Szlovákia továbbra sem ismeri el Koszovót
POZSONY, BRÜSSZEL. Az Európai Unió elvileg a megbékélést sürgeti, hisz ez az egyik feltétele a szerb csatlakozásnak, csakhogy Koszovó önállóságát tekintve nincs azonos álláspont: a tagállamok egy része - köztük Magyarország - elismeri azt, másik része - köztük Szlovákia - nem. Mi áll ennek hátterében?
Egymásnak adta a kilincset Pozsonyban Koszovó külügyminisztere és a szerb államfő. Ez mindenkinek feltűnt Szlovákiában, ezért a legfőbb állami vezetők újból kinyilvánították: nem változott Szlovákia álláspontja, nem ismeri el Koszovó függetlenségét, és ezzel a kérdéssel mostanság Pozsony nem is foglalkozik – mondta a Kossuth Rádió Európai Idő című műsorának Renata Goldirová a szlovák külügyi tárca sajtóosztályának igazgatója.
Skender Hyseni koszovói külügyminiszter nem a szlovák hatóságok, hanem a Szlovákia Atlanti Bizottság meghívásának tett eleget, amikor decemberben Pozsonyba látogatott. Ám egy magánbeszélgetés erejéig Miroslav Lajèák szlovák külügyminiszter is találkozott vele, illetve a pozsonyi törvényhozás több képviselője szintén szigorúan magánbeszélgetéseken. Ez pár évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna. Szlovákia soha nem ismeri el Koszovó függetlenségét – fogalmazta meg 2007-ben nagyon kategorikusan a szlovák parlament.
A Magyar Koalíció Pártját kivéve a bal- és a jobboldali politikai elit leszögezte: nem támogatják Koszovó elszakadását, mert az a térség geopolitikai egyensúlyának felbomlásához vezetne. Koszovó kérdését akkor nagyon sok politikus felhasználta a magyar kisebbség elleni hangulatkeltésre. Logikájuk szerint az albán többségű tartomány elszakadása felbátorítja a szlovákiai magyarokat, és megerősíti köreikben a szeparatista törekvéseket – fogalmazták meg.
Szlovákia Koszovó-politikája nem változott azután sem, hogy 2010-ben a hágai törvényszék megállapította: nem sértett nemzetközi jogot az albán kisebbség, amikor kikiáltotta az ország függetlenségét. Rá két évre 2012 nyarától azonban Szlovákia elismerte a koszovói útleveleket, annak ellenére, hogy Pozsony szerint ilyen állam nincs. Az egyszerű koszovói állampolgárok ma már beutazhatnak Szlovákiába, de koszovói diplomáciai és szolgálati útlevéllel erre nincs lehetőség.
Szlovákiának nincs semmi baja a függetlenség kikiáltásával, legyen szó bármely országról, amivel gondja van, az a módszer, az egyoldalú lépés. 2010 szeptemberében az ENSZ közgyűlés határozata nyitotta meg az utat a párbeszéd felé Belgrád és Pristina között. Ennek egyszerűen nincs reális alternatívája, megkerülhetetlen, és ezért támogatjuk – mondta a külügyi tárca sajtóosztályának igazgatója.
Skender Hyseni koszovói külügyminiszter nem a szlovák hatóságok, hanem a Szlovákia Atlanti Bizottság meghívásának tett eleget, amikor decemberben Pozsonyba látogatott. Ám egy magánbeszélgetés erejéig Miroslav Lajèák szlovák külügyminiszter is találkozott vele, illetve a pozsonyi törvényhozás több képviselője szintén szigorúan magánbeszélgetéseken. Ez pár évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna. Szlovákia soha nem ismeri el Koszovó függetlenségét – fogalmazta meg 2007-ben nagyon kategorikusan a szlovák parlament.
A Magyar Koalíció Pártját kivéve a bal- és a jobboldali politikai elit leszögezte: nem támogatják Koszovó elszakadását, mert az a térség geopolitikai egyensúlyának felbomlásához vezetne. Koszovó kérdését akkor nagyon sok politikus felhasználta a magyar kisebbség elleni hangulatkeltésre. Logikájuk szerint az albán többségű tartomány elszakadása felbátorítja a szlovákiai magyarokat, és megerősíti köreikben a szeparatista törekvéseket – fogalmazták meg.
Szlovákia Koszovó-politikája nem változott azután sem, hogy 2010-ben a hágai törvényszék megállapította: nem sértett nemzetközi jogot az albán kisebbség, amikor kikiáltotta az ország függetlenségét. Rá két évre 2012 nyarától azonban Szlovákia elismerte a koszovói útleveleket, annak ellenére, hogy Pozsony szerint ilyen állam nincs. Az egyszerű koszovói állampolgárok ma már beutazhatnak Szlovákiába, de koszovói diplomáciai és szolgálati útlevéllel erre nincs lehetőség.
Szlovákiának nincs semmi baja a függetlenség kikiáltásával, legyen szó bármely országról, amivel gondja van, az a módszer, az egyoldalú lépés. 2010 szeptemberében az ENSZ közgyűlés határozata nyitotta meg az utat a párbeszéd felé Belgrád és Pristina között. Ennek egyszerűen nincs reális alternatívája, megkerülhetetlen, és ezért támogatjuk – mondta a külügyi tárca sajtóosztályának igazgatója.
Forrás
hirado.hu, Kossuth Rádió
