Szlovák Értelmiség Kongresszusa: az állam szuverenitását is sértik a kétnyelvű táblák
A Szlovák Értelmiség Kongresszusa (KSI) ezzel összefüggésben rámutatott arra, hogy a rendelet csupán egyetlen kisebbség igyekezetét veszi figyelembe, mégpedig a magyarét. „Semmilyen más kisebbség nem követelt és nem is követel magának hasonló (felsőbbrendű) jogokat" – hangsúlyozta állásfoglalásában a KSI, amely a törekvést Dél-Szlovákia területének a szuverén Szlovák Köztársaság kötelékéből való kiszakítása újabb kísérleteként értékeli a lépést. „Ez az utolsó lépések egyike, amelyekre a magyar politikának szüksége van ahhoz, hogy uralma alá vonhassa érdekszféráját" – jelentették ki a magukat értelmiségiként meghatározók.
A KSi ugyancsak keserű paradoxonként értékeli azt a tényt is, hogy a kétnyelvűségi rendelet az önálló Szlovákia kikiáltásának 25. évfordulójához közeledve valósul meg. A szlovák értelmiségiek egyúttal felszólították a kormányt és a parlamentet, hogy vegye elejét a rendelet elfogadásának.
A közlekedésügyi minisztérium az elmúlt héten arról határozott, hogy a Szlovák Államvasutak (ŽSR) 55 szlovákiai vasútállomást lát el kétnyelvű névtáblákkal. A szaktárca szerint beteljesedik a jóváhagyott kormányprogram, amely ennek megvalósításával számol. A módosítás csak a vasútállomásokat érinti, a megállóhelyeket nem.
Karolína Ducká, a közlekedésügyi minisztérium szóvivője szerint a rendelet azokat a településeket érinti, ahol az adott nemzeti kisebbség legalább 20 százalékos arányban képviselve van. „A rendelet minden egyes nemzetiségi kisebbségre vonatkozik" – mondta el Ducká. Egy vasútállomásra így a ruszin nyelvű névtábla is felkerül.
A Szlovák Értelmiség Kongresszusa (KSI) tavaly újította fel tevékenységét, Rózsahegy mellett tartották első összejövetelüket. Egyik vezetőjük Igor Èombor, Rózsahegy polgármestere, szóvivőjük Peter Štrelinger. A 2016 júniusában tartott újraalakulásukkor jelen volt Marián Tkáè és Vladimír Meèiar is.
A szervezet már újraindításakor is a magyarok ellenében határozta meg magát. Igor Èombor a szervezetet indokolva azt írta, "1910-ben olyan erős volt a magyarosítás, hogy csak 100 vagy 200 értelmiségi család maradt. Akkor a szlovák nemzet megszűnése fenyegetett, mert nem voltak hercegei, grófjai, királyai, de még nemessége sem, mert mindig jobbágy nemzet volt. A mai generációk már nem is tudatosítják, azt, hogy van saját államunk és szlovákul beszélhetünk, az akkori szlovák értelmiségnek köszönhetjük, akik képesek voltak erejüket egyesíteni és harcolni" - fogalmazott tavaly nyáron Igor Èombor, aki tehát példaként állítja a szlovákok korábbi jogérvényesítő törekvéseit, azonban ugyanezt a magyar nemzeti kisebbség számára már nem tenné lehetővé, hiszen a kétnyelvű táblák kihelyezését is az állam szuverenitását megsértő lépésnek tartja, legalább is ez derül ki a magát értelmiséginek nevező szervezet nyilatkozatából.
