Szijjártó: az EU soros elnöke a közös európai szabályok betartásáért lépjen fel

BUDAPEST. Az Európai Unió soros elnökétől azt várnánk, hogy a közös európai szabályok betartásáért lépjen fel, és ne azokat bírálja minősíthetetlen hangnemben, akik betartják a közös szabályokat - reagált Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn a luxemburgi külügyminiszter előző napi nyilatkozatára.

A tárca az MTI-hez eljuttatott közleményben idézett a Jean Asselborn által a Tagesspiegel német napilapnak adott interjúból, amelyben a politikus arra figyelmeztetett: a migrációs válság nemcsak a határok nélküli Európa eszméjét, hanem az unió egészét is veszélybe sodorhatja. Újságírói kérdésre, miszerint Orbán Viktor miniszterelnök, aki átjárhatatlanná tette országa határait a menekültek számára, rosszul értelmezte volna Európát, Jean Asselborn úgy fogalmazott: "ha mindenki a magyar miniszterelnökhöz hasonlóan reagálna, akkor Európa szögesdrótok mögé vonulna vissza, ami nem összeegyeztethető az emberi, demokratikus és jogállamisági értékekkel. Ilyen értelemben Orbán Viktor nem európai".

Szijjártó Péter szerint "nyilvánvalóan méltatlan lenne pont Jean Asselbornnal belemenni abba a vitába, hogy ki európai, és ki nem". Egy biztos: Magyarország és a magyar kormány azon kevesek közé tartozik az Európai Unióban, akik minden migrációhoz kötődő közös európai szabályt betartanak - írták.

"Ki kell mondani, jó néhány uniós tagország nem tartja be sem a dublini, sem a schengeni szabályokat. Kérdés, hogy Jean Asselborn ezeket az országokat vajon miért nem kritizálja" - olvasható a közleményben.

Délutánig négyezer migránst regisztráltak Presevóban

Hétfő kora délutánig mintegy négyezer migránst regisztráltak a szerb-macedón határ melletti Presevóban - számolt be a szerb sajtó. Miután pénteken véget ért a görög komphajók legénységének sztrájkja, ismét ezrek érkeznek Szerbiába a Közel-Keletről, vasárnap hatezer embert vettek nyilvántartásba. A migránsokat a szerb-macedón határtól autóbuszokkal és vonatokkal a horvát határra szállítják, ahonnan a két ország belügyminisztereinek megállapodása értelmében szervezett vonatjáratokkal utaztatják őket tovább a horvátországi Bródba (Slavonski Brod), majd Szlovéniába.

A szlovén sajtó beszámolói szerint hétfő délig mintegy 3200 migráns érkezett az országba, ahonnan Ausztria felé indultak tovább. Október közepe óta - amikor Szlovénia tranzitországgá vált - szombaton érkezett a legkevesebb menedékkérő Szlovéniába, akkor csupán 1700-an léptek be az országba. Azonban ez is azért történhetett, mert a migránsok nem tudtak az égei-tengeri szigetekről a szárazföldre jutni a komphajók legénységének sztrájkja miatt. Nem egészen egy hónap alatt 167 és fél ezren érkeztek a kétmilliós országba.

Karl Erjavec szlovén külügyminiszter szerint csütörtökig akár 20-30 ezer migráns is átlépheti a szerb-horvát határt, ezért szerinte a kormánynak fel kell készülnie a helyzet kezelésére. Az utóbbi napokban ugyan felmerült, hogy a szlovén-horvát határ kulcsfontosságú pontjain kerítést lehetne emelni, így irányíthatóbbá válna a migránsáradat, a külügyminiszter szerint azonban ezt a lépést még át kell gondolni.

Negyedével csökkent a Calais-ban várakozó migránsok száma

Negyedével, mintegy 4500-ra csökkent az elmúlt hetekben az észak-franciaországi Calais-ban a Nagy-Britanniába való átjutásra várakozó migránsok száma - közölte hétfőn a francia belügyminisztérium.

Két héttel ezelőtt még mintegy 6 ezren éltek a kikötőváros egykori szeméttelepén 2015 elején spontán módon kialakult, de a hatóságok által megtűrt táborban.

A migránsok számának csökkenése a belügyminisztérium szerint azzal magyarázható, hogy azok, akik lemondtak a Nagy-Britanniába való átjutásról, elfogadták, hogy országszerte kijelölt központokba helyezzék el őket a menedékkérelmeik elbírálásának idejére. A hatóságok fellépésének eredményeként mintegy ezer ember hagyta el a sátortábort, és további áthelyezések várhatóak a héten a tárca szerint.

Bernard Cazeneuve belügyminiszter a múlt héten úgy vélte, hogy "a valódi humanitárius megoldás a calais-i dzsungel esetében az lehet, ha a menekülteket kis csoportokban más régióba viszik el, ahol garantálható számukra, hogy hatékonyan járnak el az ügyükben".

A migránsokat védő jogvédő szervezetek ugyanakkor bírálták, hogy Calais-ból az emberek egy részét olyan zárt központokba helyezik át, amelyeket kiutasított bevándorlóknak tart fent Franciaország. És miután a menedékkérőket itt törvényesen nem lehet fogva tartani és szabadon mozoghatnak, egy részük néhány napon belül visszatér Calais-ba. A Cimade nevű egyesület szerint csak a múlt hét második felében hétszáz calais-i migránst helyzetek át hét ilyen központba.

Tavasszal még csak néhány százan várakoztak Calais-ban, a nyár elejére számuk már 3 ezerre nőt. Amióta pedig a kikötőt és az alagutat körülzáró 2 kilométer hosszú és 4 méter magas kerítést augusztusban megerősítette és 400 térfigyelő kamerával szerelte fel az alagutat üzemeltető Eurotunnel vállalat, a Nagy-Britanniába való átjutás gyakorlatilag lehetetlenné vált, és megduplázódott az itt várakozók száma. Bernard Cazeneuve francia belügyminiszter október végén azt közölte, hogy október 25. óta egyetlen migráns sem jut át Nagy-Britanniába.

Megosztás

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.