Tudnivalók a Nemzetközi Visegrádi Alap pályázatairól

Szemléletváltás történt a kérelmek elbírálása terén  

A javarészt civil szervezetek képviselőiből álló hallgatóság előtt előbb Szalai Erika, a SZAKC komáromi területi irodájának munkatársa mutatta be szövetségüket, illetve szólt a Nemzetközi Visegrádi Alappal (Visegrad Fund) folytatott együttműködésükről, majd átadta a szót Kakuk Lillának, az alap arculatért felelős munkatársának. Tőle elöljáróban megtudtuk, hogy 18 évvel ezelőtt a Visegrádi Négyek (V4) tagországainak kormányai adták össze az általuk életre hívott alap támogatásokra szánt összegét, amelyből azóta is civil szervezeteket és esetenként helyi önkormányzatokat segítenek anyagilag. A Visegrádi Alap székhelye Pozsonyban található.

2016-ban szemléletváltás történt az alaphoz beérkező pályázatok elbírálása terén. Azóta csak az adott környezetre, illetve az ott élőkre tényleges hatásokat kiváltó projekteket támogatják, miközben lényegesnek tartják az innovativitást, emelte ki Kakuk Lilla. Fontos az, hogy bár a V4-en kívüli országokból származó partnerek is bevonhatók egyes projektekbe, ám annak minden esetben a V4-es térség fejlesztését kell szolgálnia.

Háromféle pályázati lehetőség – évi három határidővel

A támogatási rendszerről elhangzott, hogy 3-féle pályázat útján meríthető anyagi támogatás, amelyek a következők: 1. Visegrad Grants, amelybe a V4-es tagországok, 2. a V + Grants, amelybe azokon kívül a nyugat-balkáni (WB) és a Keleti Partnerséghez (EaP) tartozó országok vonhatók be. Az előbbibe legalább 3 V4-es tagországot, az utóbbiba pedig azokon kívül legalább 1 WB- vagy EaP-országbeli partnert kell bekapcsolni. A 3. Strategis Grants esetében nagyobb költségvetésű, globális stratégiai célokra lehet támogatást nyerni (elsődleges a V4-ek promóciója) – ez esetben 36 hónap a projekt megvalósítási időszaka, míg az előző kettő esetében csak 18 hónap.

Azt is megtudtuk, hogy mindhárom típus esetében évente 3 benyújtási határidőként február1-et, június 1-et és október 1-et határozták meg. A pályázás teljes egészében az alap online felületén történik, s a pályázatok legkorábban a határidők letelte előtt 30 nappal nyújthatók be. A témakörök a civil együttműködés összes területét lefedik, ezek: a kultúra, az oktatás, a média, az intézmények közti együttműködés, a testvérvárosi kapcsolatok, a hátrányos helyzetű személyek társadalomba történő bevonása, valamint a környezetvédelem, a vidékfejlesztés és a turizmus.

Jótanácsok és fontos tudnivalók a pályázóknak

A rendezvény másik felében Kakuk Lilla a pályázás technikai részleteit ismertette, jótanácsokkal szolgált a majdani pályázóknak, akiknek a konkrét kérdéseire is válaszolt.

Következő alkalommal pályázni kizárólag angol nyelven tehát június 1-én 12 óráig a www.my.visegrad-fund.org oldalon lehet, ahol a fontos telefonszámok is megtalálhatók. Bár a pályázati űrlappal leghamarabb csak e határidő előtt 30 nappal lehet dolgozni, de az űrlap-minta már most is megtekinthető a honlapon. Felhívta a figyelmet arra, hogy a pályázók okvetlenül jelöljék majd meg a specifikus célcsoportot, illetve megfontoltan összegezzék tervezett projektjük várható konkrét eredményeit, valamint ténylegesen velük együttműködő parnereket tüntessenek fel.

Arról is beszélt, hogy a beérkező pályázatokat 60 napon belül bírálják el, és sikeres pályázat esetén legkorábban 20 napon belül történhet meg a szerződéskötés. Az alap további 15 munkanapon belül fizeti ki a támogatás első részletét – a teljes összeget legalább két, de esetenkét több részletben szokták folyósítani a sikeres pályázóknak. Csak miután a pályázó beküldte a projektről szóló tartalmi beszámolót, azaz a zárójelentést, továbbítják neki 30 munkanapon belül az elnyert összeg utolsó, 20 százalékos részletét.

Nem limitálták az igényelhető összeget, segítenek a partnerkeresésben

Azután az is kiderült: sem alsó, sem felső limitet nem szabtak meg egy-egy projekt megvalósításához kért támogatások esetében, de általában 20-30 ezer eurót szoktak megítélni egy-egy pályázónak. Bár az alapnak lehetősége nyílik az összköltség 100 százalékának megtérítésére, ám örvendetesnek tartja, ha több forrásból is táplálkozik egy-egy projekt, s általában a teljes összeg 80 százalékát szokták megadni. Cserébe az alap logójának feltüntetését kérik az adott rendezvényeken és a pályázó honlapján – ez a kitétel a szerződésben is szerepel.

Az előadó kedvcsinálóként több nagyon sikeres projektet is bemutatott. Például a Kromoszóma Karnevál elnevezésűt, amellyel a pályázó a Down-kóros polgártársaink helyzetére kívánta egy jótékonysági vásárral is egybekötött, karitatív séta során felhívni a nyilvánosság figyelmét. Továbbá a CEAD – Centrak European Art Database elnevezésű kulturális projektet, amely kapcsán egy folyamatosan bővülő, nemzetközi adatbázis, illetve virtuális kiállítás létesült a XX. század legjelentősebb képzőművészeiről.

Végül elmondta: a pályázóknak oly´ módon segítenek a megfelelő külföldi parnerek megtalálásában, hogy honlapjukon valamennyi sikeres projektet a pályázók nevével együtt feltüntetik. Érdemes tehát kapcsolatba lépni a pályázás során már kellő tapasztalatokkal rendelkező egykori győztesekkel!