomlásuk akár évtizedig vagy évszázadig is eltarthat. Szlovákiában egy polgárra átlagosan évi 466 táska jut, míg az Európai Unió átlagos fogyasztása csupán 200 táska személyenként.
Az 50 mikronnál vékonyabb táskákat – ezek a könnyű plasztik táskák, a felhasznált szatyrok többsége ebbe a kategóriába tartozik – általában nem hasznosítják újra, a szemétben kötnek ki, ami a környezetre nézve veszélyes.
„A műanyag kőolajból, szénből vagy földgázból készül vegyi úton. Az egyszerű emberek azt gondolják, hogy a nejlon és a mikrotén zacskók az emberre nézve ártalmatlanok. Probléma a meleg plasztikra gyakorolt hatása során merül fel, mert káros anyagok, mint például biszfenol szabadul fel. Ügyelnünk kell arra, hogy nyáron a plasztik csomagolást ne érje túl sok napfény” – magyarázta Nosálová.
