Számos fontos törvényjavaslatot vitat meg a parlament

Melyek a legfontosabbak indítványok, melyek befolyásolják a leginkább a polgárok életét? Az Aktuálne.sk portál ezt a kérdést szegezte az egyes tárcáknak. Íme, a minisztériumoktól kapott válaszok.

Egészségügyi tárca:

Mindenképpen az 577-es számú, az illetékekről szóló törvény a befutó, amely pillanatnyilag tárcaközi egyeztetésben van. Célja, hogy egyértelmű szabályrendszer kerüljön lefektetésre ebben a problémakörben – közölte Zuzana Èižmáriková, a tárca szóvivője. Hozzátette: az egészségügyi minisztérium a polgároktól érkező számos észrevételt követően határozta el magát a lépésre. Az emberek már huzamosabb ideje jelezték a tárcának az egészségügyi szolgáltatók által végzett illetékszedéssel kapcsolatos hiányosságokat.

A vonatkozó elemzés az önkormányzati egészségügyi hivatalok észrevételeire, s egyben az egészségügyi minisztérium „Kérdezzék az orvost” elnevezésű belső közvélemény-kutatásának eredményeire támaszkodott. Ez a felmérés is rámutatott arra, hogy a páciensek – kortól függetlenül – ködösnek és problematikusnak tartják a fennálló illetékszedési rendszert.

Környezetvédelmi tárca:

A minisztérium által a törvényhozás őszi ülésére előterjesztett legfontosabb törvénymódosító javaslat a víztörvény, valamint az a vonatkozó alkotmánymódosító javaslat, amelynek célja megvédeni az ország vízkészletét. A szaktárca ugyancsak vitára bocsájtja az újdonsült hulladékörvényt, amely a legfejlettebb uniós országok mintájára gyökeresen megváltoztatná a hulladékkezelést, így annak tárolását is. A törvény parlamenti előterjesztésének dátuma azonban nagyban függ az Európai Unión (EU) belüli elbírálási folyamat gyorsaságától, amely egyelőre nem zárult le – közölte Maroš Stano, a szaktárca szóvivője.

Külügyi tárca:

A külügyminisztérium egyetlen törvényjavaslatot sem terjeszt elő az őszi ülésszak folyamán. Jelenleg a külföldi szolgálatról szóló törvény szerepel a jogalkotási folyamatban.

Gazdasági tárca:

A gazdasági minisztériumnál az őszi ülésre előterjesztett törvények közül a befektetési támogatásokról szóló törvénymódosító javaslatot tartják a legfontosabbnak. Noha ez a törvénymódosítás nem lesz közvetlen hatással a polgárok életére, a szaktárca mégis feltételezi, hogy Szlovákia bizonyos – alacsony foglalkoztatottsági mutatókkal rendelkező – régióiban kedvező hatással lehet a munkanélküliség csökkentésére – közölte Ladislav Bányai, a szaktárca sajtóosztályának munkatársa.

Pénzügyi tárca:

A pénzügyminisztérium meglátása szerint az államháztartással kapcsolatos törvény a legfontosabb, amely a költségvetés minden egyes fejezetére, így a lakosság egészére is alapvető hatással van. Tekintettel arra, hogy az állami költségvetés vitája továbbra is folyamatban van, korai lenne ennek kapcsán bármi közelebbit mondani – közölte a minisztérium.

Kulturális tárca:

A Művészeti Alapról szóló törvény rendszerszintű módosítást eredményez majd a kultúra támogatása és az igényelt támogatások elbírálása során. A szerzői jogi törvény kulcsfontosságú jogszabályt képez a kultúra területén, hiszen amint a szerzőket és az alkotókat, úgy az alkotások felhasználóit is érinti – mondta el Jozef Bednár, a szaktárca szóvivője.

Igazságügyi tárca:

Kétségtelenül a fogyasztóvédelmi választóbírói eljárásról szóló törvényjavaslat a legjelentősebb. Ennek köszönhetően hatékonyabbá válik a fogyasztóvédelem, illetve magasabb szintűvé válik a szerződések százezreiben alkalmazott fogyasztóvédelmi joggyakorlat – véli a minisztérium.

A tárcaközi egyeztetésben lévő javaslatok közül mindemellett kiemelkedik az önálló Szlovák Köztársaság létrejötte óta egyik legjelentősebb jogi reform, a polgári eljárásjog átfogó átdolgozása. Ennek célja a hatékonyabb, gyorsabb, gazdaságosabb és főként igazságosabb bírósági eljárások feltételeinek megteremtése, amely az egyszerű polgároknak és a vállalkozóknak is hasznára válhat a bírósági igazságszolgáltatási folyamat során. A jelzett reform mindemellett komplex módon erősíti a jogbiztonságot és a jogérvényesítést – hangsúlyozta a szaktárca.

Munkaügyi tárca:

A munkavállalók és a munkaerőpiac szempontjából is kétségkívül rendkívüli jelentőséggel bír a minimálbér 380 euróra esedékes emelése, ami nettó viszonylatban 32 eurós jövedelememelkedést jelent – közölte Michal Stuška, a szaktárca szóvivője.

A kevésbé tehetősek esetében az anyagi szükséghelyzetben élőknek folyósítandó segély és a munkavégzésből származó bevétel egyidejű folyósításának lehetősége mondható jelentősnek, hiszen megvalósítása jelentősebb mértékben motiválhatja a segélyből élőket arra, hogy munkát vállaljanak. Ennek eredményeként egy átlagos kétgyermekes család bevétele – ahol legalább az egyik szülő minimálbérért dolgozik – több mint 250 euróval emelkedhet egy olyan családéhoz képest, ahol mindkét szülő állástalan – tette hozzá a szóvivő.