Szlovákia a korrupció mértéke miatt az uniós „hatosfogatba“ tartozik

Az új rangsor alapján a „legtisztább“ országok közé Dánia, Új-Zéland és Finnország tartozik. Lengyelország, Magyarország és Csehország Szlovákiánál jobb helyet ért el.

Gabreil Šípoš, a Transparency Internatial Slovensko (TIS) vezetőjének a tájékoztatása szerint az ország eredménye némileg annak köszönhetően javult, hogy jóváhagyták a korrupciós ügyeket bejelentők védelméről szóló törvényt. Megszigorodott a politikai pártok finanszírozásának módosítása, és bevezették az elektronikus piacot. Az, hogy az elfogadott intézkedések miként érvényesülnek a gyakorlatban, az csak idővel lesz majd látható.

"Pozitív jelzésnek számított Štefan Harabin távozása is a szlovák igazságügy éléről" – mondta Šípoš. A TIS vezetője arra is felhívta a figyelmet, hogy teljesületlen marad az a választások előtti ígéret, hogy szigorításokat vezetnek be a köztisztviselők vagyonbevallása terén.

Véleménye szerint jó jelnek számítana, ha megoldódna az Állami Számvevőszék (NKÚ) igazgatójának a megválasztása, mégpedig akkor ha köztiszteletben álló személy kerülne erre a posztra. "A kormány az infotörvény módosítását is tervezi. Annak a tartalma majd további jelzésnek minősülhet, hogy Szlovákia a korrupcióellenes harcot valóban komolyan veszi-e" – tette hozzá a TIS igazgatója.

A Transparency Inetrnational jelentésében kiemelte, hogy a korrupt állami tisztségviselők a megvesztegetés révén szerzett pénzt off-shore cégek segítségével biztos helyre menekítik és büntetlenek maradnak, ezért a rangsor elején álló országoknak többet kell tenniük a pénzmosás megakadályozásáért és a korrupciót elleplező titkos cégek működése ellen.

A szervezet 2014-es felmérése azt is kimutatta, hogy hátráltatja a gazdasági növekedést és gyengíti a korrupció elleni küzdelmet, ha "állami vezetők és magas beosztású tisztségviselők a hatalmukkal visszaélve saját javukra használnak fel közpénzeket" - áll a TI jelentésében.