Utolsó utáni kör – Zselízi Canossa-járás
Július 25-én lesz újra napirenden a nyitrai megyei önkormányzatban a zselízi magyar gimnázium kérdése, mert jóvá kell hagyni a székhelyváltozás bejegyzését is. Erre az ülésre Nyitrára készül Bakonyi Pál polgármester és Récsei Róbert, a petíciós bizottság elnöke is. Bakonyi Pál a város elképzelését viszi (lásd lentebb), amely többek közt tartalmazza, hogy fenntartóként Zselíz önkormányzat oroszlánrészt vállalna az összevont magyar alap- és középiskola üzemeltetéséből. Récsei Róbert pedig a szülők akaratát tolmácsolná, ha szót kap, és a petíciót adná át, amelyen már most több, mint 3000 aláírás szerepel. Tudatosítják, hogy az akció elkésett, de nem adták fel a reményt, hogy a helyzetet vissza lehet fordítani. Az alapiskola 320 és a gimnázium nem egészen 100 diákja arra ösztönzi őket, hogy ne adják fel.
Náluk kevésbé optimista Botka Ferenc megyei képviselő, az MKP frakciójának vezetője. Egyrészt: szerinte ezeket a lépéseket még jóval a május 30-án meghozott döntés előtt kellett volna megtenni, másrészt: július 25-én már csak a zselízi magyar gimnázium székhelyváltozása szerepel napirenden. Mint portálunknak kifejtette, az MKP legutóbbi frakcióülésén foglalkoztak a kérdéssel, de a megyei tanács ülésén kész ténykényt szerepelt az ügy, s július 12-én a megyei oktatásügyi főosztályvezető már azt állította, a magyar gimnázium át is költözött a szlovák épületébe.
A költözés tényét Cserba Katalin igazgató megerősítette. Mivel a zselízi magyar gimnáziumnak hat osztálya van, az épület nagy része kihasználatlan, azt fenntartani a folyósított megyei normatívából nem lehet. Ha a megye jóváhagyta volna a magyar alapiskola és gimnázium egyesítését, az épület finanszírozható lenne. Mivel azonban más döntés született, költözni kell, mert adósságra nem élhet az iskola, nem kockáztathatja, hogy ne legyen pénze pedagógusbérekre, vagy pedagógusokat kelljen elbocsátania.
Botka Ferenc derűlátását az is mérsékli, hogy a megye szlovák képviselői körében nem igazán számíthatnak támogatókra. Próbálkoztak, próbálkoznak ugyan, de nem sok sikerrel.
Valahogy mindig úgy járnak ők is, mint Zselíz polgármestere, akinek az SZDKU köreiben ígérték meg a támogatást a magyar alapiskola és gimnázium közös igazgatás alá vonásához és egyesítéséhez, ám a döntő pillanatban a párt megyei képviselői mégis a javaslat ellen szavaztak.
Szigeti László, az MKP oktatási és kulturális alelnöke országos szinten tett kísérletet arra, hogy segítsen. Az oktatási tárcánál kérdezett rá, mit lehetne tenni, s Jaroslav Ivanèo államtitkártól azt a választ kapta: ő olyan megoldást fog aláírni, amilyet a megye letesz az asztalára. Ez elég világos válasz. Szigeti ugyanakkor azt mondja: a zselízi városi elképzelés nem egyedi. Szlovákiában hét ilyen összevont alap- és középiskola működik, három a fővárosban Pozsonyban, a többi pedig Eperjesen, Kassán és Szepsiben. Zselízen a döntés, a megállapodás a magyar intézmények között elég nehezen született meg, kicsit későn is. Ugyanúgy, mint a mostani összefogás és a petíciós akció. Szigeti a múlt év végén megpróbált az ügyről tárgyalni Bugár Bélával, a Most-Híd elnökével is, de azóta kissé „elhidegült” köztük a viszony. A hátralévő napokban talán a megyei politikusok tesznek még kísérletet arra, hogy a zselízi magyar oktatás ügye kormányzati oldalról is szerezzen támogatást Bugárék segítségével. Mert ez nem pártkérdés.
Szigeti arról is beszélt még portálunknak, hogy egyelőre ugyan nem vonják közös igazgatóság alá a zselízi magyar gimnáziumot a szlovákkal, de ez nem jelenti, hogy egy-két éven belül nem kerül sor erre is. Ezért lenne különösen fontos, hogy a város és az iskolatanács kezdeményezését, a magyar tanítási nyelvű alapiskola és gimnázium közös igazgatás alá helyezését ne írja felül a megyei szlovák nagykoalíció.
A város és a környék magyarsága, magyar szervezetei június 13-án indították a petíciót a kerületi önkormányzat döntésének megváltoztatása érdekében; az aláírásokat július 17-éig gyűjtik.
Visszapillantás
Az iskola sorsa hosszú ideje húzódó történet. 2007. április 19-én a Zselízi Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium Pedagógiai Tanácsa megbízta az igazgatót, Cserba Katalint, kezdjen megbeszélést a Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola és Gimnázium összevonásáról.
Május 7-én a gimnázium iskolatanácsa javaslatot terjesztett elő a két magyar oktatási intézmény összevonásával kapcsolatban, melyben fenntartónak Zselíz városát jelölte meg. Ugyanezen év májusában csatlakozott a javaslathoz az alapiskola igazgatósága, a Csemadok alapszervezete és a Magyar Koalíció Pártja helyi szervezete. 2007. szeptember 19-én a zselízi önkormányzat jóváhagyta a beterjesztett javaslatot, és megbízta Zselíz város polgármesterét, kezdeményezzen további tárgyalásokat a gimnázium fenntartójával. Bakonyi Pál polgármester véleményezést kért Nyitra megye elnökétől az előterjesztett javaslattal kapcsolatban. A válaszlevélben Nyitra megye oktatási, ifjúsági, sport- és kulturális bizottságának osztályvezetője, Helena Psotová akkor ígéretet tett a javaslat előterjesztésére, megjegyezve, hogy más megoldási változatokkal is lehet számolni. Szóbeli tárgyalásokra több esetben is sor került, írásos választ senki nem juttatott el 2011-ig Zselíz önkormányzatához.
2011-ben kezdődött az egész folyamat előröl. A Zselízi Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium iskolatanácsa, pedagógiai tanácsa és szülői szövetsége, a Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola iskolatanácsa, pedagógiai tanácsa és szülői szövetsége ismét javasolta és jóváhagyta a Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola és Gimnázium szervezeti összevonását. Konkrét javaslattal álltak elő: Spojená škola – Összevont Iskola megnevezéssel működtetnék. Idén márciusban Nyitra megye oktatási, ifjúsági, sport- és kulturális bizottsága javaslatot fogadott el a Zselízi Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium átköltöztetésére a szlovák gimnázium épületébe, és a magyar gimnázium épületének eladásáról. A megyei döntés szöges ellentétben áll a város elképzelésével és területfejlesztési tervével.
Zselíz város polgármestere észrevételezte a döntést, és elküldte a város javaslatát a minőségi iskolák és létesítményeik tartósan fenntartható fejlesztésére, mely a magyar alapiskola és a gimnázium összevonását feltételezte. (Zselíz ebben nehezményezi, hogy a 2007-ben benyújtott javaslatukat hivatalosan válaszra sem méltatták, közben pedig határozat született a magyar gimnázium átköltöztetéséről és az épület eladásáról. Mindez úgymond az optimális gazdasági alapok kihasználása érdekében. A megyei határozatban nem tesznek említést a gimnázium lerobbant tornaterméről és a külön épületben lévő kazánházról sem. A város javaslatában kéri a két gimnázium épületében található üres helyiségek bérbevételét a művészeti alapiskola, a szabadidő-központ és a könyvtár részére. Amennyiben a város javaslata elfogadásra kerül, az önkormányzat kötelezi magát az iskolák költségvetésének kiegészítésére.)
A két oktatási intézmény fenntartója - a város és a megye - április végén ismét tárgyalásokat kezdett. Az álláspontok nem közeledtek. Nyitra megye az általa előterjesztett javaslathoz ragaszkodott, Zselíz önkormányzata az iskolák gazdaságos kihasználása mellett a helyi hagyományt és a jövőt is figyelembe vette. 1950-től megszakítás nélkül működik a városban magyar alapiskola és gimnázium. A két iskola egységet alkot. Egységesen, közösen erős maradhat a magyar oktatás. Azt kérte, a megyei önkormányzat májusi ülésén ne csupán a számok és érdekek tükrében döntsön, hanem hallgassa meg a másik felet is, jelen esetben Zselíz város önkormányzatát, az iskolák képviselőit, és nem utolsó sorban e régió szavát.
