Szeptemberben nevezi meg köztársaságielnök-jelöltjét az MKP

Mint ismert, az MKP még június elején hozta nyilvánosságra azt a négy nevet, akik közül kikerülhet a párt köztársaságielnök-jelöltje. Az MKP akkor közleményében azt írta, hogy a Csáky Pál, Menyhárt József, Miklós László és Őry Péter alkotta négyesből már a június 23-i Országos Tanácson kiderülhet, ki lesz a befutó.

„Mindenki egyetértett abban, hogy egy komoly, felelőségteljes kérdésről van szó, ezért nem szabad elsietett döntést hoznunk” – adott magyarázatot a ma7.sk-nak Őry Péter, az MKP OT elnöke arra, miért nem született határozat köztársaságielnök-jelölt személyéről. „Azzal, hogy a döntést az MKP szeptemberi kongresszusára bíztuk, a leendő jelölt sokkal nagyobb legitimitást kaphat. A kongresszus ugyanis a párt legfelsőbb fóruma” – tette hozzá.

Kérdésünkre Őry Péter elárulta: Csáky Pál, a párt EP-képviselője jelezte, nem kíván versenybe szállni a jelöltségért, így az MKP jelöltjeinek száma háromra csökkent. Nem zárta ki ugyanakkor, hogy a már korábban megnevezett jelöltek csoportja további nevekkel bővülhet.

Az MKP az Országos Tanács üléséről kiadott közleményében több időszerű szlovákiai belpolitikai kérdésben is ismerteti álláspontját. Többek között leszögezik: a párt a 2018-as év kiemelt feladatának tartja az őszi önkormányzati választásokat: olyan helyi érdekképviseletek biztosítására törekednek, „amelyek a magyar közösségek megmaradását helyezik előtérbe.”

Közleményében az MKP arra figyelmezteti a szlovák kormányt, hogy „a szlovákiai agráriumban és az élelmiszeriparban kialakult kedvezőtlen termelési feltételek és viszonyok kialakulásáért felelősséget kell vállalnia, és nem ignorálhatja tovább a gazdálkodók és termelők jogos követeléseit, akik immár a termőföldért és megélhetésükért is küzdenek.”

A dokumentumban az MKP felszólítja a kormányt, hogy felelősségteljesen álljon hozzá az új ambuláns ügyeleti központok létrehozása körül kialakult problémák megoldásához. „Megkülönböztetett figyelemmel kísérjük a tervezett dél-szlovákiai központok alakulását, elfogadhatatlannak tartjuk, hogy az emberek 50-70 km-t utazzanak az orvosi ellátás okán” – írják.

A kormány újabb, populista indíttatású szociális csomagjáról szólva leszögezik: a javaslatcsomag „nem hoz rendszerszerű megoldást, csupán – a máig kivizsgálatlan, tragikus kettős gyilkosság óta – a rohamosan csökkenő pártpreferenciák növelésére szolgál.”

Hozzáteszik: a nyugdíjkorhatár befagyasztására irányuló "smeres" javaslatokat az MKP „komolytalannak tartja, az ilyen súlyos horderejű döntést nem lehet egymás túllicitálásával meghozni, és csupán szavazatszerzésre használni.”

Úgy vélik, hogy a közelmúltban bemutatott nemzeti oktatási és nevelési terv célkitűzései, noha pozitív irányúak, alapvető garanciák hiányában nehezen megvalósíthatók. „A pedagógusok társadalmi megbecsülése, illetve a bérek jelentős mértékű növelése módosíthatna a szakma és iskoláink jelenlegi állapotán, erre azonban most sincs kilátás. Úgy véljük, újfent olyan stratégiai tervezet született meg, amely nem oldja meg a szlovákiai oktatásügy gondjait” – olvasható a közleményben.

A közleményben megemlékeznek a párt 20. évfordulójáról is. „A Magyar Közösség Pártja Országos Tanácsa büszkén tekint visszafelé, hiszen szinte napra pontosan 20 éve, 1998. június 21-én tartotta alakuló közgyűlését a Magyar Koalíció Pártja, amely a rendszerváltást követően az első egységes magyar politikai érdekképviseleti szerv, tevékenységének köszönhetően is sikerült elősegíteni Szlovákia euroatlanti csatlakozását. Az MKP immár 20 éve az önálló magyar politikai érdekképviselet letéteményese, ami a párt működésének és irányultságának egyik alappillére” – olvasható a jubileum kapcsán a dokumentumban.