Tokár: homályosak a Kisebbségi Kulturális Alap működési szabályai

A felvidéki magyarságot a kisebbségi bizottság ülésén Tokár Géza és Bárdos Gyula képviselték. A kisebbségi jelentéssel korábban a Kerekasztal jogászai is foglalkoztak már. "Ezen az ülésen komolyabb észrevételeket egyrészt kapacitáshiány miatt, másrészt azért nem tettünk, mert mindig ugyanaz a forgatókönyv érvényesül: ilyen jelentéseket a kormánybiztos hivatala minden évben készít, a kormány pedig azt úgyis elfogadja. Megkérdőjelezhető tehát annak a valós, konkrét értelme, ezért a dokumentum véleményezésében idén már nem is vettünk részt olyan intenzíven, mint a korábbi években. Akárcsak az előző években, úgy most is csak egy technikai jellegű anyagról van szó. Az lenne az igazán fontos, hogy egy ilyen jelentés milyen kitűzött konkrét célokhoz és a gyakorlatban valóban el is végzendő érdemi munkához kapcsolódik“ – mondta el kisebbségi jelentés elfogadása kapcsán a Hírek.sk-nak Tokár Géza.

A kisebbségi bizottság a jelenlegi felállásában hamarosan befejezi tevékenységét, és új kisebbségi bizottságot választhatnak majd július elején a kisebbségi szervezetek képviselői. A jelöltállítást várhatóan június elején hirdeti ki Bukovszky László (Most-Híd) kisebbségügyi kormánybiztos.

Tokár Géza úgy véli, mivel a mandátumuk hamarosan lejár, szükséges lesz párbeszédet folytatni a kisebbségi bizottság értelméről, jogosultságairól és a testületbeli további teendőikről. "Pozitívumnak tartanám azt, ha a kisebbségi bizottság érdemben tudna foglalkozni kisebbségjogi kérdésekkel. Alaposan át kell gondolni, hogy az milyen mértékben valósulhat majd meg. Tudomásom szerint júliusig már nem ülésezik a kisebbségi bizottság" - mondta a Kerekasztal szóvivője, aki nem túl bizakodó, nem tartja ugyanis nagyon valószínűnek, hogy kibővítsék a bizottság hatásköreit. "Ami pedig az egyes hazai kisebbségek képviseletét és az arra vonatkozó szabályokat illeti, azok terén sem lehet sok előrelépésre számítani. Leszögezhetem: nem vagyok túlságosan lelkes a kisebbségi bizottság további sorsát illetően. Meglátjuk... Mi, a Kerekasztalon belül június elején vitatjuk majd meg a vonatkozó kérdést és azt, hogy ez irányba milyen lépéseket lehet, illetve érdemes tenni“ – fogalmazott az új kisebbségi bizottság tervezett megválasztásáról.

Ahogy arról már korábban beszámoltunk, a parlament megszavazta a Kisebbségi Kulturális Alap létrehozását, amely az igazgatón és a szakmai tanácsokon kívül igazgatótanáccsal és felügyelőbizottsággal is rendelkezik majd. Az alap igazgatóját pályázat útján választják ki, s a kulturális miniszter négy évre nevezi ki. Ugyanaz a személy az igazgatói tisztséget legfeljebb két egymást követő megbízatási időszakban töltheti be. A támogatásra vonatkozó kérvényeket szakmai tanácsok bírálják majd el, ilyen tanácsot minden Szlovákiában államilag elismert nemzeti kisebbség számára létrehoznak, egy további pedig az interkulturális párbeszéd fejlesztésével és támogatásával foglalkozik majd. A tanácsok 5-5-tagúak lesznek. Az igazgató a szakmai tanács tagjainak több mint felét az illetékes nemzeti kisebbségek szervezeteinek javaslatára nevezi ki és hívja vissza. A szakmai tanácstagok megbízatási ideje két évre szól majd. A felügyelőbizottság 5 tagú lesz, őket a miniszter nevezi ki és hívja vissza. Annak egy tagját a pénzügyminiszter, egy tagját az emberjogi és kisebbségi tanács illetékes bizottsága, egyet pedig a kisebbségi kormánybiztos javasol. A felügyelőbizottság tagjainak megbízatási ideje négy év. Ugyanez érvényes a 15 tagú igazgatótanács tagjainak esetében is. Abban valamennyi nemzeti kisebbség 1-1 taggal lesz jelen, további két tagját pedig a miniszter és az alap igazgatója nevezi majd ki.

A  kisebbségi bizottság ülésén a Kisebbségi Kulturális Alapról is folyt egy hosszabb vita, Tokár Géza szerint azonban egyelőre elég homályos, hogy milyen szabályok, előírások is vonatkoznak majd az alap működésére.

„Emiatt a hazai kisebbségek képviselői tanácstalanul ide-oda kapkodják a fejüket. Tudatosítjuk, hogy érdemben úgy sem módosíthatjuk az alap felállításának folyamatát. Valamikor a nyár folyamán derül majd ki, hogy a kulturális tárca kit is nevez ki az alap igazgatójává. Egy-két hónapon belül az egyes bizottságokba való jelölési folyamat is megkezdődik. Bár törvény szabályozza ezt a folyamatot, ma még számunkra is elég ködösnek tűnik. Azzal kapcsolatos információkat, hogy egyáltalán mikor és kik közül is választják ki az igazgatót és a további tisztségeket betöltő személyeket, még nem kaptunk. Mivel sem hivatalosan, sem egyébként nem hangzottak el az esetleg szóba jöhető nevek, mindezekkel kapcsolatban teljesen sötétben tapogatózunk. Véleményem szerint ez a folyamat továbbra is teljes mértékben felülről irányított marad“ – véli Tokár.

A tervek szerint az alap szakmai tanácsának két tagját a minisztérium jelöli, hármat pedig a kisebbségek saját képviselőik közül választanak. Tokár nem tartja valószínűnek azt sem, hogy bármiféle szakmai alkalmassági versenyre sor kerüljön. „Szerintem a kevés szereplő gyakorlatilag dekódolja a későbbi konfliktusokat. Az, hogy majd milyen érdekcsoportok versengnek a tagságért, illetve kik rekednek kívül a körön, jelenleg ugyancsak homályos. Állítólag a civil szervezetek nagy közössége választja majd ki a három tanácstagot. Arról azonban, hogy majd miként is néz ki a megválasztásuk procedúrája, vajmi kevés elképzelésem van, s ezzel nem vagyok egyedül. Valószínűleg az egyes jelölteknek maguk mögé kell állítaniuk bizonyos számú civil szervezetet, s a legtöbb támogatással rendelkező személy tagja lehetne a tanácsnak. De nem nagyon tudom elképzelni, hogy ez a gyakorlatban miként működhet. Vajon ki számíthat a felvidéki civil szféra törvényes képviselőjének? Ezzel kapcsolatban is sok a megválaszolatlan kérdés” – hangsúlyozta a Kerekasztal szóvivője.

Az a tény, hogy a Kisebbségi Kulturális Alap a hazai magyar kultúra támogatására 4 000 000 eurót tervez szétosztani, örvendetes, hiszen ez az összeg az eddigi támogatás kétszerese. Ugyanakkor a magyarországi támogatások mellett még mindig eltörpül.

Valószínű, hogy ez a keretösszeg évekig stabil marad. Tokár szerint e téren valójában az a kérdés, hogy az egyes prioritásokon belül a támogatás összege miként osztódik majd szét, s a érintettek az egyes összegeket majd milyen mértékben fordítják valóban hasznos dolgokra.

A Kerekasztal szóvivője arra is felhívta a figyelmet, hogy mivel a megyei vagy állami fenntartású intézmények is pályázhatnak, úgy tűnik, mintha az állam a pénzt az egyik zsebéből a másikba tenné át.  "Ennek elkerülése végett kulcsfontosságú lenne, hogy azok az intézmények, melyek idáig más forrásokból működtek, továbbra is ugyanazokból merítsenek. Maga az a tény, hogy a jövőben az eddiginél nagyobb összeget fordítanak majd a kisebbségi kultúrára, tényleg örvendetes. Hangsúlyozom: arra vonatkozó semmiféle garancia nincs, hogy a számunkra megítélt támogatás milyen mértékben lesz a felvidéki magyar közösség érdekében elköltve. A konkrét kiírásoknál látjuk majd meg azt, hogy a Kisebbségi Kulturális Alap koncepciója hogyan is válik be a gyakorlatban“ – mondta végül Tokár Géza.