Továbbra sem tudni, a politikusok mennyivel keresnének többet

A parlamentnek az év első félévében kellene döntenie az új fizetési modellről. A pénzügyi tárca sajtóosztálya szerint az ügyben még korai nyilatkozatot tenni.

„Ne beszéljünk összegekről, inkább a rendszerről. Az átlagfizetés legyen a megfelelő alap, amiből az összes többi következik” – nyilatkozta Dušan Jarjabek, az Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) képviselője. Véleménye szerint ideje lenne a képviselők munkájáról is beszélni, hogy a lakosság tudja, miért is kapják a fizetésüket.  „Vannak úgynevezett szentjánosbogár képviselők, aki egy választási időszakot úgymond világítanak, aztán senki sem hall felőlük, illetőleg, vannak olyan képviselők, akik nevet szereztek parlamenti tevékenységükkel, amit bizonyos mértékben anyagilag is értékelni kell” – vélekedik Jarjabek.

Jaroslav Paška, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) képviselője nem kíván bekapcsolódni a fizetésekről szóló vitába. „A szakemberekre bíznám” – jegyezte meg. Eduard Heger, az ellenzéki Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (O¼aNO) parlamenti képviselőjének az a véleménye, míg az állami költségvetés kiegyensúlyozott, nincs ok a képviselők fizetésének befagyasztására. „A gond az, hogy a képviselőknek nincs közvetlen befolyásuk a költségvetésre. A parlament hagyja jóvá, aztán azt látjuk, hogy év végére teljesen másképp néz ki. A hiány teljesen eltérő, ugyanis a pénzügyminiszter nagy tartalékokat halmoz fel” – jegyezte meg. Heger szerint a költségvetés már tavaly is kiegyensúlyozott lehetett volna, de a kormány túl sokat költ.

Szimbolikus egy euró

Január elsejétől a parlamenti képviselők fizetése továbbra is a 2011-es év szintjén marad, csupán szimbolikus egy euróval emelkedik. Ezt a kompromisszumot kötötte a parlament, miután Fico a kormány bukásával fenyegetődzött, ha a képviselők nem fagyasztják be a fizetéseiket. Ellenkező esetben akár ezer euróval is többet kaphattak volna. A parlament végül egy kurta koalíciós válságot követően decemberben elfogadta a hozzáadott értékadót (DPH) szabályozó törvény módosítását, mellyel a kormányfő nyomására gyakorlatilag befagyasztották a béreket.

Azt, milyen lesz az új fizetési modell, a kormányfő már részben jelezte. Az állami cégek menedzserei kevesebbet fognak kapni, lévén, hogy néhányan többet keresnek, mint a kormány tagjai. „A közjogi méltóságok számára megvan a pénzcsomag, mint ahogy az állami cégek menedzserei számára is. Örülnék, ha ez a csomag ugyanaz maradna, csupán az elosztáson kell módosítani” – jelentette ki a kormányfő a közelmúltban.

A bírók fizetése nem lesz befagyasztva

Egy képviselő jelenlegi fizetése az alkalmazottak elmúlt évi nominális átlagbérének a háromszorosa. A pozsonyi képviselők havi 3 346 eurót, a vidéki állandó lakhellyel rendelkezők pedig havi 3 576 eurót kapnak. A képviselők bére 2011 óta változatlan, a bírók és ügyészek fizetését viszont a befagyasztás nem érinti. Az alkotmánybíróság döntése alapján a bírók és ügyészek bérének befagyasztása alkotmányellenes.

Valamennyi közjogi méltóság bérét, beleértve a bírókat és az ügyészeket is, azonos képlet szerint kellene kiszámolni – állítja Anton Hrnko képviselő. Hrnko szerint elsősorban az alkotmányt kell kiegészíteni, mégpedig oly módon, hogy valamennyi alkotmányos tényező bérét a parlament szabja meg, ugyanis „a bírók azzal érvelnek, hogy ez nem a parlament hatásköre, az ugyanis az ő függetlenségük ellen irányulna”.

„Egyszerűen képtelenség, hogy a bíróknak és ügyészeknek 13. és 14. fizetésük legyen, a képviselőknek pedig valamiféle ideális bért számoljanak ki, ami egyetlen képviselőnek sincs, bár az érvényes törvények értelmében meg kellene kapniuk. Az alkotmánybíróság kijelentette, a bérbefagyasztás a bírókat nem érinti, ez a törvény tökéletes lábbal tiprása" – nyilatkozta Hrnko. Véleménye szerint a képviselők nem fizetésemelést akartak, csupán elérni, hogy kapják meg, ami jár nekik – vélekedett a képviselő.

Jaromír Èižnár főügyész már tavasszal megtámadta az alkotmánybíróságon a közjogi méltóságok bérének befagyasztását. Mint mondta, nem lát okot arra, hogy ne emeljék a fizetéseket, hiszen a gazdaság növekszik. Amennyiben az alkotmánybíróság a panasznak helyt ad, az államnak meg kell térítenie az alkotmányos képviselőknek a bérbefagyasztás miatt elmaradt összegeket.