Szigeti-per: augusztusra napolták el az ítélethirdetést
A parlamenten kívüli Magyar Közösség Pártja (MKP) ideiglenesen megbízott országos elnökét szubvenciós csalás bűncselekményének elkövetésével vádolják, amelyet állítólag hajdani oktatási miniszterként 2006-ban követett el. Tíz évvel ezelőtt a tárca költségvetéséből 116 178 eurót juttatott a Komáromi járásban található nemesócsai alapiskola balesetveszélyes tornatermének felújítására, ám ebből az összegből a magánkézben levő Megart társaság termét építették át. Szigeti bűnössége beigazolódása esetén akár 5-12 éves börtönbüntetésre is számíthat – tájékoztat a TASR hírügynökség.
A mai tárgyaláson az ügyész azt állította, az exminiszter megegyezett az akkori polgármesterrel, Komjáti Lászlóval. Szigeti állítólag tőle 2006 márciusában átvette a postai úton küldött, támogatásra vonatkozó kérvényt, de azt nem regisztráltatta a minisztérium elektronikus rendszerébe, s annak ellenére határozott a támogatás megadásáról, hogy tudta, a község nem teljesíti a megszabott feltételeket.
A bírónő felolvasta a tavaly elhunyt Komjáti vallomását, aki korábban Szigeti László ellen vallott. A vallomás szerint a minisztert munkahelyén kétszer személyesen kereste fel a Megart termének átépítése miatt. Megtudta, hogy a község akkor kaphat támogatást, ha hosszú távú bérletbe veszi a magánkézben levő termet. Kérvényét közvetlenül a miniszternek kellett odaadnia, akik vallomása szerint később telefonon arról értesítette Komjáti titkárnőjét, hogy megkapják a pénzt.
„A tanúvallomás sok hamis állítást, hazugságot és féligazságot tartalmaz” – reagált a felolvasott vallomásra Szigeti. Megemlítette, hogy hajlandó volt a szembesítésre, de azt Komjáti elutasította. „Az első találkozáskor nem ígértem neki, hogy a problémakör megoldható, csak meghallgattam őt, illetve tudattam vele, hogy azzal kapcsolatban tudakozódom majd az illetékes minisztériumi szakembertől” – magyarázta.
Nemesócsán a kormány könyvvizsgálatot rendelt el, amely megállapította, hogy a megszerzett pénzeszközöket a kötelező érvényű előírásokat figyelmen kívül hagyva használták fel, így a község megsértette a pénzügyi fegyelmet. A támogatást ugyanis csak a saját vagyonát képező iskolai objektum felújítására fordíthatta volna. A könyvvizsgálók azt is megállapították, hogy a pénzeket egyáltalán nem gazdaságosan használták fel, mert mindkét községi alapiskola csak heti 5 órán át használta a felújított termet. A település a jogosulatlan anyagi támogatást köteles visszafizetni az állami költségvetésbe. Ezt részletekben teszi, eddig még nem fizette vissza a teljes összeget.