Törvénymódosítással kétnyelvűsítené a vasútállomások elnevezését a Most-Híd
KASSA. A vonatkozó törvények módosításával szeretné elérni a nemzetiségi szempontból vegyesen lakott települések vasútállomásain és megállóin a kétnyelvű helységnévtáblák kihelyezését a Most-Híd. Ezt Bugár Béla pártelnök közölte hétfőn Kassán, miután találkozott a régió érintett településeinek polgármestereivel.
Bugár azt mondta, hogy a Most-Híd, mielőtt kezdeményezné a törvénymódosításokat, a kérdést még megtárgyalja a kormány illetékes képviselőivel.
"A probléma abban rejlik, hogy a kisebbségi nyelvhasználati törvény a települések megnevezéseiről szól, míg a vasútról szóló törvény más terminológiát alkalmaz" - idézte Bugár szavait a TASR.
A Szlovák Vasutak és a közlekedési minisztérium azon javaslatainak nincs értelmük, hogy a kisebbségi nyelven történő megnevezések kérdését a vasútállomásokon, illetve környékükön törvénymódosítás nélkül kell megoldani - vélte Bugár. Szerinte a legegyszerűbb az lenne, ha egyszerre módosítanák a két törvényt, hogy összhangban legyenek, az egyik hivatkozzon a másikra. Az érintett települések polgármestereivel lefolytatott megbeszélések Révkomáromban és Kassán is megmutatták, hogy van érdeklődés a kétnyelvű megnevezések iránt - húzta alá a politikus.
Jakab Elemér, a Most-Híd parlamenti képviselője azt állította, hogy a kétnyelvű táblák mintegy 250 települést érintenének a Szlovákiában lévő majdnem 3000 település közül. A két, ritkábban több nyelvű helységnévtáblák és középületi feliratok használata a több nemzetiség által lakott régiókban gyakorlatilag Csehszlovákia megalakulása óta (1918) politikai viták tárgyát képezik.
Szlovákiában ma a kisebbségi nyelvhasználati törvény engedélyezi a kétnyelvű településnevek és feliratok használatát azokon a településeken, ahol a kisebbségi lakosság aránya eléri legalább a 20 százalékot. A közlekedési tárca a vasúti törvény részben másként fogalmazó paragrafusaira hivatkozva eddig elutasította a kétnyelvű vasúti helységnevek és feliratok bevezetését. A probléma rendezését az idei év második felére ígérik.
A vasútállomások megnevezéseinek kétnyelvűsítéséért most folyó kampányt a szlovákiai magyar civil szervezetek indították. Ebbe a mozgalomba kapcsolódott bele a Magyar Közösség Pártja (MKP) és a Most-Híd párt is.
"A probléma abban rejlik, hogy a kisebbségi nyelvhasználati törvény a települések megnevezéseiről szól, míg a vasútról szóló törvény más terminológiát alkalmaz" - idézte Bugár szavait a TASR.
A Szlovák Vasutak és a közlekedési minisztérium azon javaslatainak nincs értelmük, hogy a kisebbségi nyelven történő megnevezések kérdését a vasútállomásokon, illetve környékükön törvénymódosítás nélkül kell megoldani - vélte Bugár. Szerinte a legegyszerűbb az lenne, ha egyszerre módosítanák a két törvényt, hogy összhangban legyenek, az egyik hivatkozzon a másikra. Az érintett települések polgármestereivel lefolytatott megbeszélések Révkomáromban és Kassán is megmutatták, hogy van érdeklődés a kétnyelvű megnevezések iránt - húzta alá a politikus.
Jakab Elemér, a Most-Híd parlamenti képviselője azt állította, hogy a kétnyelvű táblák mintegy 250 települést érintenének a Szlovákiában lévő majdnem 3000 település közül. A két, ritkábban több nyelvű helységnévtáblák és középületi feliratok használata a több nemzetiség által lakott régiókban gyakorlatilag Csehszlovákia megalakulása óta (1918) politikai viták tárgyát képezik.
Szlovákiában ma a kisebbségi nyelvhasználati törvény engedélyezi a kétnyelvű településnevek és feliratok használatát azokon a településeken, ahol a kisebbségi lakosság aránya eléri legalább a 20 százalékot. A közlekedési tárca a vasúti törvény részben másként fogalmazó paragrafusaira hivatkozva eddig elutasította a kétnyelvű vasúti helységnevek és feliratok bevezetését. A probléma rendezését az idei év második felére ígérik.
A vasútállomások megnevezéseinek kétnyelvűsítéséért most folyó kampányt a szlovákiai magyar civil szervezetek indították. Ebbe a mozgalomba kapcsolódott bele a Magyar Közösség Pártja (MKP) és a Most-Híd párt is.
Forrás
MTI, Hírek.sk
