Szili Katalin: Brüsszelnek az őshonos kisebbségekkel is foglalkoznia kellene

Szili Katalin miniszterelnöki megbízottként először találkozott a Magyar Közösség Pártja (MKP) tavaly megválasztott új vezetésével. Tájékozódott arról, mennyire fér hozzá a helyi magyarság az oktatáshoz és a kultúrához, miként halad a felkészülés az ősszel sorra kerülő megyei választásokra, érdeklődött a múlt héten bejelentett Minority SafePack európai polgári kezdeményezés támogatására indított aláírásgyűjtésről.

Jelenleg az aláírásgyűjtés előkészítése és a belügyminisztériummal ezzel összefüggésben folytatott egyeztetés zajlik, maga az aláírásgyűjtés ennek lezárulta után, várhatóan még a nyáron megindulhat – mondta Õry Péter, az MKP Országos Tanácsának elnöke a párt önkormányzati és közigazgatási tanácsának ülése után tartott sajtótájékoztatón.

„A cél egymillió aláírás összegyűjtése annak érdekében, hogy az Európai Unió, illetve annak intézményei is elkezdjenek foglalkozni az őshonos kisebbségek jogállásával, azzal a lehetőséggel, ami ebből fakad, illetve azokkal a kérdésekkel, amelyek gyakorlatilag az unió lakosságának 10 százalékát érintik, hiszen ennyi az őshonos kisebbségek aránya” – nyilatkozta portálunknak Õry Péter.

A belügyminisztériummal folytatott egyeztetéssel kapcsolatban rámutatott: a tárcának még azt is pontosítania kell, hogy milyen nyelven folyhat az aláírásgyűjtés. Hozzátette: az aláírásgyűjtést felvilágosító kampány előzi majd meg, s annak külön megbízottja is lesz, személyét, illetve az összegyűjteni kívánt aláírások számát pedig a későbbiekben hozzák majd nyilvánosságra.

„A kisebbségvédelmi csomag az az irány, ami az unió szintjére tudja emelni azt, hogy az őshonos kisebbségek jogállása tisztázódjon, hogy a minket megillető kollektív jogok mint olyanok napirendre kerüljenek az unión belül is” – mutatott rá Õry Péter.

A sajtótájékoztatón Szili Katalin a kisebbségvédelmi csomag támogatására indított aláírásgyűjtésről azt mondta: lehetőséget ad arra, hogy megváltoztassa azt a hozzáállást, amelyet az EU brüsszeli vezetése részéről az őshonos európai kisebbségeket érintően tapasztalni lehet.

„Ez jó lehetőséget biztosít arra, hogy tükröt tartsunk Brüsszel elé: ne csak a bevándorlókkal foglalkozzon – akik az európai lakosság 5 százalékát teszik ki –, hanem a 10 százalékot kitevő őshonos kisebbséggel is” - fogalmazott Szili Katalin.

„Markánsan el kell különíteni az őshonos kisebbségek helyzetét az összes többi, akár politikai vagy gazdasági okok miatt bevándorló személyek jogaitól” – fűzte hozzá Õry Péter hozzátéve, a kollektív jogok megszerzésének egyik fázisa, illetve egyik útja lehet az, ha ezt az unión belül is át tudjuk ültetni.

A miniszterelnöki megbízott és az MKP politikusai között zajlott egyeztetésen szó esett a párt 2014-ben bemutatott önkormányzatisági koncepciójáról. A koncepciót – amely egyes elképzeléseiben az 50 százalék feletti magyar lakosságú régiókat, kulturális önkormányzatiság megteremtése terén pedig a szórványvidéket érinti – Õry Péter jó kiindulási pontnak nevezte. Rámutatott: lényeges feladat lesz azoknak a tévképzeteknek az eloszlatása, amelyek a hasonló elképzelésekről még mindig élnek a lakosság egyes csoportjaiban.

Hasonlóképpen vélekedett Szili Katalin is, aki azt mondta: láthatóvá és egyértelművé kell tenni, hogy senki nem kíván elvenni senkitől semmit, az elképzelések csupán az adott régió felvirágoztatásáról szólnak európai kereteken belül.

„Nagyon fontos az a párbeszéd, amit az MKP elindított, hiszen egy teljesen új, fiatal csapat egy új gazdasági és önkormányzási pillérrel szeretné gyarapítani a szlovák társadalmat, hozzájárulni azokkal az értékekkel, amelyeket a magyar közösség adni tud. Ezt biztatónak találom, hisz nemcsak kizárólag a politikai osztályokkal, a politikai elittel kívánok párbeszédet folytatni, hanem azzal a közösséggel is, aki itt él” – nyilatkozta portálunknak Szili Katalin.

Az MTI kérdésére, miszerint változott-e az elmúlt néhány évben a külhoni magyarság által lakott régiókban az önkormányzatiság elfogadtathatósága, Szili Katalin azt mondta: szerinte vannak pozitív előrelépések. A Vajdaság példáját hozta fel, ahol például már elfogadták a helyi magyarságot érintő, kötelező hivatali részarányos foglalkoztatást előíró szabályozást.