Tokár: összefogásunktól is függ, hogy lesznek-e magyar tagjai a kisebbségi bizottságnak

Portálunkon korábban már beszámoltunk arról, hogy tovább csorbulnak a szlovákiai kisebbségek jogai. Korábban ugyanis a kisebbségi civil szervezetek ajánlásai alapján, a kormányhivatal rostálása nélkül juthattak be a kisebbségi bizottságba a legtámogatottabb jelöltek. Három évvel ezelőtt a Kerekasztal jelöltjei szerezték meg a felvidéki magyarságnak jutó öt helyet. Ám ezentúl állami hivatalnokokból álló bírálóbizottság – a kormányhivatal érdekeit figyelembe véve – dönt majd a bizottság összetételéről. Ez a változás a kormányhivatal tavaly év végén elkezdett alapszabály-módosításának az új eleme.

Az önkényes, jogcsorbító módosítás megakadályozása végett a Kerekasztal felhívást tett közzé, amelyben arra kéri a felvidéki magyar civil szervezeteket, egyesületeket, alapítványokat és az érintett egyházi intézményeket, hogy regisztráljanak a választók sorába. Ezzel a  lépéssel ugyanis saját jelöltre tehetnek javaslatot, vagy a Kerekasztal által ajánlott személyeket támogathatják a július 4-i jelölőgyűlésen. A regisztrációhoz csatolni kell a szervezet megalakításáról szóló hiteles másolatot, az alapszabályzat másolatát, valamint egy írásbeli beleegyezést a személyes adatok feldolgozásának hozzájárulásáról. A regisztrációs lapokat legkésőbb június 27-én, pénteken kell postázni a kormányhivatalba.

A módosításnak „köszönhetően“ ha a kisebbségek képviselői jelöltetik magukat, akkor a szakmai életrajzuk mellett be kell nyújtaniuk egy esszét, amelyben az azzal kapcsolatos vízióikat részletezik, hogy milyen legyen a kisebbségi bizottság és az abban folyó munka, illetve abban mi mindent szeretnének csinálni. Különféle dolgokkal kapcsolatban kell írásos formában véleményt nyilvánítaniuk. „Ez gyakorlatilag egy előválogató kör ahhoz, hogy egyáltalán szóba jöhessenek, mint valós jelöltek. Csak az lehet majd jelölt, aki legalább 50 százalékot szerez. Az esszéket pedig majd a minisztériumok kiválasztott emberei szubjektív értékelési feltételek alapján bírálják el. Ilyen korábban még sosem történt, és nem is szabad abba a hitbe esni, hogy ez valamilyen minőségi verseny akarna lenni!“ - hangsúlyozta portálunknak Tokár Géza, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szóvivője. Úgy véli, ez sokkal inkább egy szelektálási módszer, amely során nem is az a fontos, hogy a jelöltek mit írnak, hanem az, hogy az esetleges kényelmetlen jelölteket a csöppet sem elfogulatlan minisztériumi hivatalnokok, akiknek talán még a kilétét sem lehet majd ismerni, őket lepontozhassák.

Mária Jedlièková megbízott kormánybiztos eredetileg június 12-ig szabta meg a határidőt, amíg jelöléseket lehet küldeni. Kérdésünkre, hogy miért és hogyan változott meg ez az időpont, Tokár így válaszolt: „ A miérteket, a pontos okokat csak találgatni lehet. Valószínűleg azért hosszabbították meg a határidőt, mert a megváltozott szabályoknak és az eddiginél sokkal szigorúbb követelményeknek is köszönhető: több kisebbséggel is előfordulhatott, hogy senkit sem akart jelölni, vagy nem talált megfelelő jelöltet. Talán emiatt lehetett csúsztatni az eredeti időpontot. A jelenlegi állás szerint június 27-ig szabták meg az arra vonatkozó határidőt, hogy a szervezetek vagy a jelöltek jelentkezzenek. Legkésőbb tehát péntekig szükséges feladni a jelentkezéseket postán, a kormányhivatal címére: Úrad vlády Slovenskej republiky, sekcia národnostných menšín, Námestie slobody 1, 81370 Bratislava“.

Minden kisebbség másként viszonyult az új helyzethez. Akadnak olyanok, amelyek képviselői minden gond nélkül elfogadják a megváltozott szabályokat. „A kisebb létszámú kisebbségekről korábban is köztudott volt, hogy kivel állnak jó kapcsolatban, azok képviselői most sem lázadoznak a változások miatt. Érdekes helyzetben van viszont a zsidó kisebbség. A kormánynak ugyanis szintén van egy jelöltje arra az egy helyre, amelyet a zsidó kisebbség foglalhatna el, ugyanakkor a zsidó szervezetek nem értenek egyet az újfajta jelöléssel, amit el is mondtak. Vélhetően végül senkit sem jelölnek. Bár a ruszinok szintén nem értenek egyet a jelölés új szabályaival, de értesüléseim szerint mégis állítanak saját jelöltet“ – fejtette ki a Kerekasztal szóvivője.

A felvidéki magyar közösséget – csupán egy szavazati joggal – 5 rendes és 5 póttag képviselheti a bizottságban.

„ A Kerekasztal még ma elküldi a kormányhivatalba annak a 10 személynek a névsorát, akik szerintünk megfelelő jelöltek lehetnének. Koordinációs bizottságunk ülésezett, ahol szó esett a lehetséges további lépéseinkről. Ezzel kapcsolatban tudni kell, hogy a kisebbségi bizottsági tagság semmiféle díjazással nem jár. Mindenképpen szerettük volna, hogy a 10 személy közé bekerüljön Bárdos Gyula - a Csemadok országos elnöke, Mézes Rudolf a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetsége nevében, Masszi János a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége képviseletében. Azt is fontosnak tartottuk, hogy jogászok is legyenek a jelöltek között, ezért választottuk Hodossy Katalint és Szekeres Klaudiát a Jogsegélyszolgálatból. Czibula Csaba a Szlovákiai Magyar Televíziósok Szövetségének elnökeként került be a jegyzékbe, hiszen a médiatörvény az egyik olyan nagyon fontos dolog, amivel kapcsolatban a bizottságon belül megoldást kellene találni – ezt az ő jelölésével jelképesen jelezni szeretnénk. Továbbá Halász Béla a Gútáért Polgári Társulás részéről jelentkezett a csoportba, Hanesz Zoltán a kassai magyar szervezeteket összefogó Kassai Magyarok Fórumának a vezetőjeként került fel a listára, mi Orosz Örssel együtt pedig a Kerekasztalt képviseljük. Az már a kormányhivatalon múlik, hogy kiket tekintenek jelölteknek. Hangsúlyoznám: semmiképpen sem akarunk együttműködni az új szabályok alapján, hiszen továbbra sem tartjuk elfogadhatónak azt, hogy esszéket kell leadni, és fel- illetve lepontozhatják a jelölteket. Mi tízen nem is készítjük el a kért esszéket“ – magyarázta Tokár.

A Kerekasztal június 9-én este elektronikus formában, másnap pedig fizikai formában juttatta el tiltakozó levelét Miroslav Lajèák külügyminiszternek, akitől a vázolt eljárás leállítását várta. A levélben, amelyre azóta sem kapott választ, hangsúlyozta: semmiképpen sem akar belefolyni ebbe a folyamatba, hogy valamilyen módon legitimitást adjon ennek a választási rendszernek. A változással ugyanis teljes mértékben csorbul a kisebbségek döntési joga a folyamatban. Az új kritériumrendszer szerint vélhetően nem olyan szakemberek kerülnek majd be a bizottságba, akik valóban ismerik, és orvosolni szeretnék a kisebbségek problémáit, védelmezni kívánják a nyelvi és egyéb jogaikat. Az ilyen elszánt érdekvédők valószínűleg kipotyognak majd az előválogatóban.

„Eddig nem kaptunk válaszlevelet Lajèák miniszter úrtól. Õszintén szólva nem is számítottam arra, hogy válasz érkezik. Mindenképpen fontos azonban az, hogy legyen nyoma annak, mit gondol ezekről a folyamatokról a Kerekasztal“ – szögezte le végül portálunknak Tokár Géza.