Több száz szülő utasította el tavaly gyermeke kötelező beoltatását

A tavalyi ellenőrzés rámutatott: a beoltottság 95 százalékos határa alatt volt a kanyaró, a mumpsz és a rózsahimlő elleni oltás. Azon a 2013-as születésű gyerekeknek 93,9 százaléka vett részt.

"A 95 százalékosnál alacsonyabb mértékű beoltottságot a kanyaró, mumpsz és rózsahimlő elleni alapvető oltás keretében a 2013-as születésű gyerekek esetében 5 megyében vették nyilvántartásba" – mutatott rá Merková. Pozsony megyében a beoltottság 90,1, Trencsén (Trenèín) megyében 93, Besztercebánya (Banskán Bystrica) megyében 94, Zsolna (Žilina) megyében 94,6, Kassa megyében 93,7 százalékos volt. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a beoltottság említett határ alatti értékei olyan betegségekkel kapcsolatos járványok a kitöréséhez vezethetnek, amelyek a megyében egyébként nem vagy csak szórványosan fordulnak elő.

"Azt a kollektív immunitás megőrzéséhez elégségesnek nyilvánították, amikor a beoltott személyek népességének keretében a be nem oltott személyek is védettek. A kanyaró, mumpsz és rózsahimlő elleni beoltottság 95 százalék alá történő csökkenése kanyarójárvány veszélyével fenyeget" -- mondta el Merková.

Hozzáfűzte: az oltás során ellenanyagokkal felfegyverzett népesség körében a betegség nem terjedhet tovább. Abban az esetben, ha a be nem oltott egyének bizonyos helyen koncentráltan gyűlnek össze, azok a helyek megfelelő terepet jelentenek a fertőző betegségek terjedéséhez – tette hozzá. Az említett ún. MMR oltóanyagon kívül a szülők gyakran elutasítják a hexavakcínával történő beoltást is, amely egyidejűleg jelenthet védelmet a diftéria, a tetanusz, a szamárköhögés, a gyermekbénulás, a B típusú vírusos hepatisz és a Haemophilus-fertőzések ellen. "Ugyancsak gyakran elutasítják a támadó jellegű pneumokokkusz-fertőzések ellenit is" – tette hozzá Merková.

Az elutasítás egyik oka az, hogy a szülők félnek a nemkívánatos hatásoktól. A Gyógyszerek Ellenőrzését Végző Állami Intézet (ŠÚKL) 2014-ben 27 bejelentést kapott, amelyek az oltóanyagok nemkívánatos hatásaival kapcsolatos gyanúkra utaltak, azok közül 13 komoly volt. 2015-ben 45 bejelentés érkezett, amelyek közül 27 volt komoly.

"Ezek a bejelentések nem változtatják meg ezen oltóanyagok nemkívánatos hatásainak ismert profilját" – mondta Diana Madarászová, az ŠÚKL sajtóosztályának munkatársa. Az állami intézet munkatársa azt is kiemelte, hogy ezen oltóanyagok használata védettséget jelent a betegségekkel szemben.

"Jelen helyzetben fontos hangsúlyozni, hogy a Szlovákiában használatos oltóanyagok hatásosak és biztonságosak. A legsúlyosabb gyermekkori betegségek elleni beoltottság csökkenő jelenségének folytatódása esetén várható azon betegségek visszatérése, amelyek a múltban nem ritkán halálal végződtek. A gyerekeknek joguk van egészségük védelmére, s a saját szüleik sem korlátozhatnák ezen joguk érvényesítését" – foglalta össze a lényeget Merková.

A szlovákiai gyerekek rendszeres kötelező beoltása tízféle fertőzés (diftéria, tetanusz, szamárköhögés, gyermekbénulás, B típusú vírusos hepatiszisz, Haemophilus-fertőzések, pneumokokkusz-fertőzések, kanyaró, mumpsz és rózsahimlő) ellen törvényből eredően történik.

Ha a szülők nem teszik lehetővé gyermekük beoltását, akkor pénzbírsággal büntethetők. Tavaly az illetékesek ez okból kifolyólag 457 bírságot szabtak ki 34.443 eurós összértékben. "A közegészségügy célja azonban nem a bírságolás, hanem az egészségvédelem biztosítása a súlyos fertőző betegségek esetében a népesség legsérülékenyebb részénél, azaz a kisgyermekek körében" – jegyezte meg Merková.