Szlovákia megalakulására csak a lakosok fele tekint nagyon pozitívan
Szlovákiában csökkent a bársonyos forradalom támogatottsága
Szlovákiában az adatgyűjtést a Focus közvélemény-kutató ügynökség személyes interjúk formájában október 4-11. között, 1003 személy bevonásával végezte. A felmérés eredményeit Zora Bútorová az IVO, Paulína Tabery pedig a CVVM részéről ismertette.
A történelmi mérföldkövek közül a szlovákok és a csehek legpozitívabban Csehszlovákia 1918-as megalakulására és az 1989-es bársonyos forradalomra tekintenek, miközben Csehországban ez az értékelés jóval kedvezőbb, mint Szlovákiában. A 2012-es évi felméréssel összevetve a bársonyos forradalom támogatottsága a szlovákok esetében 11 százalékponttal csökkent.
Csökkenő tendencia vehető észre a további négy esemény kapcsán is, ami Csehországgal összehasonlítva paradoxnak tűnik, mivel a nyugati szomszédainknál öt év alatt javultak az ezen történelmi fordulópontokkal kapcsolatos nézetek.
Elutasítóan viszonyulnak a kettéváláshoz az idősebb emberek
A felmérés a polgárok közös állam kettéválásával kapcsolatos véleményét is kikérte. A kérdésre, miszerint referendum esetén hogyan szavaznának, 1993 márciusában a szlovákok 29 azázaléka azt felelte, hogy támogatnák a köztársaság kettéválását, míg 66 százalékuk az egyet nem értésének adott hangot.
Idén októberiben már mérsékelten túlsúlyban volt a pozitív értékelés, s a szlovákok 46 százaléka a kettéválást helyes lépésnek nevezte, miközben a kettéválást már csak a szlovákok 42 százaléka ellenezte. Kiderült, hogy e téma kapcsán jelentős tényezőnek számít az életkor, s minél idősebbek az emberek, annál gyakrabban viszonyulnak elutasítóan a kettéváláshoz. A 65 évnél idősebbek kategóriájában e nézet aránylag jelentős mértékű túlsúlya vehető észre.
Egyúttal mindkét nemzet bírálóan szólt a politikusok azon döntéséről, hogy a közös államot anélkül válasszák ketté, hogy arról a polgárok referendum során nyilváníthassanak véleményt. Az októberi felmésérésből az is kiderült, hogy a szlovákok 67 és a csehek 68 százaléka helytelenenk tartja ezt a döntést.
A kettéválás utáni változások értékelése
Szlovákia lakosságának 44, Csehországénak pedig 46 azázaléka vallja azt, hogy az önálló köztársaság létrejötte országuk számára egyes dolgokban pozitív, míg másokban negatív változásokhoz vezetett.
Szlovákiában Csehországgal összehasonlítva nagyobb azoknak a száma, akik javulást tapasztaltak (23, illetve 20 százalék), valamint ugyanez tapasztalható a helyzetromlás terén is (25 százalék Szlovákiában, 17 százalék Csehországban). A változások értékelése és az ország kettéválásával kapcsolatos hozzáállás szorosan összefügg, s az önállóság hívei inkább pozitívabban értékelik az 1993 utáni eseményeket.
Annak ellenére, hogy az önálló Szlovákia létrejöttét pozitív eseménynek csak a szlovákok 51 azázaléka tekinti, jelenleg az ország lakosságának 65 százaléka nagyra értékeli azt, amit Szlovákia önállósága negyed évszázada alatt elért, és büszke a hazájára.
Az IVO szerint ezen értékelés során legvisszafogottabbak a 18 és 24 év közti fiatalok voltak, s közülük a hazájára csak 54 százalékuk volt büszke, miközben 17 százalékuk nem tudott állást foglalni ez ügyben. Legbüszkébbek a hazájukra a Zsolna (Žilina) és Pozsony megyében élők.
A politikai pártok választói közül a szlovákiai helyzet alakulására legpozitívabban a Szabadság és Szolidaritás (SaS) hívei tekintenek (79 százalék), majd a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) választói (77 százalék), a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) hívei (76 százalék), az Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) választói 76, az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (O¼aNO) követői pedig 73 százalékkal következnek. A Család vagyunk (Sme rodina) szimpatizánsainak 64, a Most-Híd vegyespárt választóinak 61 százaléka is ugyanezt gondolja, míg az elért fejlődéssel legkevésbé elégedettek a Mi Szlovákiánkért Néppárt (¼SNS) hívei (56 százalék).
