Terítéken a Beneš-dekrétumok

A konferencián beszámoló hangzik el többek között az Európai Parlament illetékes bizottságának üléséről, ahol a Beneš-dekrétumok ügyében benyújtott petíciót tárgyalták. Ezt Juhász Imre, az európai jog szakértője nyújtotta be Brüsszelben, aki egyúttal kérte a szlovák törvényhozás Beneš-dekrétumok érvényességét megerősítő, 2007-ben elfogadott határozatának hatályon kívül helyezését. Juhász rámutatott:  a magyarság a második világháború után méltánytalan helyzetbe került a Beneš-dekrétumok diszkriminatív intézkedései miatt, melyek hatásai máig érződnek.

Renata Goldírová a Szlovák Külügyminisztérium sajtóosztályának vezetője

Az Európai Parlament petíciós bizottsága úgy döntött, napirenden tartja a Beneš-dekrétumok ügyét, és ehhez Szlovákia hivatalos álláspontját is kikéri. Szlovákia minden szükséges információt megad  az Európai Unió szerveinek - mondta munkatársunknak Renáta Goldírová, a külügyminisztérium sajtóosztályának vezetője. A pozsonyi külügyminisztérium ugyanakkor azt az álláspontot képviseli, hogy történelmi dokumentumokról van szó, amelyeket felesleges  újra megnyitni. "Annak ellenére, hogy a Beneš-dekrétumok  Szlovákia jogrendjének részét képezik, nem jelentenek hatályos jogi normát és már nem alkalmazzák őket. Ezért nem is látjuk indokoltnak ennek a témának az újbóli megnyitását - nyilatkozta a sajtóosztály vezetője.

Renáta Goldírová hozzáfűzte: mivel a Beneš-dekrétumok esetében történelmi dokumentumokról van szó, nem lát esélyt arra, hogy azok érinthetetlenségét megváltoztassa a szlovák parlament.

A petíció előterjesztői szerint két tucatnyi dekrétum ma is ellentétes az Európai Unió diszkriminációellenes tilalmával, mert rögzítik a második világháború után a Csehszlovákiában élő magyarok és németek kollektív bűnösségét. "Egy nagyon fájdalmas történelmi múlt sújt bennünket a továbbiakban is. Mi, akik már jóval a második világháború után születtünk, még mindig a kollektív bűnösséggel járunk képletesen szólva a homlokunkon. Ez elfogadhatatlan" - mondja Berényi József, a Magyar Közösség Pártjának elnöke, aki nyilatkozatban is üdvözölte, hogy az Európai Parlament hajlandó foglalkozni a Beneš-dekrétumok ügyével.

A Most-Híd hivatalosan nem foglalt állást az EP petíciós bizottságában hozott döntéssel kapcsolatban.  Bugár Béla, a Most - Híd  elnöke azonban maga is úgy véli, hogy a jogfosztottságot eredményező rendelkezések közül több ma is érezteti a hatását. Bugár bizakodó: szerinte, ha megfelelően előkészített módosítás kerülne a törvényhozás asztalára, érhetnének el eredményt. Azt mondta, készek egyeztetni erről a kérdésről a Fico-kormánnyal.

Vannak, akik úgy vélik, követni lehetne a cseh példát: a Beneš-dekrétumok ügyében legalább bocsánatkérésre mindenképpen szükség lenne.

KAPCSOLÓDÓ VIDEÓ