Szombaton fogadja el választási jelöltlistáját a Magyar Közösség Pártja Országos Tanácsa

Berényi József, a Magyar Közösség Pártja (MKP) országos elnöke portálunknak elmondta, hogy választási programjuk részleteiről annak OT-ülésen történő alapos megvitatása és elfogadása után tájékoztatják majd a nyilvánosságot. „Pártunk választási programjának két prioritása Dél-Szlovákia gazdasági felzárkóztatása és a felvidéki magyarság megmaradásának, illetve gyarapodásának a biztosítása“ – foglalta össze röviden programjuk lényegét.

A párt elnöke kitért arra is, hogy milyen szempontokat vettek-vesznek figyelembe a jelöltállítás, illetve a választási lista véglegesítése során.

„Jelöltlistánk az összefogás listája lesz, hiszen azon a 150 jelölt között nagyon sok nem MKP-tagnak is helyet adunk. Például befutó helyen található egy olyan független civil aktivista (Orosz Örs), aki az elmúlt években már bizonyította, hogy tud és akar tenni a magyarságért, Dél-Szlovákiáért. De a listánkkal kapcsolatban néhány meglepetés is várható, amiről azonban csak az OT-ülés után tájékoztatjuk a közvéleményt“ –  fogalmazott a pártelnök.

Annak érdekében, hogy a felvidéki magyarság parlamenti képviselete a lehető legteljeskörűbb legyen, az MKP-n belül nyomatékot kap a regionális elv érvényesülése.

„Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy Szlovákia minden magyarlakta régiójának jelöltje megtalálható az elfogadás előtt álló listánkon – természetesen a nagyobb járások nagyobb mértékben képviseltethetik magukat. Ugyanakkor leszögezném: az MKP számára mindegyik magyarlakta járás nagyon fontos, amit tükrözni fog a jelöltlista is, amely élén idősebb közismert személyek és fiatalok is találhatók. Annak első tíz helye közül ötöt olyan személyek foglalnak el, akik eddig sosem voltak parlamenti képviselők, miniszterek vagy államtitkárok. A politizálás terén azonban már ők is rendelkeznek tapasztalatokkal, mert mindegyikük helyi vagy megyei önkormányzatban képviselőként bizonyított, és hozzájárult az MKP programjának megvalósításához. Az új arcok előnyét az jelenti, hogy teljesen új elképzelésekkel érkeznek a közéletbe és a politikába“ – ecsetelte a továbbiakban Berényi József.

Az országos pártelnök folyamatosan tájékozódott arról, hogy milyen légkörben zajlottak a járási jelöltállító ülések, amelyek kapcsán fontosnak tartotta leszögezni, hogy mivel az MKP demokratikus párt, ezért természetes dolog az, hogy a jelöltállítás során regionális szinten versenyhelyzet alakult ki, ami vitákat is gerjesztett. "Kiemelném: ma Szlovákiában éppen az MKP számít a legdemokratikusabb pártnak. A többi pártban ugyanis felülről mondják meg azt, hogy kik képviseljék az egyes régiókat, nálunk azonban ez másként van. A régiók titkos szavazással a járási konferencián döntöttek arról, hogy a választási jelöltlistán kik képviseljék majd az adott térséget. A különféle helyi szintű viták a jelöltek megszavazásával lezárultak, s a továbbiakban a jelöltek majd közösen, egymást segítve kampányolnak az MKP választási programjának végrehajtása érdekében“.

A Hírek.sk kérdésére: milyen esélyt veszített el a felvidéki magyarság azzal, hogy a Most-Híd vegyespárt elzárkózott a közös választási listaállítástól, Berényi a következőket válaszolta: „A választásokkal kapcsolatos legkomolyabb kérdés éppen az, hogy miért nem sikerül összehozni azt a jelöltlistát, amelyre meggyőződésem szerint a felvidéki magyarság 90 százaléka vár. A közös lista létrejötte érdekében korábban több üzenetet is küldtünk a Most-Híd felé. Nem mediális szinten tettük ezt, mert annak akár kampányíze is lehet. Személyes találkozásaink kapcsán, különféle helyeken többször felajánlottam a vegyespárt vezetőinek azt, hogy mivel a közös listát igénylik az emberek, azt hozzuk létre. Sajnos, a kérésem nem talált meghallgatásra. Szomorúan tapasztalom azt, hogy a Most-Híd szívesebben dolgozik együtt szlovák pártokkal, mint az MKP-val“.

Az MKP az elmúlt időszak regionális választásait és az uniós választást is sikerrel vette, ezért a pártelnök a márciusi parlamenti választások végkimenetélét illetően is derülátó. „Azt hiszem, hogy az MKP 2016 márciusában bejut majd a törvényhozásba, hiszen pártunk számára a közelmúltban jól sikerültek a megyei, az Európa Parlamenti és a helyhatósági választások is. Szlovák elemzők is meglepődtek azon, hogy bár előzőleg nem szerepeltünk túl rózsásan a különféle felmérésékben, ám  a választásokon mégis jó eredményeket értünk el. Bízom abban, hogy ez ugyanígy lesz majd 2016 tavaszán is“ – fogalmazott Berényi József.   

Az MKP a választásokra készülve a szlovák ellenzéki pártokkal is több megbeszélést folytatott. „Több tapogatózó megbeszélésre került sor az MKP és egyes szlovák ellenzéki pártok között. A tárgyalások azonban elég korai stádiumban befejeződtek, eredménytelenül végződtek. Azok a pártok, amelyekkel tárgyalóasztalhoz ültünk, általában úgy képzelték el az együttműködésünket, hogy az ő listájukon szerepeljünk. Mitagadás, elég komoly helyeket kínáltak fel nekünk. Mivel azonban ezek a pártok eddig nem értek el jelentősebb eredményeket, számunkra nem tűntek relevánsnak az ajánlataik. Az MKP ugyanis már egy 1998 óta saját tagbázissal működő párt, s arra támaszkodva építeni jelenét és jövőjét, amit az említett szlovák pártok ajánlattételeik során figyelmen kívül hagytak. Emiatt inkább saját jelöltlistával mérettetünk majd meg a parlamenti választásokon“.

A választások egyik kérdése, hogy a pártok hogyan viszonyulnak a kormányzó Smerhez, hajlandóak lennének-e kormányt alakítani Fico pártjával. Ennek kapcsán Berényi József is fontosnak tartotta kiemelni, hogy „országos tanácsunk ülésének egyik sarkallatos pontjaként majd javaslom: mondjuk ki, hogy a választások után az Irány-Szociáldemokráciával (Smer-SD) együtt semmiképp sem alakítunk közös kormányt“.

A pártelnök kérdésünkre válaszolva szólt arról is, mi mindent tesznek annak érdekében, hogy az MKP valóban bejusson majd a parlamentbe.„Mi úgy gondoljuk, hogy a politikának nem a politikusokról, hanem a választókról kell szólnia. Ezért elindítottunk egy aláírás-gyűjtési akciót, amely több felvidéki magyarsággal kapcsolatos időszerű kérdést érint. Az egyik az, hogy elutasítjuk a kötelező menekültkvótát. A másik az, hogy környezetvédelmi kérdésekben a helyi lakosságnak az illetékes önkormányzaton keresztül legyen vétójoga. A harmadik pedig az, hogy a magyarlakta települések névhasználatát népszavazással az ottélők határozhassák meg. Korábban ugyanis hiába végződtek sikeresen a népszavazások - az első kérdés esetében például Bősön, a harmadik esetében pedig Pereden - , a kormány arról nem volt hajlandó tudomást venni. A közelgő parlamenti választások előtt tehát nem kívánunk ideológiai üzeneteket küldeni a választóknak, vagy más pártok politikusaival foglalkozni, ahelyett inkább ezen aláírásgyűjtésre fektetünk hangsúlyt Dél-Szlovákia-szerte“ – fejtette ki Berényi József.

A vonatkozó törvény szerint összesen 10 ezer aláírásra van szükségük ahhoz, hogy a belügyminisztérium a javaslataikról kötelezően konzultáljon velük.

„Bár már nem sok hiányzik a 10 ezer aláíráshoz, mégis a nagy érdeklődés miatt az eredeti időpontként megszabott november vége helyett december közepéig toljuk ki az aláírás-gyűjtés befejezését. Ugyanúgy, ahogy bízom abban, hogy az MKP ismét parlamenti párttá válik, s a jövőben a törvényhozásból is kiveheti majd a részét, abban is hiszek, hogy közös összefogással 10 ezernél több aláírást sikerül összegyűjtenünk“ – mondta végezetül az MKP elnöke, Berényi József.