Tájvédők: állítsák le a két volt miniszter ellen folyó büntetőeljárást!

Mint arról korábban beszámoltunk, a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (NAKA) vizsgálótisztje vádemelési javaslatot tett Miklós László és Jaroslav Izák volt környezetvédelmi miniszterek ellen. Ennek oka, hogy egyikük sem engedélyezte, hogy a 2004-es tátrai erdőkatasztrófát követően elszállítsák a szélvihar kidöntötte fákat a legszigorúbb védettséget élvező természetvédelmi övezetnek számító Csendes- (Tichá dolina), valamint Kapor-völgyből.

A tájvédelemmel foglalkozó szakemberek sajnálatukat és egyet nem értésüket fejezték ki a volt miniszterek ellen folytatott büntetőeljárás miatt. A tájvédőket is megdöbbentette a vizsgálótisztek azon javaslatáról múlt héten közzétett információ, miszerint két volt minisztert azzal kell megvádolni, hogy a 2004-es tátrai szélvihar után nem engedélyezték a fakitermelést a Tátrában (Tatry). Az ügyészség ezt az információt a későbbiekben visszavonta.

„A további, nyilvánvalóan egyértelműbb ügyek kivizsgálása kapcsán, mint amilyen a megdrágított CT ügye, ez az eset olyan aggodalmakat vált ki, hogy az ügyészség és a rendőrség esetleg tendenciózus, kényelmetlen emberek megfélemlítésére szolgáló eljárást indít“ – szögezték le a tájvédők felhívásukban.

A felhívás kezdeményezői abszurdnak és társadalmi szempontból veszélyesnek tartják azt, hogy mindkét volt miniszter ellen amiatt folyjon eljárás, hogy rendesen ellátták a tisztségüket és a közérdeket védték. Eközben azzal érveltek, hogy az erdei szervezetek és ökoszisztémák állapotának jóindulatú értékeléséhez nem bizonyulnak elegendőnek az alkalmazott erdei tudományokkal kapcsolatos ismeretek.

 „Különösképpen a védett tájvédelmi területeken szükséges az evolúciós biológia a természetvédelmi biológia, az eköszisztémával foglalkozó ökológia, a biogeográfia, a paleoökológia és további természet- és társadalomtudományok terén szerzett ismeretek felhasználása“ – érveltek a két miniszter mellett a környezetvédők.

Néhány fafajta rovarok miatti kisebb-nagyobb területen történő elpusztulása a kezdeményezők szerint nem jelenti az adott ökorendszer teljes pusztulását, hanem csak egy másik fejlődési szakaszba való átmenetet jelent, amelyben a kulcsfontosságú ökorendszerekkel kapcsolatos funkciókat megőrzik.

„A legjobb hozzáférhető tudományos ismeretek, mint a közeli régiókból, illetve a Csendes-, illetve a Kapor-völgyből (Tichá a Kôprová dolina) vett példák is azt bizonyítják, hogy az egykori miniszterek helyesen döntöttek. Õket támogatják a több természettudomány területén dolgozó kutatók, tudósok munkájának az eredményei is, akik az illetékes bizottságban 2011-2012-ben elkészítették a TANAP-zonációval kapcsolatos tudományos javaslatot" – egészítették ki az elmondottakat.

A vizsgálótiszt Miklós László és Jaroslav Izák volt környezetvédelmi minisztert 2012-ben az életkörnyezet veszélyeztetésével és megrongálásával vádolta meg. Izákot a köztisztviselő feladata teljesítésének meghiúsításával is vádolják. A hajdani miniszterek állítólagos tétlenségükkel és a fakitermelés engedélyének megvonásával az említett 2004-es magas-tátrai (Vysoké Tatry) szélvihar után több mint 9 millió eurós anyagi és további nem anyagi jellegű kárt okoztak. Bűnösségük bebizonyosodása esetén 3-8 éves szabadságvesztésre számíthatnak.