Többet fizetünk az egészségügyi ellátásért, mint egyes szomszédaink
A környező országok közül tőlünk rosszabb helyzetben csak Magyarország van, ahol az összes háztatási kiadás 4 százaléka megy egészségügyi ellátásra. Ausztriában ez az arány 2,9, Lengyelországban 2,5, a Cseh Köztársaságban pedig 2,1 százalék. Legtöbb pénzt, azaz a költségvetés 4,7 százalékát ilyen célra Dél-Kóreában költenek. Némileg jobb a helyzet Svájcban (4,5 %) és Görögországban (4,1 %). Szlovákiához hasonló helyzetben van Írország és Olaszország, valamint Ausztrália is.
Tomáš Szalay, a Helath Policy Institute (HPI) ügyvivő igazgatója arra figyelmeztet, hogy az OECD Health Data adatai nem mindig megbízhatóak. "A szlovákiai adatokat nem mindig jól jelentik be, s azok nem minden esetben hasonlíthatók össze más országokéval, ezért nagyon elővigyázatos lennék az azokból történő követekeztetések levonása során" – reagált a vZdravotnictve.sk portál cikkére.
A szakember szerint tehát nem tudhatjuk azt, hogy milyen is az egészsügy finanszírozásában megvalósuló szlovákiai lakossági részvétel. "Feltételezem, hogy annak jelentős része nem hivatalos, ezért annak nem kellene megjelennie a hivatalos statisztikákban. Megoldást a hivatalos, legális, azaz szabályok alapján történő hozzájárulás jelentene" – magyarázta Szalay. A HPI igazgatója megjegyezte: a jelenlegi rendszer, amely azt sugallja, hogy az egészségügyi ellátás "ingyenes", kevésbé szociális, mint az a rendszer, amelyben a legális részvételhez a sérülékeny csoportok számára meghatározott limit párosulna.
Dušan Zachar, a Gazdasági és Szociális Reformok Intézetének (INEKO) elemzője szerint az OECD hibás adatokkal dolgozik, de az leszögezhető, hogy nálunk az emberek jóval kevesebbetet költenek az egészségügyi ellátásra, mint Magyarország lakossága, s Lengyelországban is csak mérsékelt módon haladják meg a csehországi valós helyzetet. "Valójában tehát az OECD-átlag alatt vagyunk. Azt is el kell mondani, hogy a szlovákok a legtöbbet a patikában, főleg a recept nélkül megvásárolható gyógyszerekre költenek. Feltételezhető, hogy a népesség döntő része hajlandó lenne a jelenleginál nagyobb mértékben hozzájárulni az egészségügyi ellátórendszer finanszírozásához" – jegyezte meg Zachar.
Stanislava Luptáková, az egészségügyi tárca szóvivője minderre úgy reagált, hogy a költségek szerkezetét is figyelembe kell venni. "Tehát azt, hogy például orvosságokra, egészségügyi műveletekre, diagnosztikára stb. költenek-e, s mindezt összefüggésbe kell hozni az adott országban élők jövedelmi szintjével. Csak azután lehet beazonosítani azokat a területeket, ahol pénzt takaríthatnánk meg" – mondta el a szóvivő.
Mielőbb rendet kell tenni a rendelői illetékek terén, illetve világos és áttekinthető szabályokat kell bevezetni annak érdekében, hogy az emberek tudják, miért és mennyit is fizessenek. Elkerülhetetlen a lakosság szociálisan és gazdaságilag veszélyeztetett csoportjainak párhuzamos védelme is - mutattak rá a szakemberek. A legutóbbi törvénymódosítás éppen ennek az ellenkezőjét eredményezte. Nőtt a káosz, a páciensek pedig még többet fizetnek.
