Több veszélyforrást is látnak a helyi fejlesztési illetékben az elemzők
„Az egyik szemszögből nézve ez az illeték kedvező hatással bír, hiszen több pénzt áramoltat a települések költségvetésébe, amelyet infrastrukturális fejlesztésekre használhatnak. Másrészt viszont mindezek ellenére is több hiányosságot és veszélyforrást hordoz magában“ – fejtette ki az F. A. Hayek Alapítvány elemzője, Martin Lindák.
Ezek egyike az olyan épületfelújítások után fizetendő illeték is, amelyek esetében infrastrukturális szempontból semmilyen beavatkozást nem hajtottak végre. Ezt a problémát ugyanakkor egy jelenleg második olvasatban lévő képviselői javaslat igyekszik orvosolni. „További hiányosságot jelenthet a 150 négyzetméterig terjedő házak a jogszabály alól történő mentesítése. Felmerül a kérdés, hogy vajon egy kisebb házban lakó családnak nincs-e szüksége hasonló infrastruktúrára, mint egy olyannak, amely egy 150 négyzetméternél nagyobb házban él“ – jegyezte meg Lindák.
Nem átlátható a rendszer
Szerinte az illeték átláthatóságával összefüggésben is kételyek merülnek fel. „Tekintve, hogy a települések egyénileg bonyolítják majd le az illetékbeszedést, kérdéses, hogy mindez kellőképpen felügyelhető-e. Az illeték mértékének meghatározása ugyancsak önkényes alapú lehet. Végérvényben előfordulhat, hogy a lakások jövendőbeli lakói szenvednek majd kárt, s az emelt szintű ár ellenére sem jutnak majd hozzá az említett infrastruktúrához“ – indokolta meg a helyi fejlesztési illetékkel kapcsolatos aggodalmait Lindák.
Dušan Sloboda, a M. R. Štefánik Konzervatív Intézet (KIMRŠ) elemzője emlékeztetett, hogy a jogszabály ötlete önkormányzati szinten született meg. Képviselőik eredeti szándéka olyan szabályok megteremtése volt, amelyek révén a falvak és városok a fejlesztőktől származó olyan legális forrásokhoz juthassanak, amelyeket aztán az alap infrastruktúra felújítására vagy fejlesztésére használhatnának. Úgynevezett indukált befektetésekről van szó, például új lakóegyüttesek építésekor.
„Ez az eredeti elképzelés azonban a törvény előterjesztői által olyan szinten elfajzott és módosult, hogy az illeték nem elsősorban a fejlesztőket, hanem csaknem minden építőt érint, miközben nem csak az új épületekre vonatkozik, hanem azok felújítására is. A helyi fejlesztési illeték így tovább bővíti azon illetékek hosszú sorát, amelyek révén a közigazgatás Szlovákia polgárait és vállalkozóit terheli“ – összegezte Sloboda.
A fejlesztéseket ne új adók kivetéséből oldják meg!
Az elemző nem kételkedik afelől, hogy az önkormányzatoknak sürgősen több forrásra van szükségük a polgárok javát szolgáló hatásköreik rendeltetésszerű gyakorlására és szolgáltatásaik megfelelő biztosítására. „Ugyanakkor helyénvalóbb lenne, ha erre a célra nem újabb adókat és illetékeket találnának ki, amint arra a helyi fejlesztési illeték esetében is szó van, hanem helyette inkább módosulna a közigazgatásban már elkülönített források elosztása. Az önkormányzatoknak több forrást kellene biztosítani a pazarló központi kormányzat kárára“ – véli Sloboda. Az elemző szerint a törvény jelenlegi formájában annyira eltér az eredeti elképzeléstől, hogy minimum ki kellene tolni hatályba léptének idejét, vagy egyenesen törölni kellene. „Megkérdőjelezhető minőségéről árulkodik az a tény is, hogy még azelőtt módosításra kerül, hogy egyáltalán hatályba lépne“ – figyelmeztetett az elemző.
Az új jogszabály, amelyet tavaly novemberben fogadott el a törvényhozás, lehetővé teszi a települések számára, hogy általános érvényű rendelettel határozzák meg a fejlesztési illeték nagyságát, ami a föld felszíne feletti terület négyzetméterje esetében 10-35 euró lehet. Az illeték egyszeri alkalommal kerül kivetésre.
