2014. május 25., 16:14

Újabb pofont kapott a Smer - vélik a politológusok

POZSONY. Vélhetően a kispályás játékosokat és a klasszikus értelemben vett jobboldali pártokat örvendeztette meg az európai parlamenti választások nem hivatalos eredménye. A kormányzó Irány-Szociáldemokrácián eközben újabb fájdalmas sebet ejtettek.

Történt ugyanis, hogy vereségsorozata egy újabb fejezetében legnagyobb ütőkártyájának kijátszását sem kerülhette meg a Robert Fico miniszterelnök vezette Smer-SD. Legalábbis így vélekednek a politológusok.

A kormányzó szocialisták csupán a választópolgárok negyedének kegyeit hódították meg. Bár ez az eredmény 4 mandátumot jelent számukra a brüsszeli és strassburgi üléseken, mégiscsak eggyel kevesebb képviselői helyről van szó, mint ahányra mindezidáig számíthattak az Európai Parlamentben (EP).

„Ami az Irány-Szociáldemokráciát (Smer-SD) illeti, folytatja vereségsorozatát, amit másként nem is értékelhetnek. Ilyen alacsony részvételi arány és adu ászuk, az Európai Unióban legközismertebb szlovák politikus, Maroš Šefèoviè kijátszása mellett elmondható, hogy komoly sebet ejtettek rajtuk” – mondta Martin Klus, politológus. Az elemző ennek ellenére nem számít arra, hogy mindez politikai vihart kavarna a legerősebb párt berkein belül, amit szerinte a szocialisták, az államfőválasztás alkalmával elszenvedett vereség utáni magatartásmódja is igazol. Klus inkább azzal számol, hogy a párt belsőleg méri fel, mely területen szenvedte el a legjelentősebb veszteségeket és kivel nem számol majd a soron következő választásokkor.

Ezzel szemben Klus úgy véli, hogy a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) és a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió-Demokrata Párt (SDKÚ-DS) eredményei viszonylag nagy meglepetést okozhatnának, ami segítségükre lehet a szlovák politikai vérkeringésben való megújhodásukban.

„Ha az SDKÚ-DS két mandátumhoz jutna és a KDH megerősítené pozícióját, ismét játékba kerülhetnének. Köszönhetően EP-választási eredményeiknek ugyanígy a Szabadság és Szolidaritás (SaS) és az Új Többség (NOVA) is azt mondhatja el magáról, hogy van egy mandátumuk, miáltal legalább látszólag releváns párttá válnak, amellyel számolni kell” – jegyezte meg a politológus.

A 13-15 százalékos részvételi arányt Klus egyenesen katasztrofálisnak nevezte, egyben feltételezi, hogy Szlovákia ismét az unió legrosszabbikaként lesz feltüntetve. A választópolgárok távolmaradásának szerinte két fő oka van. Egyrészt a politikusok választók általi kedvezőtlen megítélése, másrészt a választási rendszer csődje, amely nem ad esélyt az új szereplőknek, csakis a pártközpontoknak felel meg.

Klus úgy véli, a megoldást a nyílt jelöltlisták és az egyetlen átruházható szavazat rendszerének bevezetése jelenthetné. Ez utóbbi révén ugyanis a választók konkrét személyt választhatnának meg, akit pártbéli hovatartozásától függetlenül bejuttathatnának az EP-be.

A Prieskumy közvélemény-kutató ügynökség vezető politológusa, Pavol Marchevský a választások eredményét több együttható jelenlétével indokolja. Ezek egyike az a paradoxon, amely szerint bár Szlovákia polgárai kedvelik az Európai Uniót, választani nem járnak, mert nem bíznak képviselőik erejében, azaz, hogy képesek lennének meghatározó módon befolyásolni a strassburgi vagy brüsszeli döntéseket.

„Azonban az a tény is szerepet játszhatott mindebben, hogy hét hónapon belül ez már a harmadik választás volt” – jegyezte meg a politikai elemző az alacsony részvétel egy újabb okaként. A választókat az EP-képviselők bérezése kapcsán a sajtóban – a semmittevésért kidobott összegek szellemiségében - folytatott vita is elriaszthatta. Marchevský emellett képviselőink elmúlt évekbeli munkájának választók általi reális megítélését is az okok közé sorolja.

A Prieskumy ügynökség vezetője az EP-választások érdekességének nevezte, hogy noha magunk mögött tudva a közelmúltbéli államfőválasztásokat, a politikai színtéren Radoslav Procházka személyében egy új játékos tűnt fel, az Európai Parlamentért folytatott versengésben, egyetlen jelöltje sem szerepelt.

„Az elmúlt 20 évet alapul véve nem emlékszem olyan választásokra, amelyen ne vett volna részt a politikai paletta egy meghatározó ereje, amely fontos szerepet játszhat a két év múlva esedékes parlamenti választásokon” – mondta Marchevský, aki szerint így a szavazóbázis kénytelen volt a régi struktúrák jelöltjei közül választani. Éppen ezért úgy véli, hogy pontosan ezen régi politikai struktúrák ereibe áramolhat a választások eredményei által friss vér, ami ismét releváns szereplőkké teheti őket, míg a Procházka féle Hálót (Sie) befékezheti.

Megosztás

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.