Továbbra sem lehetséges a tisztán magyar nyelvű sugárzás
A kormány augusztus 14-i ülésén vitatta meg azt a javaslatot, amelynek értelmében változnának a média- és a nyelvtörvény azon rendelkezései, melyek a nemzeti kisebbségek nyelvén készített televíziós műsorok gyártását és terjesztését szabályozzák.
Czibula Csaba, a Szlovákiai Magyar Televíziósok Szövetségének elnöke emlékeztet: a Velencei Bizottság Szlovákia számára megfogalmazott ajánlásából kitűnik: diszkriminatívnak tartja a feliratozási kötelességet, s annak megszüntetését javasolta a szlovákiai illetékeseknek.
“A szlovák kormány az elfogadott beterjesztéssel ismét a szlovák nyelv felsőbbrendűségét deklarálta más nemzetek nyelvével szemben. Az elfogadott javaslat folyamatosan úgy fogalmaz, hogy az ország területére külföldről betelepült EU-polgárok nyelvi jogait említi, valójában semmibe veszi az ország területén élő, őshonos nemzeti közösségek nyelvi jogait. A parlament elé beterjesztendő anyag egyértelműen előírja, hogy elsősorban államnyelven kell biztosítani a helyi és regionális információkat. Amennyiben ez a feltétel teljesül, ezután lehet más nyelven is informálni a lakosságot. A kormány beterjesztése ismét közszolgálati feladatokat ró magánvállalkozásokra, amelyek sok esetben kizárólag magántőkéből működnek. Tehát továbbra is gazdasági versenyhátrányba kényszeríti a nem szlovák nyelven műsort gyártó televíziókat. Véleményem szerint ezt csak akkor írhatná elő a törvény, ha a koncessziós díjakból finanszíroznák a helyi és regionális műsorok készítését. Ez olyan, mintha egy regionális vagy helyi sajtótermék csak akkor jelenhetne meg, ha szlovákul is kiadják azonos tartalommal, vagy megfordítva a helyzetet, ha a kormány arra kötelezné valamelyik országos kereskedelmi adót, hogy készítsen más nyelvű műsort is, mivel azt még a térségben nem kínálja senki más. Ez egyértelmű diszkrimináció” – nyilatkozta az SZMTSZ elnöke.
Czibula rámutatott arra is, hogy a rendelkezés miatt lehetetlen az élő adások és az interaktív műsorok készítése és terjesztése a szlováktól eltérő nyelven. A fordítási, újragyártási és újrasugárzási kötelezettség legalább 40%-os költségnövekedést jelent a kisebbségi nyelvű televíziós gyártók számára, amelyek nem közszolgálati licenccel rendelkeznek, hanem kereskedelmi licenc alapján működnek, és a gyártást nem közpénzekből, hanem nagyrészt saját tőkéből fedezik. Egyes regionális televíziók részben önkormányzati támogatásból finanszírozzák a gyártás egy részét, de vannak olyanok is, akik kizárólagosan saját pénzeszközökből gyártanak műsort. Ez egyértelműen gazdasági versenyhátrány.
A kormány tervezete azért született, mert az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást készült indítani Szlovákia ellen, mert korlátozza az EU más tagországainak nyelvén történő szolgáltatást és tájékoztatást. Az indoklásban egyértelműen a Szlovákiába tartósan letelepült más országok polgárainak jogait említi a tervezet, az ország területén őshonos, magyar és egyéb anyanyelvű, több, mint félmilliónyi saját állampolgárának jogait nem is említi.
A kormány által javasolt változat szerint a fordítási kötelezettséget megszüntetnék, de a kereskedelmi televíziók licencmódosítási beadványakor a tanács megvizsgálná, hogy az adott térségben van-e megfelelő terjedelmű és minőségű szlovák nyelvű regionális televíziós szolgáltatás, és amennyiben ez nincs biztosítva, abban az esetben elutasíthatja a kérelmet a licencmódosításra. Ez azt jelenti, hogy azokban a térségekben, ahol a regionális televíziók elsődlegesen magyar nyelven készítik a műsort - ahol számarányukban többségben élnek nem szlovák anyanyelvű állampolgárok - ott a jelenlegi korlátozás maradna érvényben. Arra nincs példa, hogy valahol olyan nagy számban élnének az EU más tagországából betelepült, más anyanyelvű polgárok, hogy nekik nyújtana bárki is regionális televíziós szolgáltatást. Tehát elvileg lehetőséget teremtene a törvény, de valójában konzerválná a jelenleg fennálló állapotot.
A tervezet esetleg 2 televízió esetében jelentene elméleti lehetőséget, hogy ne kelljen fordítaniuk. Ez a rozsnyói (Rožòava) városi televízió, ahol 50 percnyi szlovák műsor mellett 10 percnyi magyar műsor van, ott nincs újrasugárzási kötelezettség, csak fordítási és feliratozási kötelezettség. A másik a füleki (Fi¾akovo) központú regionális tévé, ahol Fülek, Rimaszombat (Rimavská Sobota) és Losonc (Luèenec) térségében élők számára készül egy heti 30 perces magyar nyelvű adás, ebben a térségben van egy nagyobb terjedelmű regionális adás szlovák nyelven is.
A tervezet azt hangsúlyozza, hogy az országos fedettségű közszolgálati televíziók nem tudnak helyi és regionális információkkal kellő terjedelemben foglalkozni, ez a feladat a regionális és helyi kereskedelmi televíziók látják el. Tehát ezt a feladatot a kereskedelmi televíziókra hárítja a tervezet, mert a helyi vagy regionális adást készítő televíziók hatósugarában élő szlovák anyanyelvű polgárok jogai sérülnének, mivel nem jutnának el hozzájuk a regionális információk, és a tervezet megfogalmazása szerint az ő jogaik elsőbbséget élveznek. A gyártás költségeit az állam nem finanszírozza sem a koncessziós díjakból, sem más forrásból, ezért a magántársaságokra hárítja ezen gyártás költségeit.
Czibula Csaba hangsúlyozta: a tervezett változások továbbra sem oldják fel az Európában példa nélküli diszkriminációt és gazdasági versenyhátrányt, amellyel 1995 óta korlátozzák és terhelik a magyar nyelvű műsorgyártást Szlovákia területén. "Továbbá teljesen figyelmen kívül hagyják a Velencei Bizottság ajánlásait, amelyet a nyelvtörvény kapcsán készítettek Szlovákia számára, amelyek javasolják a korlátozás megszüntetését, és javasolják, hogy amennyiben a szlovák állam mindenképpen ragaszkodik a fordítási kötelezettséghez, akkor biztosítania kell a gyártók ezzel járó többletköltségeit” – fűzte hozzá.
Hasonló véleményen van Lancz Attila, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala Jogsegélyszolgálatának jogásza, aki felkérésünkre értékelte a parlament elé terjesztett javaslatot és annak esetleges buktatóit.
„A regionális és helyi tévék esetében még nem vált lehetővé a kizárólag magyar nyelvű sugárzás, továbbra is szükséges a szlovák nyelvű feliratozás. Annak költségei hátrányt, többletterhet jelentenek a médiaszolgáltatók számára. Az Európai Bizottság nem kifejezetten kisebbségjogi megfontolások miatt kifogásolta azt, hanem a vállalkozás szabadságát védte. Az itteni magyarok számára hasznosnak és előnyösnek bizonyul az, ha a kormány illetve a parlament a bizottság ajánlásaival összhangban orvosolja e kifogásokat. Akkor gyakorlatilag az itteni magyar médiát a feliratozásra vonatkozó szabályozásra való tekintet nélkül lehetne működtetni. Jónak tartom azt, hogy a kormány nem várta meg a kötelezettségszegési eljárást, abba nem fog belemenni. Úgy gondolom, hogy módosítást eszközölnek úgy, ahogy a bizottság kérte“ – magyarázta az SZMK Jogsegélyszolgálatának jogásza hozzátéve. Lancz szerint egy hátrányos „kiskaput“ is beépítettek a javaslatba.
„A kormány a javaslatba beépített egy pontot, amely kimondja: a frekvenciatanácsnak bizonyos esetekben az adások engedélyezése előtt joga lenne arra, hogy mégse adja meg az engedélyt. Erre akkor kerülhetne sor, ha az adott településen vagy régióban, ahol az adást indítani akarják, nincs szlovák nyelvű adásokból megfelelő választékú felhozatal. Ez az én szempontom szerint olyan dolog, amire nem biztos, hogy e bizottság rá fog bólintani. Nem biztos, hogy pontosan erre a megoldásra gondolt. Például ha Dunaszerdahelyen ki akarják majd használni a bizottság által tett engedményt magyar nyelvű adások szlovák nyelvű feliratozás nélküli indítására, akkor a hatóságok azt mondhatják: sajnos, úgy látjuk, hogy Dunaszerdahelyen illetve a régióban nincs megfelelő választék szlovák nyelvű adásokból. Teljesen szubjektív ez a szempont! Szerintem ez a lehetőség elsősorban azért került bele a javaslatba, mert az illetékesek valamiféle biztosítékot szeretnének maguknak, hogy megtilthassák a szlovák feliratozás nélküli sugárzást, azaz ne kelljen kiadniuk az engedélyt. A kérdés csak az, hogy majd a bizottságnak ez így elég lesz-e...“ – folytatta.
Lancz Attila szerint a vállalkozás szabadsága egy interaktív dolog, amit az Európai Unióba belépő országok polgárainak biztosítani kell, azt nem lehet felülbírálni. "Igazából azt kell megvárnunk, hogy mi lesz ennek a folyamatnak a folytatása. Az az érzésem, hogy a bizottság nem találja majd elégségesnek a kormány által eszközölt módosítást“ – fűzte az elmondottakhoz.
A témával kapcsolatban kikértük a kulturális minisztérium véleményét is. Jozef Bednár, a szaktárca szóvivője kérdésünkre elmondta: a minisztérium véleménye szerint az előterjesztett törvénymódosító javaslat figyelembe veszi a Velencei Bizottság ajánlásait. Ezek alapján került bele az államnyelvről szóló törvénybe az a pont, amely egyeseket felment a kötelezően államnyelvű sugárzás alól. Ez azokra a műsorszolgáltatókra vonatkozik, akik engedélyt kaptak a frekvenciatanácstól, hogy az Európai Unió egy vagy több hivatalos nyelvén közvetítsék műsoraikat – fejtette ki a szóvivő.
„A frekvenciatanács egyetlen esetben utasíthatja el a regionális vagy lokális sugárzással kapcsolatos licencre vonatkozó kérvényt: ha az érintett térségben nincs megfelelő kínálat államnyelvű műsorokból. Nézetünk szerint a javasolt intézkedés megfelel a Velencei Bizottság ajánlásainak” – közölte.
A gyártók többletköltségeinek esetleges megtérítése kapcsán a szóvivő elmondta: az említett intézkedéseket elsősorban azért javasolták, hogy a műsorsugárzóknak ne keletkezzenek többletkiadásaik a feliratozás, illetve az államnyelven történő sugárzás miatt. „Amennyiben a beterjesztett javaslatot jóváhagyják, 2014. január 1-től kérvényezni lehet a frekvenciatanácstól licenc kiállítását az EU egy vagy több hivatalos nyelvén történő televíziós vagy rádiós sugárzásra. Így szükségtelen lesz szlovák nyelvre fordítani a műsorokat” – mutatott rá.
Bednár az esetleges többletkiadásokkal kapcsolatban hozzátette: a kisebbségügyi kormánybiztosi hivatal „Nemzeti kisebbségek kultúrája” elnevezésű támogatási programja keretén belül igényelhető támogatás a nemzetiségi rádió- vagy televízióadásokra.
frissítve
