Szlovák és cseh állampolgársága mellett magyar állampolgár is lesz Lelovics Pál

„Ha a cseheknek azt mondom, hogy magyar vagyok, akkor azt gondolják, hogy Magyarországról származom, mert nem tudják, hogy Dél-Szlovákiában hozzávetőleg fél millió magyar nemzetiségű lakos él. A csehországi magyarok egymással könnyebben közös nevezőre jutnak, mint a csehekkel, igénylik egymás társaságát. Ezért is tartottuk fontosnak öt évvel ezelőtt a Brünni Magyar Polgári Egyesület (BMPE) megalakítását. Korábban, tizenhárom éven át egy másik csehországi magyar szervezetnek voltam a tagja, egy évig pedig az elnöke, de mivel a „színfalak mögé nézve“ nem mindent találtam megfelelőnek, ezért inkább egy másik egyesületet hoztunk létre“ – indokolta a Brünni Magyar Polgári Egyesület megalakítását portálunknak Lelovics Pál.

„Teljesen önellátó, civil szervezetünk sem a cseh, sem pedig a magyar állam anyagi támogatásáért nem folyamodik. Csupán az évi 200 koronás tagdíjakból és pártolóink pénzadományaiból tartja fenn magát – megőrizve ezzel a függetlenségét. Nagy hangsúlyt helyezünk anyanyelvünk ápolására-megőrzésére. 2011-ben eredeti székely kopjafát állítottunk a Brünntől tizenöt kilométerre fekvő Telnicén, az austerlitzi csata emlékére. Immár két kopjafa emlékeztet azokra a magyar katonákra, akik 1805. december 2-án részt vettek, és életüket veszítették a híres austerlitzi csatában, amelyet Bonaparte Napóleon francia császár legnagyobb győzelmeként tart számon a történelem. Történelmi dokumentumok tanúsága szerint az egyesült osztrák-orosz hadsereg kötelékében a csatában két székely határőrezred is részt vett, amelyek létszáma mintegy 1300-1300 fő volt... Nem annyira a taglétszám növelésére, inkább arra törekszünk, hogy tagjaink önkéntes alapon minél tartalmasabb tevékenységet fejtsenek ki. Saját irodával nem rendelkezünk, mert annak fenntartása túl költséges lenne. De meghitt baráti hangulatban rendszeresen megünnepeljük március tizenötödikét és augusztus huszadikát stb.“ – árult el részleteket a BMPE működéséről annak elnöke.

A továbbiakban megtudtam, hogy a csehországi, köztük a brünni magyarokat is foglalkoztatja a kettős állampolgárság kérdése. Főként azóta, hogy a cseh parlament módosította az állampolgársági törvényt.

„Igazságügyi tolmácsként dolgozom, így nekem már elég sokan jelezték, hogy be akarják adni a honosítási kérelmüket. Segítettem nekik a szükséges iratok lefordításában, kitöltésében, tehát tapasztaltam, hogy érdeklődés mutatkozik a magyar állampolgárság felvétele iránt. Nem annyira tömegesen, mint például Székelyföldön vagy Vajdaságban, de azért a csehországi magyarokban is él ez az igény. Tavaly a cseh parlament módosította az állampolgársági törvényt -- Miloš Zeman cseh államfő 2013.június 19-én írta alá azt a törvényt, amely lehetővé teszi a kettős állampolgárság felvételét. Ez nagyon nagy előrelépést jelent, s egy hosszabb folyamat eredménye. Én már 2007-2008-ban a cseh parlament képviselőivel együtt részt vettem néhány megbeszélésen, ahol rámutattam: a cseh alkotmány tartalmazza: senkit sem lehet akarata ellenére megfosztani az állampolgárságától. Az akkor még érvényes törvény viszont kimondta, hogy ha valaki felveszi más állam állampolgárságát, akkor automatikusan elveszíti a cseh állampolgárságát. Ezen az ellentmondáson a parlamenti képviselők és a minisztériumi illetékesek is elgondolkodtak, majd belátták, hogy ezek között nincs összhang (akárcsak a vonatkozó szlovákiai törvény sincs összhangban az Alkotmánnyal). Végül a változtatásra komoly befolyással volt az, hogy Csehország gazdasága nagyban összefonódott Németországéval. Sok fiatal, szakember megy dolgozni Németországba vagy más külföldi országba. Több országban viszont csak olyan személyeket alkalmazhatnak bizonyos pozíciók betöltésére, akik az adott állam polgárai. Emiatt a cseh állam sok polgárát veszítette már el. Szerencsére, tavaly aztán módosították az állampolgársági törvényt“ – fejtette ki Lelovics Pál.

Akadnak, akik már most élni kívánnak ezzel a lehetőséggel, ám vannak olyanok is, akik ez idő tájt inkább várakozó álláspontra helyezkednek.



„A törvénymódosítás fogadtatása egyértelműen pozitív. Mindenkinek a magánügye, hogy él-e majd ezzel a lehetőséggel. Ez irányú közvélemény-kutatást nem végeztünk, és ez nincs is tervben. De azt gondolom, hogy egyre többen felveszik majd a magyar állampolgárságot. Másrészt, a Csehországban élő magyarok jelentős hányada felvidéki származású, és szlovák állampolgársággal is rendelkezik. Õk attól tartanak, hogy ha felveszik a magyar állampolgárságot, akkor elveszíthetik a szlovák állampolgárságukat. Emiatt sokan arra vrának, hogy előbb vagy utóbb, de lesz majd valamiféle változás“ – magyarázta Lelovics, aki csütörtöktől már magyar állampolgárnak is számít.

„Én egyidejűleg szlovák és cseh állampolgár is vagyok, mivel Csehország és Szlovákia között van egy államközi egyezmény, ami ezt tolerálja. Vagyis tolerálta mindaddig, amíg nem került sor az említett törvénymódosításra... Szavazati jogommal éltem a szlovákiai államfőválasztás során is: Bárdos Gyula kapott egy szavazatot tőlem. Április 3-án, csütörtökön pedig a magyarországi Komárom Polgármesteri Hivatalában veszem fel a magyar állampolgárságot. Mivel több mint huszonöt évig állami alkalmazottként tevékenykedtem, törvénytisztelő ember vagyok. Ezért a szlovák hatóságoknak majd bejelentem, hogy felvettem a magyar állampolgárságot. Azután a szlovák illetékesektől függ, hogy erre a bejelentésemre mit lépnek. Az ünnepélyes honosítási eskütételemre a szlovák, a cseh és a magyar Alkotmánybíróság képviselőit is meghívtam, de nem jeleztek vissza. Balogh Csaba, Magyarország pozsonyi nagykövete viszont elsőként jelezte részvételét ezen a számomra nagyon fontos eseményen. Ahhoz az elhatározásomhoz, hogy felvegyem a magyar állampolgárságot, nagyban hozzájárult, hogy 2013. december 5-én részt tudtam venni Böjte Csabának az Országgyűlés Kupolatermében tett honosítási eskütételén. Nagy hatást gyakorolt rám a beszéde, amely során kijelentette: ha csak rajta múlna, felvenné az ukrán, a szlovák és a szerb állampolgárságot is, hiszen e térségben egymásra vagyunk utalva. Bár akadnak, akik azt szeretnék bebizonyítani, hogy egymás ellenségei vagyunk, de ez nem igaz! Hasonlóak a gondjaink, és az egymás iránti bizalom létfontosságú itt a Kárpát-medencében!“ – vázolta honosítási kérelme indokait és részleteit az elnök.

Vajon ragadós lesz-e majd ez a csehországi jó példa Szlovákia számára? Ezzel kapcsolatban Lelovics Pál hangsúlyozta:

„Elég sok Szlovákiában élő, más ország állampolgárságát is felvett személy már elvesztette a szlovák állampolgárságát. Ezzel a hatóságok tulajdonképpen a törvénytisztelő embereket büntetik, tehát akarva-nem akarva arra késztetik a polgárokat, hogy inkább szegjék meg a törvényt, és ne jelentsék be egy másik ország állampolgárságának a felvételét. Tőlem is többen kérdezték, hogy miért jelentem be. Válaszként csak azt hangsúlyozhatom, hogy egyrészt törvénytisztelő ember vagyok, másrészt a szlovák Alkotmány alapján nem is lenne szabad elveszítenem a szlovák állampolgárságomat. A kettős állampolgárságukhoz ragaszkodók senkinek sem az ellenségei, hiszen az Alkotmány a Tízparancsolathoz hasonló: az abban foglaltak fölött nem kell filozofálni, azt csak egyszerűen be kell tartani! Remélhetőleg, ezt majd a szlovák hatóságok is mielőbb belátják...“.



"A 2010-ben elfogadott szlovák állampolgársági törvény megalkotásánál gyakran elhangzott, hogy a cseh modellt vették figyelembe, valamint részben a német és az osztrák modellt is - egyébként ma már Németországban az Európai Unió tagországainál tolerálják a kettős állampolgárságot, csak az EU-n kívül élők számára szigorúak az előírások. A cseh modell egészen mostanáig nem engedte meg a kettős állampolgárságot. Egy másik ország állampolgárságának a felvétele szintén a cseh állampolgárság elvesztését jelentette - ez volt az, amit a szlovák parlament átvett 2010-ben. Nagyon örülünk,hogy Csehország változtatott ezen a jogi állapoton, és gyakorlatilag a szigorú paragrafust kitörölték a törvényből. A cseh állam ráhagyja a polgárokra, hogy milyen állampolgársággal rendelkeznek, ezt még bejelenteniük sem kell, így nagy mértékben liberalizálták az állampolgársági eljárást. Ha 2010-ben a szlovák törvényhozás a cseh modellt vette figyelembe, akkor a szlovák törvényhozásnak ezt ajánljuk most is. Nagyon örülnénk annak, ha hasonlóan változna az állampolgárság ügye nálunk is. Sokadszor ismétlem, ha az Európai Unióban, az Európai Tanácsban, a NATO-ban együtt vannak az érintett országok, nincs értelme annak, hogy ilyen jellegű korlátozások legyenek. Vagy van barátság az országok között, vagy nincs. Ha van, akkor nem lehet akadálya annak, hogy valakinek többes állampolgársága legyen, ha nincs, akkor azt EU-szinten kell kezelni" – nyilatkozta a cseh állampolgársági törvény tavalyi módosításakor Berényi József, a Magyar Közösség Pártja (MKP) elnöke, aki szintén meghívást kapott a dél-komáromi honosítási eskütételre.