Történelmi eséllyel indul a Magyar Közösség Pártja a parlamenti választásokon

Kedden jelentős magyar és szlovák sajtóérdeklődés közepette mutatta be Közös akarat elnevezésű választási programját a Magyar Közösség Pártja (MKP). Az azóta eltelt rövid idő alatt érkeztek-e már pozitív vagy negatív hangú visszajelzések a pártközpontba?

Örülünk annak, hogy jelentős sajtófigyelem közepette tudtuk bemutatni programunkat. A válaszreakciók értékeléséhez még túl rövid a kedd óta eltelt idő. Számunkra elsődlegesen nem is a sajtóban megjelenő reakciók fontosak, hanem az, hogy a választók majd hogyan fogadják a programunkat. Ezért e kérdésre érdemlegesen majd a választási kampány végén tudok válaszolni. Addig ugyanis kiderül, hogy a programunkat, elképzeléseinket mindazok a választók, akikkel a következő hetekben találkozni fogunk, miként értékelik.   

Az MKP választási programjának egyik alapköve a jóval korábban kidolgozott önkormányzati koncepciója. Felvetődik a kérdés, hogy azzal kapcsolatban kialakult-e a várva várt széleskörű társadalmi vita, illetve ön szerint mennyire része a hazai közbeszédnek, ezzel befolyásolva az MKP választási szereplését is?

A választási programunk részét képező önkormányzati koncepciónkat eddig hozzávetőleg 50 helyszínen mutattuk be. Mindenütt azt tapasztaltuk, hogy ha a területi önkormányzatiság témakörét a decentralizáció kérdéskörével párhuzamosan nyitjuk meg, a koncepciónk vitaképessé válik, része a hazai közbeszédnek.

Az MKP október eleje óta aláírásokat gyűjt a migránsok befogadását szabályozó kvóták ellen, és azért, hogy a helyi népszavazások eredménye döntő érvényű legyen a mindenkori kormányzat számára. Az eddigiek alapján sikeresnek értékelik a kezdeményezést, de mikor adják le a petíciós íveket az illetékes hivatalokban, és folytatódik-e az aláírásgyűjtés?

Örvendetes, hogy már bő két hónap alatt több mint 50 ezer aláírás gyűlt össze, ami azt bizonyítja, hogy kezdeményezésünkkel sok embert érintő témát vetettünk fel. Valószínűleg már a jövő héten azzal a céllal adjuk le az eddig aláírt petíciós íveket a hatóságoknak, hogy azok mielőbb foglalkozzanak ezekkel a kérdésekkel. Megjegyzem: az a 10 ezer aláírás, ami a belügyminisztériummal történő konzultációhoz szükséges, az általunk vártnál korábban gyűlt össze. Mivel azonban időközben kiderült, hogy a polgárok részéről a petíciónk iránt a reméltnél jóval nagyobb érdeklődés mutatkozik, ezért az aláírásgyűjtés folyamatát mindmáig nem zártuk le. Amíg ugyanis az emberek részéről akarat mutatkozik a petíció megtámogatására, addig ezt a lehetőséget nem vehetjük el tőlük. Tehát a már aláírt ívek leadása után is folytatjuk az aláírásgyűjtést, amihez további érdeklődők is csatlakozhatnak. Leszögezném: petíciónk nem csupán a migránsok befogadásával foglalkozik, hanem azzal is, hogy a mindenkori kormányzat számára a környezetvédelmi beruházások és település-névhasználati ügyek esetében is döntő érvényű legyen a helyi népszavazások eredménye.

Az MKP folyamatosan hangsúlyozza, hogy választási kampánya során a személyes találkozókra helyezi a hangsúlyt. A következő hetekben hol mindenütt valósulnak meg a programot bemutató rendezvények, s azokon jelen lesznek-e az „összefogás listáján“ szereplő nem MKP-s csoportok (Csemadok, Via Nova ICS, Mi Magunk Mozgalom, Fiatal Függetlenek) jelöltjei is?

A listánkon helyet kapó nem MKP-s csoportokkal, illetve azok jelöltjeivel arról egyeztünk meg, hogy ők elsődlegesen önállóan kampányolnak majd. Azt hiszem, hogy ez logikus lépés, mert leghatékonyabban úgy tudják erősíteni az MKP választási listáját, ha a saját arculatukat, elképzeléseiket mutatják a választópolgároknak. Természetesen, kampány-körutunk során bárhol hozzánk is csatlakozhatnak, hogy megismerjék az MKP-val szimpatizáló emberek gondjait és elvárásait. Január és február folyamán csaknem minden magyarlakta dél-szlovákiai településre igyekszünk eljutni.

Az aktualitásoknál maradva: az MKP zászlajára tűzte, és választási programjába is beiktatta a kétnyelvűség biztosítását a nemzeti kisebbségek által lakott területeken. Ez ügyben január utolsó hetében az Európai Parlament (EP) kisebbségi ügyekkel foglalkozó frakcióközi munkacsoportja, az intergroup tart majd meghallgatást Brüsszelben. Milyen céllal?

Csáky Pálnak, az MKP európai parlamenti képviselőjének meghívására az EP-ben tehet látogatást a Fiatal Függetlenek két tagja: az MKP-listán is szereplő Orosz Örs és Kovács Balázs, valamint a Via Nova ICS részéről Cziprusz Zoltán és Nagy Dávid, akik ugyancsak választási listánkat erősítik. Õk a kétnyelvűsítés terén elért eredményeikről és a továbblépés lehetőségeiről tájékoztatják majd az EP-képviselőket és az intergroup-ülésen megjelenő más érdeklődőket. Továbbá csatlakozik hozzájuk Tóth Tibor, a magyariskola.sk oldal létrehozója és kezelője, aki korábban nagyon sikeres internetes aláírás-gyűjtésbe kezdett kisiskoláink megmentése érdekében, s erről a folyamatról, illetve a továbblépés akadályairól tájékoztatja majd a jelenlevőket, köztük a sajtó képviselőit is. Tehát ez alkalommal célunk a felvidéki magyar civil élet brüsszeli bemutatkozása.

Az MVK közvélemény-kutató ügynökség legutóbbi felmérése parlamentbe való bejutást, azaz 5,1 százalékot jelez az MKP-nak. Tegyük hozzá, a Szlovák Nemzeti Pártot (SNS) pedig a 3. legsikeresebben szereplő pártként tünteti fel. Mire figyelmezteti és sarkallja az MKP-t ez az eredmény?

Bár az 5,1 százalékos eredmény az MKP számára kedvező, de most is azt mondom: tartózkodással kell fogadni az egyes ügynökségek felméréseit és azok eredményeit. Főként a választások közeledtével elég pontatlanok lehetnek ezek a mérések. Természetesen örülünk annak, ha pártunknak kedvező eredményeket mérnek a közvélemény-kutatók, de akkor sem esünk kétségbe, ha az eredményeink esetleg rosszabbul alakulnak. Például a legutóbbi megyei választások előtt egyik felmérés során sem jutottam be a 2. körbe, aztán a voksolás mégis meghozta a várt sikert. Az EP-választásokkal kapcsolatos felmérések során sem értük el a 6 százalékot, majd mégis lett EP-képviselőnk. Bárdos Gyula államfőjelöltünk esetében sem jósoltak nekünk 5 százalékot, mégis jól alakult a végeredmény stb. Tehát minden eddigi szavazás előtt az MKP-nak kisebb választási sikert szoktak jelezni, mint amekkorát a későbbiekben elértünk. Úgy vélem, hogy ha a magyar ajkú polgárokat nem az anyanyelvükön kérdezik a választások előtti felmérések során, akkor nem feltétlenül úgy válaszolnak, ahogy majd valójában cselekszenek a paraván mögött. Előfordulhat, hogy vagy nem válaszolnak a felmérésekben feltett kérdésekre, vagy ha igen, akkor azokra kitérő válaszokat adnak. Ennek is tudható be az a tény, hogy az MKP választási eredményei mindig jobbak a felmérésekben jelzetteknél. Ami pedig az SNS-t illeti: a párt estében nem számítok olyan mértékű támogatottságra, hogy a választásokon majd a 3. legsikeresebben szereplő pártnak bizonyuljon. A felvidéki magyar közösség szempontjából azonban egyetlen arról szóló hír sem számít jónak, hogy az SNS túl erős. Ha ez a párt nem is támad majd oly´mértékben bennünket, magyarokat, mint azt a korábbi elnöke, Ján Slota idején tette, az viszont biztos, hogy semmiféle érdekeinket szolgáló (pl.: a kisebbségi támogatások növelésével kapcsolatos) jogbővítésre nem lesz hajlandó, és minden efféle kezdeményezést akadályozni fog. Nos, éppen az SNS parlamenti bejutása miatt is magyar közösségünk olyan erős parlamenti képviseletére van szükség, amely majd a mélynemzeti SNS-szel is fel tudja venni a küzdelmet, és nem ijed meg az első beszólásoknál.

Az MKP komáromi választási programbemutatóján is elhangzott, hogy a pártnak még sosem volt olyan nagy esélye a parlamenti bejutásra, mint amekkora március 5-én lesz. Bejutása esetén az MKP bizonyos feltételek mellett hajlandó lenne-a az Irány-Szociáldemokráciával együtt kormányt alakítani, vagy továbbra is kitart a korábban hangoztatott álláspontja mellett? Illetve hogyan látja a jobboldali ellenzéki pártokkal együtt, akár az MKP-val közös választási együttműködést korábban kizáró Most-Híd vegyespárttal is a kormányalakítás lehetőségeit?

Megismétlem korábbi álláspontunkat: a Smer-SD-vel semmiképpen sem lennénk hajlandóak koalícióra lépni. Parlamenti bejutásunk esetén azonban lehetségesnek tartjuk a kormányváltást még akkor is, ha többpárti kormányzatról beszélünk. A jelenlegi ellenzéki pártok közül egyedül a Szlovák Nemzeti Párttal nem tudjuk elképzelni a majdani együttműködést. Sajnos, úgy látjuk, hogy a választások során a Most-Híd elsődleges célja az MKP törvényhozásból való kiszorítása. Ennek tudatában mérettetünk meg a választásokon, ám a szavazás után nem túl nagy mozgástér maradna számunkra. Ebben a helyzetben a Smer-SD vagy többségük esetén a jelenlegi ellenzéki pártok igyekezhetnek majd kormányt alakítani. Az utóbbi helyzetben pedig a kormányváltás érdekében mindnyájunknak el kell majd viselnünk egymást...

Az MKP ellenlábasai közül többen hangoztatják, hogy manapság már nem divatos a felvidéki magyar párt által is folytatott etnikai alapú politizálás, s ezzel esetleg szavazatokat vehetnek el az MKP-tól. Felmerül a kérdés: magyar közösségünk mi mindent veszíthet azzal, ha önként lemond történelmi esélyéről, és mégsem juttatja be az MKP-t a törvényhozásba?

Sajnálatos, hogy az elmúlt négy évben egyetlen magyar közösségünket érintő javaslat sem bizonyult sikeresnek a szlovák parlamentben. Ilyen kudarccal jelzett időszakot a szlovákiai szabad választások léte, azaz 1990 óta még sosem kellett átélnünk. Remélhetőleg mindenki figyelembe veszi azt a tényt, hogy az MKP parlamenti jelenléte nélkül a felvidéki magyarság dolgai nem mozdulnak előre. Amíg magyar, sőt, dél-szlovákiai ügyekben a szlovák pártok részéről nem képzelhető el értékelhető javaslat letétele az asztalra, addig az MKP-ra nagy szükség van. Ezért a választópolgárokat arra kérem, hogy mindezt alaposan megfontolva, március 5-én felelősségteljesen szavazzanak pártunk 21-es számú választási listájára, képviselőjelöltjeinkre!