Tévéadások feliratozása - Marad a diszkrimináció és a többletköltség?!

Az idegen nyelven sugározni kívánó műsorszolgáltatók, de különösen a kisebbségi nyelvű műsorszolgáltatók esetében diszkriminatívnak és az uniós jogot sértőnek tartja a sugárzásról és a továbbközvetítésről szóló törvény tegnap tárgyalt módosítását Solymos László, a Most-Híd vegyespárt parlamenti frakciójának vezetője is, aki a tervezet átdolgozását javasolta. Solymos indítványát azonban a parlament elutasította, a jogszabály módosítását pedig második olvasatba utalta, így a következő ülésen folytatódik a törvény vitája.

Az Európai Bizottság azt kifogásolta, hogy a szlovák jogrend nem engedélyezi a helyi és regionális tévéadások uniós nyelveken történő sugárzását. Marek Maïariè kulturális miniszter ezt a problémát úgy akarja orvosolni, hogy a frekvenciatanácsnak lehetőséget ad ilyen adások engedélyezésére, de csak akkor, ha az adott régióban „megfelelő” a szlovák nyelvű helyi adások aránya. A minisztérium azonban különbséget tesz uniós és szlovákiai kisebbségi nyelvek között, pedig a magyar nyelv esetében az ugyanaz. Ennek „köszönhetően“ az engedélyező hatóság önkényes módon lehetetlenítheti el az uniós joggal élni kívánó magánvállalkozásokat.

Solymos portálunknak elmondta: „Az első olvasat során a képviselő általában a törvénnyel kapcsolatos kifogásait mondja el. Ez a törvény nem jó! Ezért csak egy dolgot javasolhattam: az illetékes miniszter vegye vissza és dolgozzák át a törvényt úgy, hogy az megfeleljen. A parlament nem fogadta el a javaslatomat, ahelyett második olvasatba utalta a jogszabály módosítását“.

A frakcióvezető hangsúlyozta: a javaslatot előkészítő kulturális minisztérium látszólag figyelembe veszi az Európai Bizottság kifogásait, de a törvény továbbra is az államnyelv védelmét tartja szem előtt.

„A probléma abból adódik, amit már húsz éve kritizálunk: Szlovákiában van egy olyan nyelvtörvény, amelynek nincs párja Európában. Anomália, hogy a kisebbségi nyelvvel szemben védi a többség államnyelvét, s ebből adódik az a probléma, amit az Európai Unió (EU) is kifogásolt: nem lehet nem államnyelven működtetni a regionális televíziókat. Csak úgy lehet, ha az adást megfelelő szinkronnal látják el vagy szlovák nyelven is kiírják, hogy mi hangzott el az adásban. Természetesen ezt az EU úgy értelmezi: ez egy elfogadhatatlan megszorítás. A vonatkozó jogszabály ugyanis kimondja, hogy az EU-ban használt minden nyelv egyforma, egy szinten van. A miniszter beterjesztett egy törvényjavaslatot, amelyben arra vonatkozó kivételeket fogalmaz meg, az EU-s nyelvek esetében milyen nyelvtörvény alóli kivételt lehet tenni, hogy az idegen nyelven sugárzott műsorokat ne kelljen feliratozni vagy szinkronnal ellátni. Sajnos, továbbra is megmarad az EU által megállapított diszkrimináció Szlovákiában!“ – magyarázta Solymos.

Marek Maïariè kulturális miniszter állítólag Solymosnak el is mondta, hogy ez a törvénymódosítás nem a magyar, hanem a más idegen nyelveken történő sugárzás kérdését oldja meg.

„A törvény tehát átkerül második olvasatba, azt megtárgyalják az egyes bizottságok. Mi az érintettekkel, azaz a problémakört gyakorlatból ismerő tévésekkel összedolgozva pedig benyújtunk egy módosító javaslatot a parlamentnek, amely azt majd biztosan nem fogadja el. A törvény tehát vélhetően a minisztérium által most előterjesztett módon kerül második olvasatba. Az Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) gőzhengerét ismerve, azt meg is fogja szavazni“ – zárta tájékoztatását Solymos László.

A parlamenti ülés után néhány regionális televíziós szakembert kérdeztünk meg arról, hogy számukra milyen többletköltséget jelent a kötelező szlovák nyelvre történő műsorfordítás, és ahhoz milyen forrásokból teremtik elő a szükséges pénzt.

Bartók Csaba, a Szepsiben (Moldava nad Bodvou) működő Regfilm kft. kreatív igazgatója portálunknak elmondta: „Igazából nekünk ezt a többletköltséget évek óta nem téríti senki. A városnak nincsenek pluszforrásai erre. Igazából mi, a televízió üzemeltetői tartjuk fontosabbnak előkeríteni a forrásokat arra, hogy magyar nyelven is meglegyen ugyanolyan műsoridő, műsortartalom, mint a szlovákoknak. Ugyanannyi ideig, tehát hozzávetőleg 50-50 százalékban sugárzunk úgy a magyar, mint a szlovák nézők számára. Ha az önkormányzat felé azzal jönnénk, hogy sokkal költségesebb a magyar nyelvű sugárzás, előfordulhatna az, hogy a képviselőtestület esetleg azt mondaná: akkor csak legyen 30-40 százalék a magyar nyelvű műsor, a többi pedig legyen szlovák, mert annak olcsóbb a gyártása. Mi ezt nem engedhetjük meg, inkább bevállaljuk a több költséget. Mivel műsorgyártó kft. vagyunk, így nem csak a Szepsi Városi Televíziónak készítünk műsorokat. Máshonnan kell kigazdálkodnunk ezt az összeget. Annak érdekében, hogy magyar értéket tudjunk közvetíteni (ez a prioritásunk!), szlovák műsorokat is kell készítenünk. A feliratozás miatt a magyar műsorok gyártása hozzávetőleg 30 százalékkal többe kerül, mint a szlovákoké, de a feliratozással kapcsolatos többletköltségeinket (a fordítás, korrektúra stb. árát) senki sem téríti meg“.

Végül Bartók Csaba leszögezte: semmi előrelépést nem vár a szégyenletes törvénymódosítás második olvasatától. „Szerintem a Solymos-indítvány is csak annyit ért, mint a tengerbe öntött víz: semmit. Ha ez az ország nem tudja és nem akarja megoldani a kettős állampolgárság kérdését, akkor ezt sem fogja megoldani. Semmit nem várok!“.

Elek István, a füleki (Fi¾akovo) TV LocAll regionális televíziós stúdió tulajdonosa portálunknak tömören összegezte a témával kapcsolatos véleményét: „Egy magazinműsorunkat szövegileg általában 200-250 euróért dolgozzák át, havi négy műsort gyártunk, így legalább havi 800 eurós többletköltségünk keletkezik, amit saját forrásból kell fedeznünk. Nem tudom, hogy mi lesz ennek a vége! Hosszú ideje azon dolgozunk, hogy ez ne legyen, de nem haladunk sehová...“.

Pereszlényi Gyula, a Párkányi (Štúrovo) Televíziót üzemeltető Servis TV-VIDEO magáncég tulajdonosa is azt panaszolta, hogy nagy terhet ró rájuk ez a hátrányos megkülönböztetés.

„Nehéz megmondani azt, hogy pontosan mennyi a fordítás miatt keletkező többletköltségünk. Hozzávetőleg 40-70 százalék között mozoghat az a többletkiadás, ami az állandó feliratozás folytán keletkezik. Magáncégként teljes mértékben saját forrásból fedezem ezeket a kiadásokat, mert ehhez semmiféle támogatást nem kapunk. A környező országokban van pár olyan lehetőség, hogy ezt állami szinten dotálják. Szerintem ez nálunk mindenképpen egy bizonyos szintű megkülönböztetés, hiszen a magyar nyelvű műsorokra jóval több pénzt kell szánnom, mint a szlovák kollégáknak a saját műsoraikra. Mindenképpen jó lenne, ha ezt a problémát orvosolnák! Jó lenne, ha az ország vezetői belátnák: ha egy tévének vagy bármilyen magánvállalkozásnak jobban menne, akkor az államnak is jobban menne!“ – magyarázta a cégtulajdonos.

A frekvenciatanács a Servis TV-VIDEO részére korábban 156 eurós pénzbírságot szabott ki azért, mert a Párkányi Televízióban 2012. július 6-án sugárzott egyik tudósításukból hiányzott a szlovák nyelvű feliratozás. Pereszlényi Gyula elárulta: jogi útra terelték az ügyet, Igor Chovan a jogi képviselőjük.

A témával kapcsolatban még a hét elején kikértük a kulturális minisztérium véleményét. Jozef Bednár, a szaktárca szóvivője kérdésünkre elmondta: a minisztérium véleménye szerint az előterjesztett törvénymódosító javaslat figyelembe veszi a Velencei Bizottság ajánlásait. Ezek alapján került bele az államnyelvről szóló törvénybe az a pont, amely egyeseket felment a kötelezően államnyelvű sugárzás alól. Ez azokra a műsorszolgáltatókra vonatkozik, akik engedélyt kaptak a frekvenciatanácstól, hogy az Európai Unió egy vagy több hivatalos nyelvén közvetítsék műsoraikat – fejtette ki a szóvivő.

„A frekvenciatanács egyetlen esetben utasíthatja el a regionális vagy lokális sugárzással kapcsolatos licencre vonatkozó kérvényt: ha az érintett térségben nincs megfelelő kínálat államnyelvű műsorokból. Nézetünk szerint a javasolt intézkedés megfelel a Velencei Bizottság ajánlásainak” – közölte.

A gyártók többletköltségeinek esetleges megtérítése kapcsán a szóvivő elmondta: az említett intézkedéseket elsősorban azért javasolták, hogy a műsorsugárzóknak ne keletkezzenek többletkiadásaik a feliratozás, illetve az államnyelven történő sugárzás miatt. „Amennyiben a beterjesztett javaslatot jóváhagyják, 2014. január 1-től kérvényezni lehet a frekvenciatanácstól licenc kiállítását az EU egy vagy több hivatalos nyelvén történő televíziós vagy rádiós sugárzásra. Így szükségtelen lesz szlovák nyelvre fordítani a műsorokat” – mutatott rá.

Bednár az esetleges többletkiadásokkal kapcsolatban hozzátette: a kisebbségügyi kormánybiztosi hivatal „Nemzeti kisebbségek kultúrája” elnevezésű támogatási programja keretén belül igényelhető támogatás a nemzetiségi rádió- vagy televízióadásokra.

Mivel nem elégedtünk meg a szóvivő hiányos, részben kitérő válaszával, a szerdai parlamenti ülés után újabb kérdéseket intéztünk Jozef Bednárhoz. Továbbra is kíváncsiak vagyunk ugyanis arra, hogy a magánkézben levő televíziós társaságoknak milyen anyagi forrásokból kell megtéríteniük azokat a többletköltségeket, amelyek a műsoraik szlovák nyelvű feliratozása illetve szinkronja miatt keletkeznek. E kérdésünkre szerdán este válaszként egy kérdő mondat érkezett: „Nem feleltünk-e már hétfőn-kedden az e témával kapcsolatos kérdésekre?“.

Bednárnak küldött mai e-mailünkben hangsúlyoztuk: a szóvivő a kérdés valamennyi részére nem válaszolt, és a kormány által kidolgozott módosító javaslatból sem nyilvánvaló a finanszírozás módja, ezért továbbra is ragaszkodunk a konkrét, részletes válaszhoz. Egyelőre újabb választ nem kaptunk tőle, és az is kérdéses, hogy kapunk-e valaha.