Új szabályok a parlamentben
Az asszisztensszám korlátozását Vladimír Petráš, az Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) volt képviselője javasolta, azzal indokolva, hogy senki se kérhessen egy minimális összeget, például két eurót tartalmazó szerződés aláírását.
A 2014-es év közepén a 150 parlamenti képviselő munkáját 346 asszistens segítette, így egy-egy képviselőre átlagosan 2,3 asszistens jutott. Akkoriban legtöbb, azaz 7 asszisztenst ¼ubomír Galko (Szabadság és Szolidaritás - SaS), valamint Richard Vašeèka (Egyszerű Emberek és Független Személyiségek - O¼aNO) foglalkoztatott.
„Egyikük sem teljes munkaidőben teszi a dolgát. Õk vagy mellékállásban dolgoznak, vagy pedig diákok. Közülük mindenki valami mást is csinál. Van, aki elkísér engem a régióbeli útjaimon, mások a jogalkotás folyamatát felügyelik, s vannak, akik a postámról és az ügyeim elintézéséről gondoskodnak. A kelet-szlovákiai asszistensem biztosítja számomra a keleti emberekkel történő kapcsolattartást. Azt egész szépen szétosztották, s ekképp mindegyikük értékes tapasztalatokat szerez, amit a további gyakorlata során is kamatoztathat" – magyarázta akkoriban a TASR hírügynökségnek Galko. Ilyen téren az utolsó rekordernek egy évvel ezelőtt, a ma már ugyancsak exképviselőnek minősülő Peter Gabura (Kereszténydemokrata Mozgalom - KDH) számított 10 asszisztensével.
Saját asszisztensi hivatala fenntartására és asszisztensei bérére valamennyi képviselő ugyanakkora havi összeget kap, ami a nemzetgazdasági átlagbér 2,7-szeresét teszi ki. Ha valamelyik képviselőnek több asszisztense is van, akkor a kapott pénzcsomagot a velük megállapodott arányban oszthatja szét köztük. Némely asszistens több képviselőnek is dolgozott.
Új szabályok várnak a képviselőkre törvényalkotó munkájuk során is. A házirend tavaly jóváhagyott módosítása ugyanis megtiltja az ún. közvetett törvénymódosítást, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a képviselők egy adott törvénymódosításon keresztül más, össze nem függő jogi normákat is módosítanak.
„A törvénymódosító javaslat megtárgyalása során nem lehet benyújtani olyan indítványt, amellyel módosul vagy kiegészül más olyan törvény, amely tartalmilag nem függ össze a tárgyalt indítvánnyal" – olvasható a szövegben. Ha ilyen helyzet alakul ki, akkor az ülés vezetője nem szavaztathat az indítványról. Annak a szerzője azonban kifogást emelhet, amiről a plénum határoz.
A közvetett módosításokat különféle mértékben valamennyi eddigi kormánykoalíció kihasználta, az ellenzéki képviselők azonban az efféle eljárást mindig bírálták. Az egyik legutóbbi eset során Anton Martvoò és Otto Brixi a gazdaság mobilizációjáról szóló törvénymódosításon keresztül léptek fel az ócska bóvli ellen. Iveta Radièová kormánya idején a koalícióban lévő Most-Híd vegyespárt a mezőgazdasági támogatások kapcsán az államigazgatási szervek hatásköréről szóló törvényen keresztül akarta megoldani egy új drog ún. crazy shopokban történő terjesztését.
Az új házirend egy, főként ellenzéki körökben alkalmazott gyakorlatnak is gátat vet. Az abban nyilvánult meg, hogy a plénum ugyan megvitatta a képviselői törvényjavaslatot, az érintett képviselő azonban röviddel a szavazás előtt visszavonta indítványát, s azt csak a következő ülésen terjesztette be, ahol a képviselők arról ismét tárgyaltak.
A változás után azonban az lesz érvényben, hogy ha az indítványozó visszavonja javaslatát, akkor azt már csak hat hónap múlva tűzhetik ismét programra. Ez esetben is alkalmazható lesz azonban a kivétel. Ha ugyanis a házelnök azt javasolja, hogy ez az időszak rövidebb legyen, akkor a plénum azt megszavazhatja.
