Ülésezett a kormány emberi jogi, kisebbségi és nemi egyenlőségi tanácsa

A tanácsülés részleteiről annak egyetlen magyar tagja, Petőcz Kálmán tájékoztatta portálunkat.

„A tanács elfogadott egy nyilatkozatot a felvidéki holokauszttal kapcsolatban. Dél-Szlovákia-szerte ugyanis a napokban zajlanak az 1944-es zsidó deportálással kapcsolatos megemlékezések. Közösen a zsidók képviselőjével együtt beterjesztettem egy nyilatkozattervezetet, s így a tanács is megemlékezett erről a tragikus eseményről, amiről Szlovákiában nem szoktak megemlékezni. Szerintem pozitívum, hogy az emberi jogi tanács állást foglalt ez ügyben“ – mondta Petőcz Kálmán.

A pénteki ülés további napirendi pontjai közül kiemelte, hogy Miroslav Lajèák külügyminiszter a parlament elé terjesztette az emberjogi stratégiának az alapszövegét. „Ezen a szövegen már három éve dolgozik a tanács és több bizottság is, ám ahhoz képest elég gyengének tartom a szövegét és az ajánlásokat is. Mi, a civil tagozat képviselői bíráltuk az alapszöveget, amelyben sok hiányosság található. Sajnos, a kisebbségi rész egyáltalán nincs benne. Most zajlik a 15 napos véleményezési folyamat. Egyelőre nem tudom, hogy ebbe a folyamatba milyen mértékben kapcsolódnak majd be a hazai magyar szervezetek. Én mindenképpen véleményezem majd, mert eléggé csalódott vagyok“ – fejtette ki a szlovákiai Helsinki Bizottság elnöke.

A harmadik napirendi pont során a tanács tudomásul vette a kisebbségi bizottság jelentéseit, amelyeket a kisebbségi bizottság tagjai dolgoztak ki. „A bizottság magyar tagjai kidolgoztak és beterjesztettek egy anyagot (ez még nem a készülő árnyékjelentés – a szerző megjegyzése), hogy ők hogyan látják a felvidéki magyar kisebbség helyzetét. Ez egy terjedelmes anyag, amit talán a tanács tagjai el sem olvastak, de ezt a véleményt is tudomásul vették. Ez más, mint a kormány Jedlièková asszony által kidolgozott véleménye, a különbség nyilvánvaló. Szerintem azonban a tudomásul vételnek nincs nagy jelentősége, hiszen abból gyakorlatilag semmi sem következik“ – nyilatkozta Petőcz.

Mivel időközben lejárt a kisebbségi bizottság mandátuma, időszerű lenne annak az újraválasztása, de ez nem került napirendre az emberi jogi tanács ülésén. „Ez nem volt a tanácsülés témája. Felvetődik azonban az aktuális kérdés, hogy a hazai magyar szervezetek, illetve a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala a továbbiakban majd miként viszonyulnak a Mária Jedlièková megbízott kormánybiztos által kidolgozott új eljárási rendhez. A magyar szervezetek dolga eldönteni, hogyan is viszonyulnak majd az új választási rendszerhez“ – jegyezte meg Petőcz.

Végül az elmondottakhoz hozzáfűzte: „A kisebbségi kormánybiztos kinevezéséről sem esett szó az ülésen. Már több tanácskozáson felvetődött ez a téma, néhányszor állást is foglaltunk ez ügyben, ám semmi sem változik, csupán az illetékesek havonta egyszer bejelentik: hamarosan kinevezik a kisebbségi kormánybiztost, aztán minden az ígéret szintjén marad. Nyilvánvalóan keresik a megfelelő személyt, csakhát az eredmény mindig az, hogy tovább marad a megbízott kormánybiztos, Jedlièková asszony. A kormányon van a sor, hogy a kormánybiztost végre tényleg kinevezze, ha pedig ezt nem teszi, továbbra is marad a jelenlegi állapot – megbízott kormánybiztossal“ - jegyezte meg. 

Mivel a kormánybiztos a kormány embere, Petőcz Kálmán nem tartaná jó megoldásnak, ha ezt a tisztséget egy felvidéki magyar vagy más kisebbség képviselője vállalná el. Akkor ugyanis a kormányzati pozícióból eredő felelősség rá hárulna, pedig valójában ő nem is a kormány tagja. „Ez egy nagyon furcsa, abszurd játék, ami igazából semmi jóhoz nem vezethez, csak a hatáskörök összezavarodását eredményezheti, áttekinthetetlen helyzet alakulhat ki. Láthattuk, hogy ez előzőleg sem vezetett semmi jóhoz. A kormánynak vagy van, vagy nincs kisebbségi politikája. Ha van, akkor azt a kormány nevében képviselje a kormánybiztos! Ha pedig nincs, akkor dolgozza ki a saját kisebbségi politikáját! Politikai, jogi és logikai szempontból is ez lenne az ildomos“ – hangsúlyozta Petőcz Kálmán.