Térítésmentes lesz az anyanyelvi fordítás a bírósági eljárásokban
A törvénymódosító javaslatot a Most-Híd nyújtotta be. Céljuk az volt, hogy a közigazgatási, illetőleg polgári peres eljárással kapcsolatos beadványok és bizonyítékok lefordításának költségei ne az eljárás résztvevőit terheljék.
A Polgári perrendtartás felújított megfogalmazása szerint „mindenkinek jogában áll a bíróság előtt anyanyelvén vagy olyan nyelven eljárni, amit ért. A bíróság köteles a feleknek egyenlő esélyt biztosítani jogaik érvényesítéséhez. Az ügy természetére és körülményeire való tekintettel a bíróság tolmácsot fog alkalmazni. Az ezzel kapcsolatos költségek, tehát, ha az ügyfél anyanyelvén vagy az általa beszélt nyelven jár el, az államot terhelik”.
A módosítás előzménye, hogy az érintett jogszabályokból – egy 2016. június 30-án hatályba lépett módosítás során – kiesett az anyanyelv kifejezés, aminek következményeként fizetőssé vált az említett törvények által szabályozott eljárások dokumentumainak lefordítása más nyelvre.
A problémára tavaly októberben a Magyar Közösség Pártja (MKP) hívta fel a figyelmet, hangsúlyozva, hogy az jelentős visszalépés az anyanyelvhasználat terén és sérti a jogegyenlőség elvét, illetve az Európa Tanács (ET) nyelvi kartáját is, amit Szlovákia 2002-ben aláírt. Az MKP rámutatott, hogy az eljárási dokumentumok fordításainak fizetőssé tétele komoly anyagi terhet ró azokra, akik anyanyelvükön szeretnék olvasni őket, hiszen az iratok fordítása oldalanként akár 20 euróba is kerülhet, ami – tekintettel arra, hogy sokszor több tíz oldalas dokumentumokról van szó – olyan jelentős költség, ami az eljárásban részt vevő felek egyenjogúságához való jogát is sérti.
Az ügy kapcsán az MKP tavaly az igazságügyi tárcát is megkereste, nehezményezve az előállt helyzetet és a vonatkozó jogszabályok felülértékelését kérve. A Magyar Közösség Pártja kezdeményezését követően a Most-Híd képviselőinek egy csoportja terjesztette be azt a javaslatcsomagot, amelyet most hagyott jóvá a parlament.
