2016. január 12., 12:36

Tavaly 169 személy kért menedékjogot Szlovákiában, nyolcan kapták meg

POZSONY. Tavaly 169-en kértek menedékjogot Szlovákiában, csak nyolcan kapták meg. Ahogy a belügyminisztérium statisztikáiból kiderül, 120 kérelmező nem kapott menedékjogot Szlovákiában.
201601121240220.01a_menekul.jpg

Kiegészítő védelmet, amelyet más indokok alapján ítélnek meg, mint a menedékjogot, 2015-ben 41 személy kapott Szlovákiában, 21 személynek Szlovákia nem ítélte meg a kiegészítő védelmet. A belügyminisztérium a menedékkérők esetében tavaly 128 eljárást állított le. A szlovák állampolgárságot tavaly két személy kapta meg.

1993-tól 58.160 személy kért menedékjogot Szlovákiában, ez alatt az idő alatt 653-an kapták meg azt. Kiegészítő védelmet 672 személy kapott, Szlovákia 49.418 esetben állította le a menekültügyi eljárást. 1993-tól 235 személy kapta meg a szlovák állampolgárságot.

Az Európai Unió tagországai menedékjogot vagy kiegészítő védelmet nyújthatnak a menekülteknek, míg megítélésük indokait tekintve különbségek vannak. Ahogy azt Zuzana Števulová, az Emberjogi Liga elnöke elmagyarázta, menedékjogot a Genfi Egyezmény alapján lehet odaítélni, ha az adott személy üldöztetésnek van kitéve, és öt konkrét ok miatt vannak félelmei. „Ez azt jelenti, hogy bizonyos fajhoz, nemzetiséghez, valláshoz, szociális csoporthoz tartozik, vagy bizonyos politikai nézetei és meggyőződése van“ – tájékoztatott. Menedékjogot humanitárius okok miatt is odaítélhetnek a kérelmezőnek. „Szlovákiában létezik egy belügyminisztériumi rendelet, amely arról tájékoztat, hogy humanitárius okok miatt menedékjogot kaphatnak Szlovákiában a traumát elszenvedett, beteg és öreg emberek.“

Kiegészítő védelmet egyéb okok miatt kaphat a kérelmező személy. „Az Unió területén mindig voltak más formái is a védelemnek a menedékjogon kívül. A menedékjog definíciója azáltal, hogy csak öt konkrét ok miatt ítélhető oda, nem fedi az összes olyan indokot, amikor sérülhetnek az emberi jogok, és az adott személy megérdemli a védelmet“ – magyarázta Zuzana Števulová. A védelem ezen formáit az Unió területén egyesítették, és kiegészítő védelemnek nevezték el. Olyan védelemről van szó, amelyet akkor nyújtanak az adott személynek, ha a saját országában halálbüntetés fenyegeti őt, amelyet Szlovákia és az Európai Unió az Európai Tanács tagjaként nem fogadnak el, vagy ha az adott személyt kínzás, kegyetlen, embertelen bánásmód fenyegeti.

A harmadik típusú védelmet akkor nyújtják, ha az adott személy hazájában háborús konfliktus zajlik“ , és az adott személy élete emiatt veszélyben van. Vagyis nem kell léteznie más indoknak, hogy például az illető valamilyen politikai nézetet  vall, ám a konfliktus kihat rá, mert az adott ország lakosa“ – mondta. Hozzátette, ez további három okot jelent, amelyek miatt létrejött a kiegészítő védelem intézménye.

Megosztás