Szlovákia megteheti, amit Magyarországnak megtiltana

„1997 és 2005 között Szlovákia állampolgárságot adott olyan személyeknek, akiknek nem volt tartós lakhelyük Szlovákiában. 2005 után azonban a törvényt megszigorították, s azóta ez már nem volt lehetséges“ - idézi a lap Grendel Gábornak, a szlovák belügyminisztérium szóvivőjének egyik korábbi nyilatkozatát. „A minisztériumnak nincs pontos kimutatása arról, hány külföldön élő szlovák kapott állampolgárságot. A szlovák törvényt akkor szigorították meg, amikor Budapest komolyan mérlegelni kezdte, hogy tartós lakhely nélkül is állampolgárságot ad a külhoni magyaroknak“ - olvasható a lapban.

Az újság szerint jelenleg külföldön élő szlovák csak akkor kaphat szlovák állampolgárságot, ha az utolsó három évben életvitelszerűen Szlovákiában élt. Más külföldieknek nyolc évet kell Szlovákiában élniük, hogy megkaphassák az állampolgárságot.

A határon túli szlovákok hivatalának legutóbbi éves jelentése viszont némiképp ellent mond a hivatalos belügyminisztériumi tájékoztatásnak. Mint portálunk korábban beszámolt róla, a hivatal szerint azoknak a külhoni szlovákoknak, akiknek szlovákigazolványuk van, nem kell szlovákiai tartózkodást igazolniuk, ha a szlovák állampolgárságot kérik.

A külhoni szlovákoknak választójoguk is van. A most hatályos törvény értelmében a parlamenti választásokon részt vehetnek, és pártlistákra szavazhatnak. Ezt postai úton tehetik meg. Azok, akiknek szlovákiai állandó lakcímük van, az illetékes szavazókörben is leadhatják szavazatukat, ha az országban tartózkodnak, vagy ide címezhetik szavazatukat. Akiknek szlovákiai állandó lakhelye nincs, a pozsonyligetfalui, speciálisan e célra kialakított szavazókörnek küldhetik be szavazatukat.

A választójogi törvény készülő módosítása bővítené a külhoni szlovákok szavazati jogát. Részt vehetnének a köztársaságielnök-választásban, a népszavazásokon, illetve az európai parlamenti választásokon, ha nem valamely más uniós államban van állandó lakhelyük.