Uniós alapok merítése – A kormány nem vállalja a felelősséget
POZSONY. Robert Fico miniszterelnök az uniós pénzalapok merítésének lassúságát az önkormányzatok számlájára írja, mondván, hogy a kormány teljesítette feladatait, hiszen szerződésileg jóval több pénzeszközt kötött le, mint amennyi Brüsszelben Szlovákia rendelkezésére állt. Dušan Sloboda elemző szerint a kormányfő jogtalanul vádolja az önkormányzatokat.
Dušan Sloboda, az M. R. Štefánik Konzervatív Intézet elemzője úgy véli, hogy a kormányfőnek nincs igaza, jogtalanul vádolja az önkormányzatokat. Az intézet ugyanis az elemzés során megállapította, hogy az államigazgatás a kormánnyal az élen nemcsak az uniós pénzalapok leosztásáért, de a 2007-2013-as időszakra kapott néhány milliárdos csomag felének a merítéséért is felelős. Az önkormányzatok a forrásoknak csupán a negyedét merítik, a maradék a magán- és civil szektorba, az egyetemekre és a regionális oktatási intézményekbe vándorol.
„Az igazság az, hogy az önkormányzatok valamivel gyorsabb ütemben merítik az uniós alapokat, mint az államigazgatás. Tehát nem igaz az az állítás, hogy a merítés lassú üteméért főként az önkormányzatokat terheli a felelősség” – nyilatkozta Sloboda. Egyúttal azt is megjegyezte, hogy a Robert Fico vezette kormány 2007-2012, valamint a 2012-2014 közötti időszakban viszonylag lassabban merítette az alapokat, mint Iveta Radièová kormánya 2010-2012 között.
Ha év végéig az összes rendelkezésre álló uniós pénzalapot el kellene költeni, akkor az elemző szerint havi 3 százalékot meghaladó merítéssel kellene számolni. „Bár az uniós pénzeszközök merítésének végső fázisában feltételezhető bizonyos fokozott szintű merítés, ám Szlovákiában egy ilyen gyorsulás még akkor is eléggé valószínűtlen lenne, ha a leosztási rendszer hatékony, transzparens és korrupciómentes lenne” – vélekedik Sloboda.
Az uniós alapok merítésének egyik régi bírálója Ján Rudolf, az europskenoviny.sk internetes portál elemzője, aki azon a véleményen van, hogy az uniós pénzalapoknak a kezdetek óta rossz a menedzsmentje, mivel 2003 óta egyetlen kormány sem szentelt neki megfelelő figyelmet. A jelenlegi állapot egyenes következménye annak, hogy az államigazgatás menedzseri posztjain a politika által kiválasztott jelöltek ülnek, a minisztériumokban nagy a munkaerő-vándorlás, a merítési rendszer bonyolult és bürokratikus, az ellenőrzés pedig gyenge. Becslése szerint Szlovákia ily módon 1,5–2 milliárd euró támogatástól fosztja meg magát.
A 2020-ig terjedő időszakot Ján Rudolf szintén előkészítetlennek tartja. „A végrehajtási környezet ellenőrizhetetlen, nem látom a rendszer egyszerűsítésének jeleit, sok a közvetítő szerv és a prioritás. Lényegében semmi sem változott, az új időszak már egy és fél éve kezdetét vette, de még egyetlen felhívás sem jelent meg. Tehát az idén semmiféle merítés nem fenyeget” – mutatott rá az elemző.
„Az igazság az, hogy az önkormányzatok valamivel gyorsabb ütemben merítik az uniós alapokat, mint az államigazgatás. Tehát nem igaz az az állítás, hogy a merítés lassú üteméért főként az önkormányzatokat terheli a felelősség” – nyilatkozta Sloboda. Egyúttal azt is megjegyezte, hogy a Robert Fico vezette kormány 2007-2012, valamint a 2012-2014 közötti időszakban viszonylag lassabban merítette az alapokat, mint Iveta Radièová kormánya 2010-2012 között.
Ha év végéig az összes rendelkezésre álló uniós pénzalapot el kellene költeni, akkor az elemző szerint havi 3 százalékot meghaladó merítéssel kellene számolni. „Bár az uniós pénzeszközök merítésének végső fázisában feltételezhető bizonyos fokozott szintű merítés, ám Szlovákiában egy ilyen gyorsulás még akkor is eléggé valószínűtlen lenne, ha a leosztási rendszer hatékony, transzparens és korrupciómentes lenne” – vélekedik Sloboda.
Az uniós alapok merítésének egyik régi bírálója Ján Rudolf, az europskenoviny.sk internetes portál elemzője, aki azon a véleményen van, hogy az uniós pénzalapoknak a kezdetek óta rossz a menedzsmentje, mivel 2003 óta egyetlen kormány sem szentelt neki megfelelő figyelmet. A jelenlegi állapot egyenes következménye annak, hogy az államigazgatás menedzseri posztjain a politika által kiválasztott jelöltek ülnek, a minisztériumokban nagy a munkaerő-vándorlás, a merítési rendszer bonyolult és bürokratikus, az ellenőrzés pedig gyenge. Becslése szerint Szlovákia ily módon 1,5–2 milliárd euró támogatástól fosztja meg magát.
A 2020-ig terjedő időszakot Ján Rudolf szintén előkészítetlennek tartja. „A végrehajtási környezet ellenőrizhetetlen, nem látom a rendszer egyszerűsítésének jeleit, sok a közvetítő szerv és a prioritás. Lényegében semmi sem változott, az új időszak már egy és fél éve kezdetét vette, de még egyetlen felhívás sem jelent meg. Tehát az idén semmiféle merítés nem fenyeget” – mutatott rá az elemző.
Forrás
Aktuality.sk
