Több tízezer hektár van víz alatt Magyarországon
BUDAPEST. Megáradt tengerként zárta el az alföldi tanyákat a belvíz egyes területeken. Traktor vagy váltócipő javasolt a megközelítésükhöz.
Igen sok gondot okozott az alföldi tanyavilágban élőknek az ősz óta esett rendkívül sok csapadék, lakóhelyük környéke néhol tóvá változott, amelyben szigetként állnak a házak, istállók, gazdasági épületek. Van, ahol az óriási tócsák a küszöböt mossák, a pincéket elöntik, a takarmány elázik, valamint a korábban jól termő gyümölcsfákon is látszik, hogy nehezen viselik a sok vizet.
Egyes területek úgy néznek ki, mintha csak csónakkal lehetne rajtuk közlekedni. A belvíz nemcsak az emberek helyváltoztatását nehezíti meg, hanem az állatok legelését és a vetést is, illetve hosszabb idő után kipusztíthatja a füvet is.
Az egyik gazda szerint egyes ingatlanok, amelyek 5-10 kilométerre is lehetnek a legközelebbi településtől, gyakorlatilag megközelíthetetlenek az alföldi pusztában. Annak, aki közel lakik a műúthoz, vagy van mezőgazdasági gépe, szerencsés, mert így viszonylag könnyen tud közlekedni, ám ez nem mindenkinek adatik meg. Olyan is előfordult, hogy a mentő nem tudott bemenni egy épületig, gyalog vitték a ház és a jármű között a hordágyat.
Egy asszony rendszeresen gyalog kénytelen közlekedni. A tengernyi víz miatt biciklivel nem tud kijutni a szárazabb részekre, ezért a kerékpárt egyes szakaszokon a vállára kell vennie. Előfordult, hogy három méter után beragadtak a sárba a kerekek, amiket külön ezért magával hordott spaklival tisztogat.
Ha a közeli Hódmezővásárhelyre megy, kénytelen váltócipőt vinni magával. A belvizes területen túljutva, az erdőben húzza fel városba szánt lábbelijét – bakancsát, elegánsabb magas sarkú csizmára cseréli. Ez sem mindig kivitelezhető azonban, mert amikor sok az eső, az erdei csapás is sáros.
A belvíz a tüzelőszedést sem könnyíti meg az asszony számára, az apróbb botok, gallyak engedélyezett összegyűjtésekor a szállítóeszközként maga előtt tolt üres babakocsival kínlódik a sárban. Az alkalmi teherjárműre három napra elegendő tüzelőt tud egyszerre rápakolni – tette hozzá.
Egyes területek úgy néznek ki, mintha csak csónakkal lehetne rajtuk közlekedni. A belvíz nemcsak az emberek helyváltoztatását nehezíti meg, hanem az állatok legelését és a vetést is, illetve hosszabb idő után kipusztíthatja a füvet is.
Az egyik gazda szerint egyes ingatlanok, amelyek 5-10 kilométerre is lehetnek a legközelebbi településtől, gyakorlatilag megközelíthetetlenek az alföldi pusztában. Annak, aki közel lakik a műúthoz, vagy van mezőgazdasági gépe, szerencsés, mert így viszonylag könnyen tud közlekedni, ám ez nem mindenkinek adatik meg. Olyan is előfordult, hogy a mentő nem tudott bemenni egy épületig, gyalog vitték a ház és a jármű között a hordágyat.
Egy asszony rendszeresen gyalog kénytelen közlekedni. A tengernyi víz miatt biciklivel nem tud kijutni a szárazabb részekre, ezért a kerékpárt egyes szakaszokon a vállára kell vennie. Előfordult, hogy három méter után beragadtak a sárba a kerekek, amiket külön ezért magával hordott spaklival tisztogat.
Ha a közeli Hódmezővásárhelyre megy, kénytelen váltócipőt vinni magával. A belvizes területen túljutva, az erdőben húzza fel városba szánt lábbelijét – bakancsát, elegánsabb magas sarkú csizmára cseréli. Ez sem mindig kivitelezhető azonban, mert amikor sok az eső, az erdei csapás is sáros.
A belvíz a tüzelőszedést sem könnyíti meg az asszony számára, az apróbb botok, gallyak engedélyezett összegyűjtésekor a szállítóeszközként maga előtt tolt üres babakocsival kínlódik a sárban. Az alkalmi teherjárműre három napra elegendő tüzelőt tud egyszerre rápakolni – tette hozzá.
Forrás
hirado.hu, Kossuth Rádió
