Szijjártó: vegyes képet mutat a Kárpát-medencei kapcsolatrendszer

A tárcavezető beszámolójában kiemelte: Szlovákiával és Szerbiával rendkívül jó a kapcsolat, mert bár az elmúlt időben komoly kihívások, feszültségek, történelmi tehertételek nehezítették az együttműködést, beváltotta a hozzá fűzött reményeket az új megközelítés, amely szerint a pragmatikus együttműködésre kell helyezni a hangsúlyt, a nehéz kérdések tudomásul vétele mellett.   

Szijjártó Péter úgy látja, Horvátországgal még sosem volt olyan rossz a kapcsolat, mint most, és a magyar-román viszony is nagy kihívásokat jelent.   

Kifejtette: a szomszédságpolitikában nem az a helyes, ha "berúgjuk az ajtót", azt mondva, hogy amíg bizonyos ügyekben nincs előrelépés, addig nem vagyunk hajlandók tárgyalni. Előnyösebb először a kölcsönös bizalom megteremtésére helyezni a hangsúlyt, bizonyos ügyekben hatékony együttműködést kialakítani, és ennek alapján aztán nagyobb esély nyílik a nehéz ügyek megoldására - közölte. Hozzátette: mindig a helyi magyarok képviselőivel egyeztetve folytatják ezt a politikát, ugyanis leginkább ők tudják, mire van szükségük.   

Szijjártó Péter Szlovákiával kapcsolatban elmondta: infrastrukturális sikereket értek el, és közösen lépnek fel bizonyos európai és világpolitikai ügyekben, például a kötelező kvótarendszer ellen is tiltakozik a két ország. Megjegyezte: az együttműködés az MKP-val folyamatos.   

Ukrajnát illetően arról beszélt, hogy ez a szomszédos ország van a legnehezebb helyzetben, hiszen háború folyik a területén. Magyarország határozottan kiáll Ukrajna függetlensége, szuverenitása és területi integrációja mellett, a közös európai döntésekhez tartja magát, de úgy látja, hogy a minszki megállapodásokat mindenkinek be kell tartania, nem csak Oroszországnak, mert csak így lehetséges a helyzet békés rendezése - mondta. A külügyminiszter közölte: folyamatosan nyomon követik a kisebbségi ügyek alakulását, felhívják Kijev figyelmét a kötelezettségeik betartására, a helyi magyarokkal rendszeresen egyeztetve.   

A tárcavezető a magyar-román viszonyról kijelentette: az Victor Ponta volt miniszterelnök tevékenységének következtében rendkívül mély szintre jutott, Ponta sok támadást intézett Magyarország ellen, és ezekre válaszoltak. Hangoztatta: Magyarországgal csak a tisztelet hangján lehet beszélni, az országnak kijár a tisztelet. Ugyanakkor arra is kitért, hogy gazdasági szempontból továbbra is fontos partner Románia. Mint mondta, rendszeres a kapcsolattartás az RMDSZ-szel. Egyúttal közölte: Románia a magyar közösség tekintetében nem teljesítette a kötelezettségeit, nem mindig az európai normáknak megfelelően járt el.   

Szijjártó Péter üdvözölte, hogy a magyar-szerb együttműködés kiváló, és úgy vélte, a jelenlegi szerb kormány komoly erőfeszítéseket tett ezért. Ez abból is látszott, hogy amikor kerítést építettek a határra, Szerbia megértette, hogy ez nem róla szól - mondta. Arról is beszélt, hogy magyar-szerb kormányzati csúcs lesz jövőre Belgrádban, és gazdaságfejlesztési programot indítanak a Vajdaságban a magyar gazdák segítésére is.  

Kiemelte: Horvátországgal viszont mélyponton vannak a politikai kapcsolatok, ehhez a migrációs válság kezeléséről tett kijelentések mellett az is nagy mértékben hozzájárult, hogy Horvátország Magyarország energiabiztonságát súlyosan veszélyeztető módon nem tesz eleget annak a kötelezettségének, hogy kétirányúvá tegye a két ország közötti interkonnektort. A miniszter szerint éppen ezért felértékelődött a magyar és szlovén gázvezetékrendszerek összekötése. Megjegyezte: a tervek szerint a lendvai konzuli irodát főkonzulátussá fejlesztenék.   

Kiss László (MSZP) arról beszélt, hogy a sikeres nemzetpolitika záloga valóban a jól működő szomszédságpolitika, de nem megspórolható a vitás kérdések felvetése, és ugyan nem csak ezekről kell beszélni, de ezekről is muszáj.   

Szávay István (Jobbik) úgy vélte, nem vezet eredményre az a megközelítés, hogy az együttműködésre összpontosítva nem vetik fel a problémás ügyeket.

Pánczél Károlynak (Fidesz), a bizottság elnökének kérdésére a miniszter elmondta: Magyarország készen áll arra, hogy a vajdaságihoz hasonló gazdaságfejlesztési programot indítson Kárpátalján, de az ukrán hatóságok nem együttműködők.