Történészek véleménye a nemzeti szimbólumok kérdéséről
A Visegrádi szalon történész-vendégei, Kiss Gy. Csaba, irodalomtörténész, egyetemi docens, Martin Wihoda, történész, egyetemi professzor (Csehország), Peter Zajac, irodalomtörténész, parlamenti képviselő (Szlovákia), és £ukasz Kamiñski, történész (Lengyelország) kedd este a pozsonyi magyar intézetben úgy fogalmaztak, nincs szükség arra, hogy törvény védje a nemzeti szimbólumokat, ez az emberi tisztesség, a tisztelet és kulturáltság kérdése kell, hogy maradjon a jövőben is.
A cseh történész elmesélte: amikor szomszédja kitette a szerb zászlót a házára, ez ellen senki nem emelt kifogást. Kiss Gy. Csaba történész szerint teljesen természetes, hogy az emberek a hozzájuk legközelebb eső szimbólumot otthonukban is megjelenítik. Az Európai Unióban ez nem probléma, hiszen az Európai Unió egy olyan közösség, amely elismeri és tiszteli egymás nemzeteit és azok szimbólumait.
Miután a Szlovák Nemzeti Párt büntető feljelentést tett a főügyészségen Retkes János vállakozó ellen, mert házára kitűzte a magyar és az árpádsávos lobogót, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának Jogsegélyszolgálata felajánlotta segítségét: tanácsadással és szükség esetén ügyvéd közvetítésével támogatja a dunamocsi vállalkozót.
„Ilyen esetben, mint ami Retkes úrral történt a tanácsadás a legfontosabb. A tapasztalat azt mutatja, hogy megijednek ilyenkor az emberek, nem tudják mi vár rájuk. Mi el tudjuk mondani, mit írnak elő a jogszabályok és mire nem kötelezik az állampolgárt“ – mondta a hírek.sk-nak Horony Ákos. A jogász szerint vélhetően elég lesz ez esetben a tanácsadás, nem lesz szükség jogi segítségre, mivel kétséges, hogy az ügyben eljárást indul. Persze teljesen kizárni nem lehet, hiszen a hivatalos feljelentés megtörtént, most az ügyészségnek kell lépnie.
Horony a továbbiakban elmondta, olyan törvény vagy jogszabály nincs, ami tiltaná, hogy magánszemélyek nemzeti zászlókat tűzzenek ki saját házukra. Itt egyedül az jelenthetne problémát, ha a bírósági szakértő szélsőséges jelképnek minősítené az árpádsávos zászlót, ami viszont történelmi szimbólum. Valószínű Slotáék ezért is fogalmaztak beadványukban úgy, hogy a magyarországi Jobbik zászlajáról van szó. „Itt aztán megtörténhet a jogszabály olyan csavarása, hogy a szimbólum szélsőséges szervezeté, és ebben az esetben a szimbólum használata, a zászló kitűzése a szélsőséges szervezet propagálásának minősül“.
Horony Ákos személy szerint elképzelhetetlennek tartja, hogy egy szlovákiai bíróság szélsőséges szimbólumnak minősítse az árpádsávos zászlót, hiszen az több szlovákiai város, például Modor /Modra/ vagy Besztercebánya /Banská Bystrica/ címerében, zászlajában szerepel.
Banai Tóth Pál, Dunamocs polgármestere csodálkozik a magyar lobogókkal kapcsolatos felhajtáson. Hozzá ugyanis eddig semmilyen panasz nem érkezett a zászlók miatt.
