Székely szabadság napja - Párbeszédet követeltek Székelyföld státusáról
Ezrek gyűltek össze, hogy leróják kegyeletüket a Habsburg-ellenes székely szervezkedés 163 évvel ezelőtt kivégzett vértanúinak emlékművénél, és a prefektusi hivatal elé vonulva nyilvánítsák ki a székelység autonómiaigényét.
A csendőrség és a rendőrség nagy erőkkel biztosítja a tömegrendezvényt, amelyre egész Székelyföldről érkeztek autóbuszokkal résztvevők. A megemlékezés bejáratainál a csendőrség megakadályozta, hogy fa zászlórúdra tűzött székely és magyar zászlókkal lépjenek be a résztvevők a tüntetés helyszínére.
Párbeszédet követeltek
A kormány és a székely nép legitim képviselői közötti párbeszéd elkezdését követelték petíciójukban az összegyűlt tüntetők.
A Románia kormányának és parlamentjének címzett petíciót a székely vértanúk emlékműve mellett felállított pódiumon olvasta fel Ferencz Csaba, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) alelnöke, és "Autonómiát!" felkiáltással fogadta el az összegyűlt tömeg. Ebben leszögezték, hogy a jog és a demokrácia útját járva egyhangúlag és ismételten kinyilvánítják: követelik Székelyföld területi autonómiáját.
"Székelyföldnek akár feldarabolása, akár egy nagyobb közigazgatási egységbe tagolása ellentmond a közösség akaratának, ellentmond Románia vállalt nemzetközi kötelezettségeinek" - állapították meg. Aggasztónak vélték, hogy Székelyföld a belső leszakadás pályájára került abban a fejlesztési régióban, amelyhez jelenleg tartozik. Azt is aggasztónak találták, hogy az autonómia ügyében évek óta szorgalmazott párbeszéd helyett szaporodnak a közösséget ért megaláztatások, a közösségi szimbólumok és intézmények elleni támadások.
"Változatlanul kijelentjük: Székelyföld területi autonómiája nem sérti Románia területi egységét és állami szuverenitását, nem sérti a Székelyföldön élő román és más nemzetiségű polgárok érdekeit, sem Románia alkotmányát!" - áll a dokumentumban. Úgy vélték, Románia érdekeit is szolgálná, ha a székely-magyar közösség történelmi szülőföldjén a szubszidiaritás elvének megfelelően átvenné a közügyek jelentős részének a megoldását. "Mindez csakis párbeszéddel, a helyi közösségek szabad akaratával, a demokratikus elvek betartásával, az állampolgárok közötti szolidaritással és konstruktív együttműködéssel valósítható meg" - hangsúlyozták petíciójukban a megmozdulás résztvevői.
Székelyföld alkosson önálló régiót
A tüntetők azt követelték, hogy a tervezett közigazgatási átszervezés során Székelyföld alkosson önálló, autonóm jogkörökkel rendelkező közigazgatási és fejlesztési régiót, melynek kialakításánál a Székely Nemzeti Tanács által kidolgozott jogszabálytervezetet vegyék alapul. Kérték, hogy a román kormány és parlament a közigazgatási átszervezés során tartsa tiszteletben vállalt nemzetközi kötelezettségeit. Tiltakoztak ugyanakkor a székelyföldi oktatási intézmények ellehetetlenítése, az önkormányzatok zaklatása, az anyanyelvhasználat korlátozása, a székely szimbólumok üldözése ellen. A tüntetők egyben kinyilvánították szolidaritásukat a jogállam védelmében Románia nagyvárosaiban szervezett megmozdulásokkal. Azt is követelték, hogy a kormány kezdjen párbeszédet Székelyföld státuszáról a székely nép legitim képviselőivel, a Székely Nemzeti Tanáccsal és a székely önkormányzatokkal.
"Teljes és tényleges szabadságot és egyenlőséget akarunk Székelyföld minden lakosának! Autonómiát Székelyföldnek, szabadságot a Székely Népnek!" - zárul a székely szabadság napján Marosvásárhelyen elfogadott petíció, melyet a tömeg "Autonómiát!" felkiáltása szentesített.
Békések maradnak
Dabis Attila, a Székely Nemzeti Tanács külügyi megbízottja a helyszínen nyilatkozott az M1-nek. Mint mondta, a székely autonómia melletti demonstráció egyre nagyobb mértékben jut el a nemzetközi fórumokhoz, egyre többen ismerik a székelységet, tisztelik az autonómiatörekvésüket, és növekszik azon szövetségesek száma, akik hajlandóak aktívan részt venni az autonómia elérésében. Beszélt arról is, hogy az idei Gábor Áron-díjat az Európai Szabad Szövetség párt kapja, azért a kitartó és hosszú támogatásért, amelyet a székely autonómia ügyéért felmutattak. Õk az a fő erő, amely a régiók Európáért dolgozik – fogalmazott Dabis Attila.
Egyértelművé tette azt is, a székelyek vállalták, hogy a jog és a demokrácia eszközeivel küzdenek az autonómia eléréséért, és a jövőben is így tesznek majd. Az erőszak nem járható út, ugyanis kontraproduktív – húzta alá.
Az árulás árnyékéban
Tőkés László szerint az erdélyi magyarságnak ma is az árulás, az önfeladás és hatalombarát opportunizmus árnyékában és közegében kell folytatnia küzdelmét szabadságáért, szülőföldje ártó szándékú területi-közigazgatási átrendezése ellen.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke a vértanúk emlékműve mellett beszélt erről. Mint felidézte, a székely vértanúkat is magyar áruló küldte 163 éve a vérpadra.
Arany János forradalmi verssorait idézte: “Haj, ne hátra, haj, előre! / Vérmezőről vérmezőre! / Mert ott az a virág terem, / Melynek neve győzedelem”.
Tőkés László Arany gondolatait folytatva kijelentette: “Ne rettentsen bennünket se halál, se félelem! Igazságos és jogos szabadságharcunkban ne hátráljunk meg!”
Nem történt incidens
A demonstráció végén Adina Chis, a román csendőrség marosvásárhelyi mobil egységének a szóvivője az MTI érdeklődésére azt mondta: nem történt incidens a pénteki rendezvényen.
A mostoha időjárási viszonyok között megtartott rendezvényen kevesebben vettek részt, mint az elmúlt években. A felvonulás után a marosvásárhelyi kultúrpalota dísztermében ünnepélyes keretek között adták át a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kitüntetését, a Gábor Áron-díjat az Európai Szabad Szövetség (EFA) képviselőinek.
