Testmozgással javítható a memória
TORONTO. A kanadai stroke kongresszuson közzétett kutatás szerint már hat hónap testmozgással közel 50 százalékkal lehet javítani a memóriát, a beszédet és a gondolkodást.
Torontói kutatók kimutatták, hogy a testmozgás az agyra gyakorolt hatását vizsgáló kutatás során a legalább enyhe kognitív hanyatlást tapasztaló szélütéses betegek aránya 66-ról 37 százalékra csökkent.
„Azok az emberek, akik agyérgörcs után kognitív deficitet tapasztalnak, a halálozás háromszoros kockázatának vannak kitéve, és sokkal nagyobb eséllyel kerülnek egészségügyi intézményekbe” – számolt be a kutatást vezető Susan Marzolini, a torontói rehabilitációs intézet munkatársa. „Ha az egyéb fizikai előnyökkel járó testmozgással javíthatjuk az agyműködést, akkor a módszert agyérgörcs után érdemes felhasználni a standard ellátásban.”
A kísérlet során negyvenegy beteg (70 százalékuk tapasztalt enyhe-közepes járászavart) végzett heti öt alkalommal aerob gyakorlatokat és rezisztenciaedzést. A gyakorlatokat úgy tervezték, hogy a hétköznapi életet imitálja. A kutatás végén az általános agyműködés jelentős javulását mutatták ki: a legnagyobb mértékű fejlődés a figyelem, a koncentráció, a tervezés és a szervezés terén volt megfigyelhető. Az izomerő és a járási képesség is nőtt.
Bár a kísérlet során nem használtak olyan kontrollcsoportot, melynek tagjai nem végeztek testmozgást, Marzolini mégis úgy véli, az eredmények meggyőzően bizonyítják, hogy a szív-ér rendszeri állóképesség aerob edzéssel történő javítása és az izomtömeg rezisztenciaedzéssel való növelése javítja az agy egészségét.
Marzolini szerint éppen ezért kulcsfontosságú, hogy a szélütéssel összefüggő rendellenességekben szenvedő betegek számára elérhetők legyenek a megfelelő edzésprogramok. Nagy szükség van a módosított edzésprogramokra, amelyek adaptálhatók az agyérgörcsön átesett betegekre. Ez a testmozgás ugyanis az eredmények alapján hatalmas egészségügyi előnyökkel jár.
„Azok az emberek, akik agyérgörcs után kognitív deficitet tapasztalnak, a halálozás háromszoros kockázatának vannak kitéve, és sokkal nagyobb eséllyel kerülnek egészségügyi intézményekbe” – számolt be a kutatást vezető Susan Marzolini, a torontói rehabilitációs intézet munkatársa. „Ha az egyéb fizikai előnyökkel járó testmozgással javíthatjuk az agyműködést, akkor a módszert agyérgörcs után érdemes felhasználni a standard ellátásban.”
A kísérlet során negyvenegy beteg (70 százalékuk tapasztalt enyhe-közepes járászavart) végzett heti öt alkalommal aerob gyakorlatokat és rezisztenciaedzést. A gyakorlatokat úgy tervezték, hogy a hétköznapi életet imitálja. A kutatás végén az általános agyműködés jelentős javulását mutatták ki: a legnagyobb mértékű fejlődés a figyelem, a koncentráció, a tervezés és a szervezés terén volt megfigyelhető. Az izomerő és a járási képesség is nőtt.
Bár a kísérlet során nem használtak olyan kontrollcsoportot, melynek tagjai nem végeztek testmozgást, Marzolini mégis úgy véli, az eredmények meggyőzően bizonyítják, hogy a szív-ér rendszeri állóképesség aerob edzéssel történő javítása és az izomtömeg rezisztenciaedzéssel való növelése javítja az agy egészségét.
Marzolini szerint éppen ezért kulcsfontosságú, hogy a szélütéssel összefüggő rendellenességekben szenvedő betegek számára elérhetők legyenek a megfelelő edzésprogramok. Nagy szükség van a módosított edzésprogramokra, amelyek adaptálhatók az agyérgörcsön átesett betegekre. Ez a testmozgás ugyanis az eredmények alapján hatalmas egészségügyi előnyökkel jár.
Forrás
betegszoba.hu
